Napi Hírek, 1921. október/2

1921-10-31 [0022]

a kollégiumok uavaiux-tt ttfUxa.aúozo lelitek elé, Távolból magáné* szivek a múlton való merengéssel ,a jövőn való' borongással? halk viszhanggál dobbantak egymás felé, A százados dúlások után pihenő t .esteienagy alvásban alig zavarta valami, Mária 2

er

éziánsk hivő szavára, a régi kurucok maradékai is felkötötték-ugyan a régi kardot* de ez csak amolyan vitézi mozdulat volt, felcsillogása a régi virtusnak és nem ébredése a nemzetnek, A József nagyon is erős acceutusai Martinovit sék és más nyugtalan elmék moagolódása, a jószándáku anaohronizmusként ható Insurrectio, mind muló epizód volt ebben a testet hizlaló, lelkeket nem riasztó csendes életben, és ha a tört oszlopok kCromjai közül bujátf&t*^ zsendült volna Is ki a nemzeti érzésnek, a magyar művelődésnek egy-e?y virága, az idegen ezivtt dinasztia közönye és a kormányaók bizalmatlansága elnyomták a feltörekvő vágyakat és a tespedés ltorssakának évei folytak, folytak tovább, De ebben az alvásban nagy energiái: raktározódtak le. Volt időnk lassan rekreálóinl. Mint ahogy mélyen a föld íryorarában az alv^-tenyészet szénné érik, ugy gyűlt és rakodott te Is árt be a mi ^.mzeti erőnk és amint a hosszú évek során át me^Mlíicfc O3ey*fo*4\jot» hegyelgábánál egyszerre osak üditő forrsáként fakaőnskici, kibuggyant, kivirult a mi energiánk is s mig felettünk még w sűrű fellegek és a bus feledékenység koszorutlan alakja lebegtek w

, volt aki rt merész ajakát hadi dalnak eresztvén, felverte szavával a riadó mély;

