Napi Hírek, 1922. január/1

1922-01-05 [0027]

De kérdem, hogy ások as urak-, akik as áprilisi puccskar c£.oh, <uz, dttasp cn.iron. voliak. hogy ezen a réven as integritást nemcsak, hogy nem lehet hel yreálli tani, hanem ellenkezően ennek as országnak megszállása fog bekö­vetkezni, miféle alapon jutottak arra a meggyőződésre, hogy elérkezett a pillanat arra, hogy ebben q.percben az integri tás t a király hazatérésével helyreállítsák? Vál­tozott-e azóta valami a javunkra? Ellenkezőleg t ha vál­tozott valami, épen a kárunkra változott* Mert mi történi azóta? Azóta megköttettek a kisantant katonai szerzoaé&ei, amelyek .casus bellinek mondó tt ák ki a király viaszatérését Magyarországgal szemben, azóta lépett életbe a rapallői egyezmúny, azóta köttettek titkos katonai konven­ciók Magyarország ellen, titokban,, sőt nyíltan is. Tehát, ha grój Andrássy Gyula és azok az urak, akik a mostani puccsban .résztve ttek, áprilisban azon az állásponton voltak, nogy csak veszélyt hozhat ilyen kísérlet az országra, ugy a saját felfogásukból kiindulva, most ugyanezt kellstt volna mondaniok K sőt fokozottabb mért ékben: Áz integri tás. problémája nagy probléma, de erre csak azt mondom, hogy a nemzet életét csak akkor szab ad veszé­lyeztetni, hogyha a nemzet élete van veszélyben. Kérdem, szabad-e . olyan kérdésben a nemzet éleiéi veszély ezteini, amely nem ma oldandó meg, hanem amely megoldható bármely időpontban!? Még as integri tás kedvééri sewi tanácsolnám soha az országnak, hogy akkor, amikor a reménynek csak cse­kély kilátásával mehetne bele, ; ahhoz nyúljon, hanem csak olyan körülmények között, amikor biztosra mehetne. /Zajos helyeslés./űe mécjjkevéshbé tanácsolhatnám ast, hogy veszélyeket idézzünk fer, amikor ezekre semmi szükség nin­csen. Az mondatott velem és a kormánnyal szemben, hogy a gyűlölet vezet bennünket e férfiak ellen, hogy mi voltunk azok, akik annak idején ezt az országot a forradalom­ba belevittük, mert bizonyos merev ellenállást tanúsítot­tunk az általános vál asztójoggal és más törekv ése kke1 szem­ben^Mos, minket semmiféle gyűlölet nemvezet. Nem vezet­het bennünket gyűlölet, hissen mi voltunk a meg támadó ttak, a törvényes magyar kormányt támadták meg fegyverrel. Kér­dem, szabad-e büntetlenül hagyni ilyen támadást, nincs-e halálra Ítélve e.gy állami rend, amely a maga részéről nem iay tenne./Taps. / Az államrezon, az állam rendje, az állam biztonsága parancsolja itt azt, hogy a büntetés valóra váljék. Mert Hogyha ebből az esetbűi kifolyóan más­kép járnánk el, .következnének ujabb puccsok, amelyek ugyan­olyan joggal köve tclhs tnék a büntetlenséget. . Minket nem gyűlölet vezet, de az államrezon, a ma­gyar állam bistonságának érzete és az a kötelesség, hogy a magyar állom biztonságát megvédjük./Melyeslés./ Nem mi voltunk azok, akik annak idején a forradalomba ta­szítottuk az országot. Történei emhamis i tás az ilyen állítás. t /Igaz* Ügy vani/ Történelemhamis i tás azért, mert hiszen Xázsonyi. tudj a-legj óbban , hogy én voltam az, aki mindent el­követtem, hogy as ellentétes álláspontok között közvetít" sek és aki végeredményében elértem azt, hogy abban as időben kompromisszum létre is jött. De nézsük csak', hogy nem cyülölet vezeti-e ellenfelein­ket? N$.m ök voltak-e hibása}: abla)x, t hogy az orsságo t forra­dalom lejtőjére vezették. Bn egy kicsit viss zanyulak a ma­gyar parlamentarizmusba. Vissza kell nyúlnom, mert meg­támadtatván, az ellenkezőt kell bizonyi tanom.A háború ele­jéén ebben az országban nyugalom és béke volt,..mert nem volt kilátása bizonyos elemeknek arra, hogy Ferenc József király uralkodása idejében intrikájukkal Ti sza -Is íván t a nyereg­oől kiütik. De, amint Ferenc József behunyta szemei, ahban a percben felborult a parlamentarizmus is, felborult, mert látták, hogy egy gyjsnge uralkodó kihasználható arra, nogy intrikáik segi ts éae-ixel szembeállítsák Őt a parla­menti többség vesérevei.Ok voltak azok, akik. an.nak idején az uralkodót a parlamenti többség vezérével szembe állítat­ták az ország nagy