Napi Hírek, 1922. január/1

1922-01-03 [0027]

A Magyar Juristaklub uacsorájáról szóló tudósítás vége. (jaCu/ *jfvj£a. vcéxLry^ f örify Imre üdvös öl ts a mini ss ter elnököt és arra kérte], hogy minél előbb lásson hossá as egységes kormápysó több-, seg megalkotást hoz* aminek as ideje sl ér késett* . lállay Tibor pénzügyminiszter utalt a f^^jóla lásoknal arra a tenorjára, amely a magyarság örök atkát,a visszavonást idézte mint legfőbb hibánkai Mámutatott arra. hogy a magyar közéletben a jpoLitika epen azért szerepel el* sCsorban, mert Európa népei közt épen álmagyar az. amelyben, a.legerősebb as állami és közületi élen A magyarság azon*, ban csak addig viszálykodik, és addig áll harcban egymássál* amig végre megtalálja azt az erőt, amely vezetni tudja és megleli azt az öntudatot, amely a.jővőt megmutatja. Ezt a biztos vezetést és ezt az öntudatot látja Bethlen István grófban és ezért az a meggyőződése*, hogy a máayar erők össze foghé fogni abban a pillanatban', amint ast lazjak, hogy van egy erő. amely alkotni és kormányzni tud. .Jlelitska Sándor honvédelmi miniszter a pos ízt Ha es a tudomány őrök kapcsolatáról beszélt. Tisza István grfif idejében sokat tanácskoztak arról, hogyan fogadják a vissza, térő hadsereget, hogyan gondoskodjanak a nősök emlékéről és a. háborúból megtért rokkantakról* Ti ssa .Js.t vannak ez egyik legfőbb gondja volt; Sajnos a sors másképen hatá-^ rozott. A hasatérő katonákat egy gazember azzal kergette 32ét. hogy nem akar katonát látni* Azonban a hősök kultuszának méltó keretet tud adni a Magyar, Juristaklub es a klubnak kötelessége lesz és ezt teljesiteniis fogja, hogy a magyar' rokkant katonákról gondoskodjék. íz ország • integritásának nemcsak a fizikai erő, honn a lelki erő is .... az alapja, a tudomány és a kultúra, -amelyek egyesülve .a nem-, ze t ffsi kai erej ével fogják majd egy kor visnzasserezní Magyarorssúg in tegrt tásá f. C3^4t]esteaiu^ ufroUá KiaUaAumlCbol.j § K r i 2 2 ti á n i 8, Január 3. / A MTI tudós itc j.'nak jelentése/ Haugaothüs' lísoács Stqjza magyar származású úriasszony rendezésében nagysikerű magyar kézimuiikaki állítás nyi3.t mag december 17,-én a krisztiániai iparművészeti múzeumban, Haugsethné Laiaáca Lujza, aki mór budapesti tanárnő korában nagy szolgálatot tott a magyar ügynök a Skandináv országokban, most gondos elrendezésbon mutatta be'a magyar népművészet Változatos és értékes termékeit. A kiállítást tájékoztató előadással nyitotta meg,amelyben világos képét adta a magyar népművészet kifejlődésénél-: és az egyes vidékek sajátos stilusváltozatadnak. A kiállítás felölelte az egész Magyarország népművészetének alkotásait, tehát a székely varrót ast ól a felvidéki csipkékig ás a dun-ntuli hímzésekig , A kiállítás nemcsak erkölcsileg sikerült és hozott dicsőséget a magyar kultúrának, hanem anyagilag is jelentós összeget jövedelmezett a szorgalmas magyar asszonyok, javára. A norvég aajtó a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg a magyar kiállítás ról. B r u,s 8 » 1 1 , január 3. f Wolff/ A Soir Írja : As ipari és pénzügyi szakemberek párisi értekezletén a "belga kiküldöttek részletes jegyzéket nyújtották át, amelyben kifejtik a nézetük szerint okvetlenül megoldandó kérdéseket. A belgák különösen kiemelik, hogy tiszteletben kell tartani "a korábbi helyzetet" . A jelen esetben elsősorban arról vas szó, hogy figyelembe vegyék azt a különös helyzetet, amelyet Belgium érdekelnek megvédésére Orosz országban teremtett, /áll/ Bécs, január 3. / A MTI magán jel entése/ A ITeues Wiener Journalnak Jelentik Parisból: Beavatott körökben; azt állítják, hogy az irányadó francia államférfiak továbbra sem ' ."T éreznek semmi kedvet ahhoz* hogy az angolok részéről ajánlott moratóriumba belemenjenek. Parisban sokkal inkább hajlandók olyan Érésiemben elő• zékenységet tanúsítani, hogy hozzájáruljanak az 1922-ben esedékes német fizetések átsláayozásához. Az átalányösszeget körülbelül 500 . millió arany márkára becsülik, A franciák ehhez az engedményhez minden valószínűség azerint azt a feltételt fogják hozzáfűzni, hogy az emiitett öaozegből Franciaország kapja a legnagyobbrészt, • ' Washington, január 3. /Wolff/ A távol ITelet köztársasagának kiküldöttei, akik azt kérik, hogy az értekoslet tűzze napirendJére a szibériai kérdést, az okmányok egész sorát hozták nyilvános sárra, amolyek azt bir.onyí tanok, hogy Franciaország és Japán köi&ött annok idején megegyezés Jött léftip. Az egyezmény elsősorban arra vonatkozott, hogy a két ország Szibériában ós Európában együttesen küzd a bolsevisták'ellen, másodsorban pedig arra, hogy a washingtoni értekezleten is együttesen lépnek fel. A francia ás a Japán megbízottak a legnagyobb nyomatékkal kanhoz tatnak,' hogy a bizonyításul felhozott okmanyo* köaönsógss hamisítványok* /tol/ különösen hangzó politikai fe1tí^-Í ÍTff °Í u

^

év halmából tikai látóhatárát .mondJát cikk flíhílr í U *«*»ia°«»a<fe kölpoli«t a reményt ^.^y^ S$£^ i