sógsket"és felzendült a fiatal erdő. Egymásnak felelgetve daloltak az addig magános madarak,s Vörösmarty és Széchényi nyomán megtermékenyült az ősi ugar, a nyugat eszméi, a szivek forró kohójában magyarrá virulnak és mintha egyszerre délöv napja sütne ránk, kivirul nemcsak a borostyán a Széchényi homlokán, de kivirul maga a magyar is, s ha fel-felüti is fejét a tuzáni baj, mégis teremtő erű vagyon mindenben. Még ha romantikusan látjuk is azt a kort, ha benne most csak a szénét akarjuk is látni, mégis bizonyos: a nagy termelés kora volt. Az ember éknek volt hitük önmagukban és e.hit f** alkotsl, ereje éa az alkotás lüktető ritmusa csodákat müveit és ha jelent&eztck ts a hibáink, erényünk, hitünk és szeretetünk volt a vezető erő, Egymástól tenaőkenyült minden jó kvalitásunk és a boldogságot nem a más boldogtalansága árán, de az emelkedett célkitűzésben, a munkában és a nemes törekvések eredményeiben kerestük. Ez a kor és ez a lendület szüli Széchényi után Deákot, Kossuthot, Eötföst, Görgeyt, ez teremte meg a 48-at és kéöziti elő a Cf-et, ' ez adja a : 67-ea Magyarország javára Deákot, Andrássyt, Eötvöst, *ranyt, Jókait, és ezek társait, ez a nemzedék tanitotta még Tisza Kálmánt és ennek szellemi neveltje, utolsó reprezentánsa: Tisza Istvánt A 48-ból 67-be átvezető nemzedéket egymást kiegészítő munkája alkotta meg az uj Magyarországot, számolva mindazzal, amire őket a 48 , 49 és az emigráció tanitotta. Számoltak azzal, hogy hazánk története legtöbbször osak függvénye az európai politikának. Mint aktualitást érezték a külfölddel való kapcsolatnak a hatásait, Es tudták, hogy azt a bonyolult, érzékeny és finom szerkezetet, melyet magyar politikának neveznek, csak okossággal v eréllyel, nagy fegyelemmel, az államfenntartó erények egvmáBba kapcsolódó munkájával lehet előbbre vinni. Az a generáció meg is tette kötelességét, Vez érelpohasem felejtkeztek meg az államalkotó erők és az alkotmányosjtényezők összhangjában beállható hiányok nagy vesz ályel ről és az egyszer megzavart összhang helyreállításának kipróbált nehéz küzdelmeiről. Munkájuk nyomán sok áldás fakadt. Gályánk Haladt, vásznát friss erő és remény dagasztotta, kincseink szaporodtok, erőnk,tekintélyünk gyarapodott. Az 1910, esztendőben pedig Tisza Jstváh ezt mondja: " Aki bizonyoa nemzeti büszkeséggel Jött erre *a világra^ aki megszokta fiatalkorában, hogy örömmel érezte magát egy duaadő, emelkedő, anyagi szellemi erőben, politikai súlyban, hitelben, jó himévben növekedő fiatal nemzet tagjának, hogyan állja most ki azt a megszégyenítő , azt a szívfacsaró érzést, amelyet mindenkinek érezni kell, akit hamis jelszavak meg nem kápráztatnak, amikor a sülyeuésnek, a bomlásnak, a rombolásnak, a gyengülésnek, az összeroskadásnak a nyomait látja mindenütt, mikor bárhova néz, csak romokat és romokat láti Hova lett a mi 40 évi becsületes munka által felépített erkölcsi tőkénk, politikai hitelünk, hova lett az a bizalom, amelyt barátainkba tudtunk beoltani, hova lett az a félelem, melyet elltrtíégeinkben fel tudtufik ébreszteni? 9 Milyen igaz volt ez a felkiáltást Milyen szörnyen igaznak halljuk azt most I Hova lett a mi erőnk, hova lett az erkölcsi tőkéri? Aa állami akaratot, a magyar nemzet politikai akaratát akkor már a pártviszály, a partikuláris züllés és a dema- ' gogia legcsilányabb eszközeivel dolgozó reakció váltotta feli Magyarország fátuma volt, ho^y a trónváltozás legtöbbször a reakció újraéledésével és megindult nemzeti haladásunk visszaszorításával járt. Gondoljunk 1792-re, 1835-re és 1848-ra. Rudolf trónörökös halála után csakhamar nyilvánvaló lett, hogy az históriai fátum, az a sötét felhő máris ott borong látóhatárunk alján és ugyancsak az 1910.-ik év folyamán elmondott egyik beszédében figyelmeztet Tisza István - nem is először arra, hogy ha mi n illúziók után haladva, egyre távolodunk a biztos nemzeti haladás ösvényé ről. akkor Bécsből fognak valamit iánk kényszeríteni, de ez nem Beák rere.no politikája lesz, hanem oly kalandok, oly kísérletek bonyodalma., amelyek bizonyára veszedelmet rejtenek magukban a dinasztiára és Ausztriára nézve is, de amelyek helyrehozhatatlan károkkal és veszélyekkel sújthatják a magyar nemzetet is. " Meg is történt onnan Bécsből - már Jóval előbb minden annak a vágynak a sikeresitésérs ,;. Ott a létező államjegi ka-Dcsolatok destruálása, az elporlasztás volt a cél, és a Belvede" rében Tisza Istvánt az utolsó magyar kurucként gyűlölték. A, Belvedere eszközeit és Tisza István-,. » ellenségeinek jórészét egy kéz irányította. Mily boldog örvendezéssel néz^onnan parlamenti anarchiánkat,a Tisza István ellen a legkülönbözőob elemekből összeállított liga fáradhatatlan működését és mindazt ami ©z^ton a ms™r állam elejét olyan sikeresen szétfeszítette Tisza István tisztán látta ezt és látta, hogy az emberek sokszor könnyebben viselí? efa jaikat, mint a'gyógyitásra alkalmas orvosszerekek ^erzeviczy Alberthez irt egyik levelében mondja: " Keserves 30 esztendőn keresztül gyötört az aj gondolat, hogy a awnarchia ós benne a magyar nemzet pusztulásra van kárhoztatva mert az Úristen el akarja veszteni azt, akinek elveszi az amiét." Tisza lat van szivébe n hordta százados szenvedéseink bánatos emlékéit es lelkén ült fenyegető bajck nehéz gondja, - gohdotatjai A bánatt A magyar bánatI Es a nehéz, mely magyar szomorúságT Aki £ magyar históriában jő ás nemes volt, a lelke mélyen talán ainfl szomorú voit „ Sok azaz ev ota szomorú e magyar nőteí y m