Napi Hírek, 1922. január/1

1922-01-04 [0027]

£ Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a kormányzó a vallás-és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére ár SsSnyi Ottót,a pécsi püspöki jogliceum..tanárai, a Műemlékek. Országos Bizottsága előadójává kinevezte, L o n d o n,január 4. A Reuter-irodának jelentik ffashingionból; Marding elnök és az amerikai kormány két óra hosszat foglalkoztak az európai gazdasági helyzettel. Hivatalosan Közlik, hogy Amerikának európai konferencián való részvétele kérdés eben semmiféle határozatot nem hoztak. Eddigelé európai hatalmak részéről sem hlvatalosf sem félhivatalos javaslat Amerika részvételére vonatkozóan nem érkeze tt./MTl./ .San c y, január 4. /Havas./ Azoknak a körülményeknek megvizsgálás a során, amelyek kö zt 1914 -ben Vilgrain volt közélelmezési alállamtitkár megsebesült, most elfogatóparancsot adtak ki Vilgrain ellen. /MTI./ L o n d o n

K januáré. /Wolff*/ Reaves képviselőnek az amerikai^ képviselőházban benyuj tott határozati ja* vaslata a többi közt ezt .mondja: A washin gtoni konferen ci a megmutatta, hogy egyes államok, amelyeknek Amerika hitelezője, nagy összegeket fordítanak tengeri fegyverkezésük Í

okozására. Az Ji gye sült Államok teljes megértést tanúsítanak urópa ínsége iránt és hajlandók az európai tartozásokat megalapozni,ha ennek szükségessége világosan kitűnnék. Ma azonban Franciaországo t az emberiség kérései és á világbéke nem lágyítjuk meg, sőt az a szándéka, hogy tengeralattj áró naszádj ai t nagy .mért ékben szaporítja, Amerika számára elérkezett az ideje annak, hogy a rokonszenv könnyeit letöröl-, je és jól meglássa a pillanatnyi helyzetei. Franciaországnak akkora hadserege van, amely nagyobb, min t -amekkora a német hadsereg volt a háború előtt. Nemcsak hogy nem akarja hadsereget apaszjani, de ragaszkodik a teljes szabadsághoz, hogy meg szaporít] Franciaországnak flottája növelése dolgában elfoglalt magátartása száz-és százmillió dollár kiadást jelent. Kétségtelen, hogy ilyen fegyverkezési programot nem tüz ki maga ele olyan nemzeti amely pénzügyi nehézségekkel küzd. Az amerikai nép joggal helyezkedik arra az álláspontra, hogy Franciaorsz

áüSProaramiát)

francia és ne amerikai pénzzel valósítsa, meg^/uu./ jKtoto*, U. .t ...... J • ^, ,P

, R á->

9 a

* J

AN

M

ÁR% 4. /A Magyar Távirati Iroda tudósítójának jelentése./ Dr. Menés miniszterelnöknek a pozsonyi államtudományi társulat ülésén tartott beszédéről még a következőket jelentik: Mer.es a Felvidék és az ErdősKárpátok viszonyairól és utjának eredőényeirjil beszélt többek közt ezt mondta: Azon voltunk, hogy a. külpoli ti kában a demokrata módszer segélyével határainkról mindent eltakarítsunk, ami a háború utáni problémáink megoldásánál akadályul szolgálhat és azon voltunk, hogy az egész világgal mielőbb gazdasági kapcsolatba lépjünk, hogy a bennünket környező ellenségekből barátok legyenek. Először azokhoz fordultunk, akikkel legkönnyebb volt a megértés: a délszlávokhoz és ebből keletkezett később a kisantant eszméje, aminek a Lengyelországgal es Ausztriával való gazdasági Kapcsolat létesi tése volt a természetes következménye. Kezdettol fogva észre lehetett venni, hogy Középeuropa legnyugtalanabb elemei a magyarok. Mekünk, különösen a Felvidékire való tekintettel, érdekünkben állott, hogy minkét erről az oldalról ne nyugtalanítsanak. A magyaroK ma már a nemzetközi konstelláci

