Napi Hírek, 1922. január/1

1922-01-14 [0027]

Százesztendős polgárháborút Jósol András87 Gyula arra as eset ra, ha az 1981, évi XLVII, törvénycikk,amely alkotmányos életünknek egyik réaze^ _ ... é& IW Károly Tieszatérését kizárja, komolyan Tétetik,! Andrássy Gvmlának. elég könnyű Jósolni. 1918-baniiHg Jósoltba a forradalmat is, az októberi puccs előtt lé falra festette a polgárháború rémét, s aszal el is utazott Sopronba, Bizonyára most la tudja Andrássy, miért beasél polgárháborúról** A titkos készülődések réealeteiről Friodrioh István,

}

ugy látszik* ezekbe nem szoktak beavatni, csak tegnap rántotta le a leplet* Ugyancsak folytatja Andrássy azt a taktikát is,emely a jelenlegi törvényes rend őreit és femaitartőit puccs előkészítésével és katonai erőszak alkalmazóival vádolja meg. Sz a taktika is közismerete**' Andrássy és társai saját puccsuk végrehajtása előtt a nyár folyamán bőven éltek már ezzel a fegyverről* Puccsot kiabálták, s azt maguk osüoálták meg, Salja sen érthetetlen volna külömben is hogy azok,aklk a hatalmat tényleg blrják^-ás a nemzet közvéleményén képviselik, miért, milyen célból csináljanak puccsot, mikor a cagyar nép gondolkodásával egyező felfogásukat törvényesen, alkotmányosan és Jogszerűen is mődjukban áll magvalőaitaai,* Igen sajnálatos az is, hogy • Apponyi Alnert után most ssár Andrássy is .a köztársasági meg oldás lehetőségét dobja bele a közvéleménybe, holott Jól tudja, hogy ez a megoldás az országot létében veszélyeztetné * a mindazokat a veszélyeket, amelyek most a királyváltozással kapcsolat ben felmerülnek, állandósitanák. $ Szt a fordulatot egyedül a választások közelségével lehet megrcagyarázni. Andrássy Gyula éa társai jól tudják, hogy a királypuocsal mint kortes jelszóvairmeg. nem hódithatják. A magyar tradicióhoz és a történelmi magyar királysághoz, hü nemzeti irányzattal szemben tehát a köztársaságot játsszák ki, Így vélvén hatást gyakorolhatni a tömegekre^ Azt az állítást is megkockáztatja Andrássy. hogy a szabaákirályválásztást katonai diktatúra akarja az országra rákényszeríteni,holott maga tudja a legjobban,hogy azt a nemzetgyűlés többsége pr

oklamálta. A hadsereg /törvényes natásköré e&váltálában new lépi mt/fa nemzet elétoneic minden vonatkozásáb-an a legkorrektebb aggátanítást tanúsítja* Micsoda meddő erőlködés, ez arra, hogy a hadsereget belevonja a politikába, holott állításai .alaptalansváról maga a legjobban meg lehet győződve, Hejtélyes király jelöl takrol és erőszakról beszél .andrássy, holott jól tudja, hogy a szabadkirólyvólasztő tábor legnagyobb gyöngéje épen az, hogjr nincsen és nem is lehet ma még királyjelöltje- mert aki ezt a kérdést nam^önző célok elérésére, hanem a nemzet életérdekeinek megóvására éa előmozdítására akarja felhasználni, az a nemzetközi viszonyok mai ziláltsága és a középeurópai egyensúly labilitása mellett még egyáltalában nem mondhatja meg, hogy melyik megoldás válik az országnak leginkább hasznára.Már pedig a királykérdés megoldásánál csak ez leiiet az egyedüli szempont. f~*.rtíénn^^Jhdb f Sajtódiktraturáról is panaszkodik Andrássy, és állításának igazolására azt hozza fel, hogy a befolyásolt sajtó nem adott hirt arról, hogy a király az októberi puccsaik alma valjazt a parancsot adta, hogy vérnek nem szabad folynia.'azonban a iŐváros ellen irányított fegyveres rajtaütés! kisérlet de facto vérontással járt, sőt , igen sok derék magyar ember életébe került, amiről a sajtó teljes hűséggel beszámolt. Ha tehát a király adott ki ilyen paranosot, ugy makovszky és Andrássy azt nem tartotta tiszteletben és épugy megszegték a király parancsát, mint ahogyan vétkeztek a nemzet éljen is, m*g súlyosabbá tevén ezzel saját egyéni felelősségüket. Hazug rémhírnek nevezi Andrássy a kisantant szándékát Magyarország elfoglalására, de elmulasztja,megjelölni azokat 3 forrásokat, amelyekre ezt az állítását alapitja.Históriai tény ezzel szemben ismét az, hogy a, kisantant ezt a szándékát hivatalosan bejelentette, a szükséges fegyveres előkészületeket megtette, hogy a nagyán tant András1r>ek tervének keresztülvitele esetere a kifeantantnak szabadkezet engedett. 3fe&y az elhangzott fenyegetések valóra váltattak volna-83,' orra kétségtelen erejű bizonyiték csak az lett volna, ha a magyar kormány oktalan magatartásával alkalmat szolgáltatott