kárára./Igaz. Ugy van)/. Igaz: hogy a magyar választójog abban as időben el­maradt ..rendszer alapján állott. De kérdem, tisztelt ba­rátaim, egy t nagy világháború köz&pén nem lehetett volna-e várni egy evig, mikor úgyis meg volt a parlament hosszab­bítva, nem leheie.it volna-e várni arra az időre, mikor a békekötés perfektté válik és ezt a kérdést a.hánoru ki­menetelének veszélyeztetése nélkül lehet elintézni. Minden magyar hazafi csak ezen az állásponton lehetett* Bár idő­szerű a kérdés t abból a szempontból, hogy egy hátrama- . radott vál asz toj oyo t egy modernnel ke 11 felcserélni, de nem időszerű aoböl a szempontból, hogy ennek a nf.mze inek \ él ete DÍS z.ál 1 yal megbontass ék„ Mé y i s m ego ontották, me r t tudták, hog^y ez az egyedüli mód, amely Károly királyt és Tisza Istvánt szembeállítani tudja. Es mi követkese tt bet Nagy harc, amelynek rendjén ebben as országban a front mögött megoszlottak a vélemények és társadalmi osztály, társadalmi osztállyal állíttatott szembe. Es volt a gyökere a forradalomnak. /Igaz/ Ugy van!/ Ez a kiindulási pontja. /Élénk helyeslés./ A .forradalmak . kicsiny okokkal szoktak kezdődni. Megindul egy kis propa-. ganda, ugy mint a tó sima tükrébe dobott kő, amely mind széles ebb hullámokat ver maga körül. Mind ujabb es ujabb kérdések vonalnak be a propaganda bűvkörébe és vég- p. « eredményében odajutunk, hogy felfordul a társadalom /É- £g lénk helyeslés ./ és for radalomba kerül a nemze t. /iQaz/ Ugu van 1/-Ez polt a kiinduló pontja a forradalomnak ./Elénk *' 2 helyeslés./ Es mit lá tunk, ti sz tel t urain, ma? Ast látjuk, \ ff hogy ugyanezt a taktikát követik ma is. Azt látjuk, hogy ig> addig, amig politikai barátaik voltak -hatalmon', mig az * ő befolyásuk a kormányzatra erős volt, addig ebben az or­szágban az ő szavukat nem halló ttuk 3 — — nem hallottuk azért, mert reménykedtek ahban, hogy a hatalom kizárólagos birtokába jutnak. Abban,az időben fordultak elő azok a cselekmények, amelyeket utóbb Beniczky és társai a jelenlegi kormánynak*a szemére hánynak./ Ugy van, ügy van./ Abban a percben, amikor poltikái'barátaik kiestek a politikai hatalom bűvköréből, amikor a hatalmuk szünőfélben volt és/7: amikor ezt észrevették, azt mondották, csak aijpr lesz rend, ha Károlv királyt hazahozzák. Annak idején Károly királyt szembeállí­tották Tisza Istvinnal, most'szembeállították Károly királyt a kormány­zóval, / ügy van.' ügy van./ A maguk részéről nem birták el azt, hogy a hatalom birtokában ne legyenek* Nem/Í birták el azt, hogy befolyásukat ne gyakorolják olyan mértékben avkormányra, mint ahogy a hatalom a szi­vükhöz van nőve,/ ügy van./ Tisztelt Uraim! Itt tehát egy hárcnakv.a> közepén vagyunk* He áll­tassuk magunkat, még nagy harc következik./ Ugy van*/ Elszánt emberek­kel állunk szemben, 7 Ügy van. Ügy van./ akik erre a kártyára tettek fel mindent* Ezekkel a férfiakkalg' sjzeraben csak elszánt akarattal lehet szembeszállani./ Igaz. ügy van. Éljenzés. Tafs./ Andrássy Gyula gróf tegnap a keresztény pártkorben azt mondotta^ nogy az ildomosság azt követelte volna* hogy a kormány félreálljon es elsősorban én, mint a kormány vezetője álljak félre* Erre én csak azt felelhetem neki, hogy az ildomosság csak azt parancsolja, hogy azok, akik fegyverrel támad­tak a nemzetre, félreálljanak és hallgassanak* / Zugő ellenzés. Za^os helyeslés és taps*/ Ők hozták az orszJEkot abba a helyzetbe, ^melyből csak összefogott erőkkel és erőnk végső mé'gfeszitésével tudjuk^ast csak kimenteni. Ok támadtak fegyveres erővel a kormányzó és a törvényes kormány ellen./ Zajos felkiáltások; ők a támadók!/ Es hiába mondták azt, hogy a király támadt, mert bocsánatot kérek, a kormány a maga ré­széről mindent elkövetett, hogy a királyhoz hozzájuthasson és felkí­nálta' azt, hogy a király őnélkiilük és fegyver nélkül Budapestre jöhes­sen, hogy megyőzzék a külügyi helyzetről* De ők elzárták a királyt* Ők voltak azok, akik három esetben elzárták a királyt attól, hogy ezt , $ megoldási módot választhassa* A

Next

/
Thumbnails
Contents