Napi Hírek, 1921. szeptember/2
1921-09-17 [0020]
Lord Newton Nyugatraagyarorazágról Budapestre érkezve a Magyar ivirati Troda egyik munkatársa előtt a következőleg nyi^atkoaott a nyu^atmagyarországi kérdésről: •Kekem mondotta Lord Newton, mindig az volt a nézetem, hogy a trianoni békeszerződésnek Nyugatmagyaroraság átadására vonatkozó intézkedése nemcsak igazságtalan, hanem valóságos képtelenaéff. Nyugatmagyar országon tett látogatásom csak megerősitette ezt a felfogásomat. A legcsekélyebb nyomát sem találtam annak, mintha ás ottani lakosság egyik vagy másik osztálya, vagy nemzetisége lelkesednek az Ausztriához való csatolásért. Legnagyobb oktalanság feltenni, hogy a lakosság Ausztriához huz, mivel véletlenül németül beszel. A múltban talán lehetett bizonyos osztrákbarát érzésről beszélni, de ezek az > érzelmed az ausztriai szélső szocialista veszély hatása alatt nyomtalanul elpárologtak, vindaraellett fontolóra kell venni azt a körülményt, hogy Magyarország a békeszerződést aláirta éa azt most végre kell hajtania. - Nyugat:magyarország mostani helyzete igen különös. Az A.sona egyszerűen r.ziátlan tartomány, ahol sem osztrák, sem pedig magyar hatóságok, Vafii csapatok nincsenek és ahol jelenleg as úgynevezett inaurgens bandák a helyzet urai. Ezek közül az inaurgensek közül többeket láttam és egyesekkel beszéltem Í3. Nagy#<kázt fijrtalfmberek meglátszik rajtuk a műveltség és jégevelé3 r . szigorúan fegyelaesettek példás rendet tartanak és jó hazafiaknak látszanak. Nem hallottam komoly panaszt'eljárásuk ellen, rendzavarásokról egyáltalán semmit o^m tudnak éa amint hallom- a fegyelem akkora, hogy három insurpenst rablás miatt kivégeztek. Valamennyien azt a szilárd elhatározásukat hangoztatják, hogy a hazai rögöt utolsó osepp vérükig megvédik, Az ottani élet egyébkent teljesen normális és zavartalan.Az Iskolák nyitva annak és a lakosság zavartalanul folytatja békés foglalkozását. - jireggyőződésem szerint ez a különös helyzet a legfelsőbb tonaco, vagy a nagykövetek értekezletének, illetve a budapesti és soproni szövetségközi missziónak végleges :"" döntéséig fo§ tartani és ez Igen sok időt vesz igénybe. Sokkal okosabb lenne tehát, ha a magyar kormány és az osztrák kormány a maguk részerői, annak belátásától vezéreltetve, hogy ellenségeskedéssel mit^sem lehet elérni, a békéé megegyezés utján keresnék a megoldást* 3nnek alapja a következő volna; -Ausztria elismeri azt a kötelezettségét, hogy' egy teki/Telyes összeget jo^ttMtm* több millió font sterlinget - fizet Magyarországnak * Vyugatmagyar országban lévő állami vagyon kárpótlása fejében, -ogész bizonyos, hogy Ausztria ezt az összeget nem tudja megfizetni. Fért ne lehetne itehát ellenértékül a kerület egy részét. teszem fel ííopront és környsLét, éjszerűen visszadni ? Sopron semmi szin alatt sem/élelmezési bázisa Becsnek, az erre a körülményre alapitot oeztrák ellenervek tehát mind elesnek. Meggyőződésem, hogy ez a megegyezés teljesen megszüntetné a kölcsönös elkeseredést. Ausztria ebben ""a pillanatban meg akarja kapni a maga egy font húsát, amihez a békeszerződés betűje szerint joga van. "De Ausztriának nem állhat érdekében , hogy Magyarország állandó ellenséges érzését magára vonja. Végül pedig nemcsak Ausztria és-yagyarország, hanem az• emberiség érdeke. Kogy