ó folután olu h

eluzetbe jutottak, hogy reánk (veszélyt í

nem leien tenekL Ezt az eredményt erőszak alkalmazása nélkül, eljárásunk természetes logikájával értük el oly esetben, amidőn arról az elemről volt szó, amely a politikai realitások iránt legkevesebb érzékkel bírt es, amely még nagyon is a háború előtti politika ideológiája szerint elt.Meggyőződésem, hogy itt.is változás fog bekövetkezni es hogy végül velük is eljutunk a békéhez, nyugalomhoz es együ ttmüködéshez. MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Esti kiadás. Budapest, 1922. január 4. --- A KÖZSZOLGÁLATI ALKALMAZOTTAK UEMZZII SZÖVETSÉGÉNEK ÚJJÁALAKULÁSA. Ma délután..5 órakor tartotta .a KARSZ* újjáalakult, nagy választmánya elnökválasz tő ülését, amelyen Keleíy Dénes államtitkár, MÁV. elnöki gasiw tó, beszámolt a pénzügyminis zt érrel folytatott .tárgyalásaifúl. Bejelentette, hogy Tállay Tibor pénzügyminiszter február elsejétől a kétszeresére akarja felemelni a közszolgálati alkalmazottak rendkívüli segélyét, azonkívül tárgyalások folynak aziránt, hogy a folyamatban lévő ruha-., cipő-, és vászonellátás konvencióképen járjon. Andor Endre miniszt eri tanácsosnak a szolgálati pragmatikát sürgető felszólalása után Halász Lajos királyi joügyész mid korelnök elnöklete alatt megválasztották az uj elnökséget és pedig Schreib er" Laj o s belügymini szteri helyettes államtitkár j avas latára egyhangúlag ja következőket: elnök leit Keleiy Dénes államtitkár, HAJ. elnökigazgató; ügyvezető elnök: Ara tó Gyula jöldmiveljá.ügyi miniszteri tanácsos; > alelnökök: Weisz Konrád MÁV. felügyelő,nemze tgyülesi képviselő, Sathi Antal igazságügyi*. államtitkár; Bosinszky Viktor nyugalmazott f öldmive lésügyi miniszteri tanácsos, Tury Sánaőr kúriai tanácselnök, Battemberg Lajos t oosta- és távirdafőigazgató. Kelemen Béla nyugalmazott miniszter /Szeged/ Fei chtinger Ernő i télőtáblai bíró /Györ/ és Komjáthy Béla polgármester /Veszprém/; vezérti t kár:Erdős Béla erdőszémtanácsos; titkárok: Javornitzky Jenő i gazságüg^ymi nlss.teri számvevőségi főtanácsos, Aigner Ottó posta- es távirda-felügyelő, Tóth.Elemér vármegyei ügyész, Zoltán Gásoár teiekkönuvves.ető /Nyíregyháza/, Dékány Mihály tani tóKepzőintézeii igazga tó:. Javornitzky Dezső főj egyző /Fehérmegye/, Angyal Emil árvaszéki .ülnök /Gyor/; jogtanácsosok: Marinovích Imre pénzügyi ". nelyettes államtitkár, kincstári jogügyigazcató, Steinecker István kultuszminiszteri tanácsos a közalapítványi igazgatóságnál, Halász Lajos királyi főügyész; jegyzők; Bernáth Itlek Ítélőtáblai segédhivatali f&igazoató, Békési Rezső MÁV. állomásjelvigyázó, Porubszky Elemér"/Veszprém/, Jureozky Vilmos /Sopron/; főpénziáros; Szekeres Kálmán nyugalmazó tt .főreáliskolai -igaz.gató; ellenőr: Müller Andor kultuszmini szteri számvevőségi tanácsos. A. -