Napi Hírek, 1921. október/2

1921-10-25 [0022]

§ £ o n d o n , ok téber 2&

t / A MTI í^^/cV^Á^^MX^^JÍÍU^/U. Daily felegraph közli lord Newton beszámolóját eraélyi tanulmány- ' útjáról, sewfon hangsúlyozza, hogy Ripington ezredesnek a Daily Telegraphban Erdélyről megjelent oíkke kiitta fel a figyelmét az erdélyi viszonyokra. Repington maga kijelentette, hogy nem akarta magát as országot meglátogatni K mert véleménye szerint egy magánszemély tanulmányúigának semmiféle hasznos Következménye nem lehetne* Newton őszintén sqjnélja, nogy Repingionnak ebben nem adhat igazat, mert olyan éleslátású megfigyelői mint Repington'i kétségkívül felismerhette volna a való tényállást. Ns&ton maga kijelentig hogy saját megfigyelései alapján mindenben osak megé .erősitheti a presbiteri se unitárius misszióknak 1919 és 1920 évé v

oen kelt jelentései t, amelyekre Repington is hi vat kőzik és ame*lyeket a román kormány soha sem volt képes megcáfolni. A tények röviden a következők: Á román kormány Trdélyt máról^holnapra eloláhosi tani igyekszik!, aminek az a következménye, hogy a magyar kisebbséget legyetlenül elnyomják* Aa országot jórészt a Siguranza, a titkos rendőrség kormányozza és ezen rendszer mellett bárkiig férfit vagy nőt, teljesen önkényes módén le lehet tartóztatni* vizsgálat nélkül bezárni és a legbarbárabb módon ütlegelni lehet. A Siguranza 4&fltex*&sx munkájának nyomai könnyen felismer* he tők bármely magyar vidékeit* A protestáns és katolikus egyházak és iskolák az épületek elkobzása és az alapítványok lefoglalása következtében gyorsan eltünedeznek^ A földreform, amely sokkal drasztikusabb, mint az Q-Romániában elfogadott agrár törvény^ ugy a magyar földbirtokosokat, mint a magyar iskolákat teljesen tönkre teszi, mivel az iskolák is jórészoen a földbirtoktól függéneké Á teljesen önkényes és a legnagyobb kegyetlenséggel végre* hajtott lakásrekviráláo a legcsekélyebb kárpótlás nélkül fosztja meg lakásuktól a magyarok legnagyobb részéi* is osak egy része a legf^BB panaszoknak; # mellett azonban még fel kell említeni sok egyéb sérelmei is, mini például sok ezer nagy&r kiüldözését az országból, a hivatalnokok elbocsátását^ a román nyelv kötelező használatának kényszeréig az utazás korlátozását', a szigorú ceri-: surát 4é az ott megtűrt magyar lakosságnak a nyugattól való telj$m elszigetelését a postatilalom következtében, a fegyverviselési tilalma t, a román ünnepnapok alatt kötelező' munkaszünetet, a hi* vatalnokok re ttenetes korrupcióját stb* sib-l Mindezeket a sérelmeket az emiitett vallás\os missziók már jelentették és Groza miniszter a mult év június havában Kolozsvárott tartott beszédében ezeket tényleg be is ismerte. Minden uatsó'

9 akit nem vezet orránál fogva a romárt kormány* be kell hogy lássa ezen sérelmek valám diságát,i Á legfőbb dolog az. hogy a kisebbségi szerződést súlyosan megsértik* Vagy a legfőbb tanácsnak^ amely a szerződést rákényszeri tette Romániára, gonáo$kodnia kellene annak be tar fásáról^ vagy pedig a népszövetségnek, amelynek beleszólási jogát szintén elismeri a szerződés, közbe kellene lépnie^ Magyarország, amely of* szággai segítségre képtelen állapotában és nyomorúságában sokkal szigorúbban bánnak

4 mint bármelyik más egykori ellenséggel^ jogot tart a legelemibb igazságra és ha egykori alattvalóit a párisi döntés kögetkeztében idegen uralomnak vetették alá, ugy az en tente kötelességre arról gondoskodni, hogy ezekkel tisztességesen bánjanak* Lord Newton végül még egy körülményt emlit meg, mint amely nem válik Románia dicsőségére* Köztudomású m irja • hogy egész Európában nagy szükség van vasúti szerelvényekre. Erdélyben pedig bármely jelentékenyebo vasúti állomáson óriási mennyiségű kocsi és mozdony felhalmozása akadályozza a forgalmat. Tényleg ezer meg ezer Magyarországtól zsákmányolt mozdony, vagyon és teherkocsi áll ezen állomásokon mérföldnyi hosszússágban, ott rozsdásodnak a vasé és rothadj faalkatreszeik és ugyanez a látvány tapasztalható nah 0*Romániában is, mert a magyar vasúti anyagnak több mint hatvan szá zalékát elzsákmyánolták. Ellenben Magyarországon az állomások tele vannak árukkal, amiket forgalmi eszközök hnányában nem lehet elszállítani s emellett a magyar kormány kénytelen a Romániából kiűzött menekültekei lakások hiányában vasúti kocsikban elhelyezni

9 dacára annak, hogy még a forgalom lebonyolítására elegendő számú kocsival áem rendelkezik^ Egyrészt tehát ezer meg ezer vasúti , teherkocsi stvkl használatlanul pusztul, másrészt pedig ezer és ezer ember kény* telén nyomorultul vasúti kocsikban meghúzódni. noha ezekre a vasúti kocsikra más szempontból lenne szükség. A tragikus őrületnek már netovábbja ez és igazén csodálkozni kell, hogy evvel a kérdéssel még nem foglalkozott egyike sem azon számtalan vasúti bizottságoknak^ amelyek a háború után keletkeztek^ Pií'i a, október 35. Itt hivatalosan megeáfolják külföldi lapoknak azt az állítását, hogy ffranciaorazágnak köze van Károly király osinyjéhes. A szóban £ö 2gó híresztelésekéi mind énkép as badarságoknak mondják, A fraaeia kormáay faár Károly király első. vállalkozása alkalmával kétségtelenítbísazkakxrca^ szftavallást tett politika Járó I* Bgyébkáafc a franci a kormány kész arra.liogv ezúttal is még egyaser világosan és határozottan kifejezésre írattassa politikai fölfogását, /mif 4 • • «*. Ion d o.n , október 25. /tfolff / Az Associated Press tudósítója arról a gőzhajóról, amelyen a japán delegáció a washingtoni konfe renoiára utazik

#

tóknkl&SEkiec a következő drótnálkiili táviratot küldi: Hlr szerint a washingtoni konferencián ajapán program főpontja az a kiváaság less, hogy Japán akkora veága&ottát akar megtartani, amely elég nagy ahhoz

t hogy azaabe szálljon -Bármilyen tengeri haderővel, amelyet valamely más nemzet a-távol Keletre küldhetné,Japán azonban nem hiszi, hogy Amerika az JK ő egész flottáját elináithtáfeiá a távol Keletre, egyrésztt a nagy távolság, másxéSst-pedig az eléggfc nagy. flottatánxaastó pontok hiánya miatt ./n5?l/