Európának ebben a... részében állandó békét teremtsenek, ftafáfc - Teljesen megérihetjük - igy végezte Lord Newton szavait Magyarország érzelmeit* T:együk csak fel, hogy a háborúban Németország győzött és Angolországot a békeszerződés arra kötelezte volna, hogy. mondjuk Kentet,Franciaországnak adja át. Azt hiszem, hegy minden angol korm&nv amely ezt a feltételt végre akarta volna hajtani, maga* ellen t^<l*%<aCüQt.volna a közvéleményt. Másrészt azonban Magyarországnak sem szabad elfelednie, hogy mindenfelől ellenség veszi körül és meggondolatlan kísérleteket nem szabad megkockáztatnia. Valamennyi fél érdekében létre kell hozni tehát a békés megegyezési,, amelynek immár ütött a tizenkettedik órd^a. $ 4* n f,sae p t*mb*r 1% Á lteur> ZUripher Zeituns Uaavar£ww*í??í *iesb* való fe Ívé teléről *z*k*t Írja; ZKÍJÍi^Vii a ha l™*Hs a Irgköaelebbi ülésszakra való mtl^liíAJ i í?!r ?W Magyar ország már most harcba iSíííí «ÍlÍ'Íh£ <12 l n HAi* n > }4^ Jr f íi » 11- ** osztrák kormány az idegen országba való betörést bej*l*ntette a név szőve tsé qnek a ha a magyar kormány a felelősséget elhárítja * méaisa maaa reszaról a szerződési tetszése sJrint interpretáílaJUTI*/ .^í 7 r 1 s a,.szeptember 1?. A cseh sajtóiroda jelenti M^dít 1 ''^ ^^/.reul, amelyet fake Jonescu sugalmaz, vea f r5ÍÍÍJÍ!?-j l Í* 2 % n P' h ^ u %W*rországot nindadáía Tm lehe t a népszövetségbe felvenni, mié politikája ellentétbenálliözépeuropa valamennyi államának érdekével. /MTI./ tktmmé^JA °i 3 l'3 9 £ te *H r fiiagyar Távirati Iroda magánÍlmő ÚrWi^iint »23 !&!M J / Un H •• ^mtmagjarorszáaróTérfiezo ni re fs szerint finkafónel és • • Fel nőfivnái annn , magyar erők állanak. Ki7chschlagnál a határt magyar bandák ki kit . an?lyek naponta kapnak erűsitésekn, sőt fedezékeket ásnak. Kagyszentmihályon, förgölénuben Létérben és Kaltsnégyben magyar landákat éllípúottal meg. Sopronban nlguon sok ma. yar tisztet Ütni.Szerda est* Hohenbrugg UTelébeTmagyar Lné a iL 9 t7í pU9 Jíía a Í Iött9k *jy osztrák véderőosztagoi. £témaUkat elűztek. Nekjlnk nem voltak veszteségeink. JHyugatmaguarorszáanak a stájer határhoz kőzelfek 9 Ő helyiségeiből jelentések érkeznek KÍÍ.?rS*?2*Ít * s0 ™ ak í*gW>%rt és lőszert adnak és í£??ÍX r \ fl * ^ 9t *, h °9y háruljanakrSzzU nyilván bizonyítani pharjaK, hogy.mn bennszülő tt. felkelő lakosáig is.Kupfalván \ >•„ •—i i . •. dmagyar banditákegy bécsi szabótól .mintliiAffi* n >¥'l r n ffliS r H k A ******** raboltak, s azután kényszeritettek.hogy ebből ruhát csináljon nekik. y *i i. A N a 9yar láviraU Iroda meg jegyzés' ;Az Arbei terzei tuna Í! a *i«í, lP S dd,a 4 a * $ddisi Syakorlattaí eílentétben le ismeri végí kU«k°^J¥ u $it*W ar0r *i aá l 0 * *f*í**tok jórészt helybeli laitíih % inUokolás,amelyet e tényhez füz, nem, téveszthet me a > aenkiu Senkifogja elhinni, hooy gazdasági munkára llermí* haUTS* llkfjk nd Al k**'*/* W^"l^ítokb2n küzdeni na ezt nem önként a s elhatározás alapján cs>lek*zik. . + , _ ^5° n / * fiseptefíttiff IV. /ffolff/ Az indiai tonAhyhlS*ff52 l » ór í í « 6 táviratojc s?:rlat i«alebarbe n, a mopla lázadás kösé rpontjéten, a öelyaat komorra r^rdnlt, TCbb raaió'ri tlkalnn uc ttot mes> ilíf A í »opi^ ujből meg*»Bíttéic t«véJrenysé«ŰI»t» A vldéJrt öt reikai^ baad^ ^gtalanitja, emlj^ öaáatem aint^y 3000 embert aaia.-