5 volna a£ ország ujabb megszállására;^s várható földaTobolására. Ha Jftagyarország elpusztul, a kormány álláspontja kétségtelenül igazolva "lett volna. Andrássy gróf veje, Károlyi Mihály, annak idején valóban a bizonyításnak ezzel a módszerével élt. Csodaszámba ntögy, hogy hazánkfözt a frivol kisarletet kiheverte es mélységes Lalival tartozikiaz ország talpraállitásáért elsősorban azoknak, akiket Andrássy és társai ma oly indulatosan támadnak. Andrássy Gyula «róf talán kapható lett volna, hogy ezt a módszert ismét alkalmazásba vegye. A magy&r kormány azonban ezt nem cselekedte és nyugodt lelkiismerettel vállalja és viseli érte a felelősséget. Hogy Andrássy szándékát a'kormány meghiúsította, ezé'rt ő maga is csak hálás lehet, mert ha a kisantant Magyarországot megszáll ja, ő ma bizonyára nem szónokolhatna a kormány ellen a magyar nemzetgyűlésen, w .(' A kormány gazdasági terén elért eredményeit senki kevesebb joggal nem teheti birályt tárgyává, mint Andrásai" Gyula gróf. közgazdasági Összeomlás kilátásbáhelyezése spekuláció a rossz sorsban élő emberek elégedetlens^gere s ugyancsak választási taktika, Hogv az ország gazdasági térftn még nem tudott előbbre haladni, abban jorésze van Andrássy Gyulának és az Összes puccsistáknak. Az ország konszolidációjának senki annyit nem ártott ^és' hitelünket a külföldön semmi annyira le nem rontotta, mint a megismételt pucscsok, a katonai lázadás, a folytonos U3Zitás és nyugtalanság keltése,amely Andrássy- Gyulában találja meg kútfejét és az állandó k lázadás számba menő elvakult pártoskodás.amely ma is változatlanul folvik az országban. A nemzet életét fenyegető mozgalmak elfojtása leköti; a kormány ideját és bizalmatlans*tgot keltenek országunk helyzete és jövője iránt, 3mlékezetéf|e kell idézui Andrássynak Tisza István- gróf szavait, aki a fórradalom előtti napokban az országgyűlésen Andrássy vádjaira azt felelte* elismeri, hogy nem sokat alkotott.de leszögezi a tényt: Andrássy Gyula grof voCt az, aki alkotásokra felemelt kezét mindig lefogta. Ez a szerepe Andrássy Gyula grófnak ma is. Ha vonnak közgazdasági bajok, azon Andrássy csak egy módon t segithet:engedje dolgozni azokat, akiknek meg-^van az alkotó munkára való készségük. Ezt várja Andrássy Gyulától az ország.