Napi Hírek, 1922. január/1
1922-01-12 [0027]
• Bécs. január 12. / A MTI magánjelent ése/ A Seue freie Presse mai esti lapja élén Bethlen István gróf miniszterelnökkel folytatott intervjut közöl, - U'tasásunk,tulajdonképeni oélja az s mondta a minisz'ierelnök, hogy a velencei egyezményből keletkezett és még hátralékos .kérdéseket elintézzük,, Mogy ez a hivatalos feladat íunk mennyire lesz képes ssükreszahott kereteit szétfeszi teni. attól a légkörtói fpgg t amely a tárgyalások folyamán ki fog alakulni. A kibővített keret minden bizonnyal felöleli a ket ország gazdaság* vi szonyának egész komplexumát. Az Ausztriához gazdaság'' téren való közeledés kérdés ével teljes rokons. zevvel ál lunk szemben. %zt a\ közeledést hathatósan előmozdi tani u?gguunk \készeh . ha Ausztriában hasonló szellemmel találkozunk. Természetesen jelvetődik itt aa .a kérdés., hogy a jövőben mikép fog alakulni a két ország politikai viszonya. Előrebocsátom, nogy ennek a kérdésnek általában nagy fontosságot tulajdonitunk. Ma sikerülni . fog a tárgyalásokat az engesztelékenység szellemében befejezni, ha' a .kölcsönös előzékenység jegyében gazdasági megegyezesre fogunk lépni, ha ennek szükséges előfeltételét, a barátságos, légkört megateremtett.uk , akkor a két szomszéd állam politikai viszonya magától adódik. - A magyar kormány Sszintén kívánja, hogy ez végeredményeién sikerüljön és ahkanxaxteú*trtaiksxt mindenivel fog köve tníhogy ebben a tekintetben pozitív eredményt érfessen el. A velencei egyezmény perfektté válása után alig van kérdés, amely minket eagmástol lényegileg elválásé tana. Mozzá akarunk látni, hogy államjogi kötelezettség nélkül a régi viszonyt újra helyreálH tsuk, amely a két ország között. évszázadokon át fennállott, amelyet a világháborúban q közös haditettek, a közös áldozatok és közös szenvedések kimélyítettek és amely a trianoni béke és a nyugatmagyarországi kérdés következtében némileg lehűlt. .Az .ilyen barátságos .és őszinfy viszony ujraf'elvételének politikai szerződésekre nincs szüksége. Elegendő, ha a fájó töviseket a testből kihúzzuk. Ennek iaagátúl érthető feltétele as, hogy Ausztria ne kössön más államokkal oly szerződéseket, melyeknek éle ellenünk irányul. - Hosszában és széltében hangoztatják, hogy Ausztria és Magyarország köesledésének belpoH tikai nehézségek állanak útjában. Ennek a kifogásnak talán volt némi jogosultsága akkor, amidőn Ausztriában dr. Senner kancellár volt kormányon es a szociáldemokrata párt gyakorolta az uralmat, máereszt peaig Magyarországon oly rezsim uralkodott, amely a konszolidációt nem garantálhatta oly mértékben, miút a ma*. Azóta mnen is tul is mélureható változások történtek. Dr. Menner utódjának .Schober a neve. Ez a belpolitikai ellentétek enyhülését, az erőviszonyoké: nak a polgári irányba való bizonyos eltolódását jelenti es ugyanakkor nálunk & kormány és a szociáldemokraták közt létrejött oaktum adja meg a helyzet szignaturájat. A belpolitikai differenciális ellentétek emel el tolódásából keletkezik a kölcsönős megértés könnyebbsége, de emellett még egyáltalán ksrdeses, hogy a belpolitikai problémáknak szabad-e a ket államnak egymáshoz való külpolitikai viszonyát tartósan befolyásoln\ia. Igen óhajtandó volna, hogy a tárgyalásoknál oly mentalitás «rvényeaüljön, amely szerint a pártok a belügyekbe való beavat* kozastói tartózkodnak és minétenkire rábizaák. hogy a .maga .súlyos belső problémáiért folyó küzdelmét a maga módja szerint vívja meg. Reményteljesen tekintek a bécsi tárgyalások kimenetele elé,.arnelyéknek nehézségei t semmi szin alatt szem akarom lekicsinyelni. .
