Napi Hírek, 1921. november/2
1921-11-30 [0024]
- § é >\. öov < ^Öi /Előzetes' jelentés. / j deuizetérvül ÓH mai ulesen elfogadta n veleoeei jegyzókíioyvotr/Zaifi B e 1 g r a d f novanber 30 • Az 3 w H*S*kiri»iyaag pénzttgyninisste*é a nemnatgyales elé terjesztette az 1922* évi állami kdltségvétést* A költségvetés egyensúlyát az összes egy fönti a adók falsne lésével éa az egyszeri vagyonvaltsag bevezetés évei értés el. Az állami bevétele: és kiadások Összege S,, 257,. 577,804 dinár, A fonta sabb állami bevételek a követeezdkí Vámok 4-1? milüő, fogyasztási *őók 390 mi3^. ' líd, forgalmi adók 400 millió, nradalaafc 62 millió, állami üzenek 1295 millió, vogyonv-dtsüg 897 nilüő., egy en es adók 2203 millió dinár. Eladás ok: haősnreg 1489, forgalom ós közmunkák 1104, rokkanttamcgat^a ea szociálpolitika 414,' igazságügy 186 „ közoktatásügy 480, kultusz 82 millió dinára A pénzügyi törvény meghat alázza a pénztig yainis st er t * hegy az I922„ év folyamán egy milliárd dinár.os 6 %-oa kölcsönt bocsásson ki* 3t kölcsön jö« védelméből az állami kincstár a ramzeti bímkuak vissza fogja fizetni as adósságot I tehát a kőlosön e bankjegy forgalom csönkenfcénére szolgálj/MTI/ • *M» sa n* B é Ö s , none#er oö, /Nemzetgyűlés Schober kancellár beszédénsk folytatása./ Mindamellett beszédem végén* e háznak és az osztrák népnek tartozó felelősségem teljes tudatában, önökhöz, tisztelt nölgyeim és urajjti, • azt a kérési fogom intézni, hogy a Sopronban és környékéijmegej tendő népszavazás elfogadásával tett engedményeinkai magukra vállaljak, mert a . nyugat-magyarországi kérdésnek incidensekben oly gazdag fejlődése folyamán ez volt az egyedül járható st§ amely MyugatéMa* gyarországnak Ausztriával való egyesülésére előttünk nyitva volt és mert es a mi szempontunkból is igen nagy előzékenység abból as őszinte kívánságból is fakad, hogy ha Sopron sorsa a népszavazástól függ, axkor talán gyorsabeaá- beheged as a seb/ amelyei a békeszerződések végrehajtása a velünk négyszáz éves kőzfis történettel összekapcsolt szomszéd állam szivén ütött. Ja népszavazás elvének elfogadása abból a tudatból is fakad, hogy a német nép s sah ad önrendelkezési joga egész álla-, miságunk megingathatatlan alapja, mindig is az volt és örökké is as fog maradni. /Élénk helyeslés/ Mi, akik as osstrák ál lamot lakjuk, sok száz éves történei és nyelvünk alapján együvé tartozunk. De es nem kényszerű közösség és örömm 1 fogjuk üdvözölni, ha Sopron a szabad népszavazás utíán ugy fog aönieni, hogy hozzánk csatlakozik és büszkén utalhatunk arra, hogy m4r töoh, mini egy évvel ezelőtt a részben idegenfaju emberektől lakott karintliiai népszavazási terület hűségesein a mi szegénységünk melleit nyilatkozott mg /helyeslésf, mivel ez as Ausztria más nyelvű polgárainak is teljes szabadságát és zavartalan fejlődését biztosítja. /Helyeslés/ Budapesten és egésziÁil^apeaM&yinem szabad azonban elfelejteni azt, ami a nyugatmagyarországi kérdés keletkezésére és Ausztria -és Magyarország jövendőbeli viszonyaira alapvető jelentőségű, azt a ténut; hogy a saint-germaini és trianoni béaessersődésekben a győztes antantállamok voltak azok, amelyek megállapították, hogy a nyugaimagyarországi vármegyékét Ausztria kapja meg.' /Helyes- ' lés-.-hJfs az antanthatalmak voltak azok, amelyek megállapították, hogy ennek milyen térje delemben és milyen körülményok közt kall megtörténnie. Magyarország igazán nem kívánhatta, hogy a <£r. Menneri akkori kancellár által vezetett békedelegáció Ausztria nevében, amelytől a német faj testvérek millióÍCJvirágzó gazdasági te rüle teke t- 'és?, történelmi jeleníőségü birtokokat erosszakkal vettek el, ennek az ős német nyelterületnek, Hyugatmagyarr országnak odaitelesét visszautasttsa, annál kevésboé, mi vei ezek ieöst vannak azok a területek, amelyekért évszázadok előtt már nagy versengés f'olyt, mint Borostyánkő. Kismarton, Frakná* váralja, Ssarvkő, Kabold és Rohonc, amelyeke t Ilii Ferdinánd c s ás sár:.. 26é?*hen- as alsóausztriai rendek határozott tiltakozása ellenére Magyarországnak adott át. As említetett békesserső'dések végtelen ssenvedést és számtalan fájdalmas csalódást okostak ugy Ausztriának, mint Magyarországnak, de kérdem, mi volt a nagyobb igazságtalanság; Oly sok ssmtissta német lakosságú ország elszakítása a német Ausztriától^ vagy pedig a németnyelvű Buugatmagyarország elssaki fása a magyarul beszélő Magyarországtól? /Élénk helyeslés./ ' C&tjt. *A%!&) SÍW^-Ö S33jK -1°^VR"éutér;7Méger5sitiÉ m% '& " .M '.?8?|if".au...«$*zpf a 15vát-éreIékkll"fÖgg' össze."Valoszinuleg a wiesbaűéni egyezményhez hasoal3 javaslatot fog az angol kormány.elé_terjeszteni, /MTI./ _ ™ * ' m l2l?Z X*? i'i'T. D ? v / VfíaTasi/éápéa"t»ftofflásVÖŐB /Ián/ Aas:i P 082 **** 8 * okozott, száznál, több ember néhait t
