Napi Hírek, 1921. szeptember/1

1921-09-05 [0019]

Utóbbi időben ncgy port vert fel a vármegye kérdése. A vármegyék régi urai tiltceosé gyűléseket hivnak össse. Mi nem akarjuk támadni őket, mi csak ast akarjuk, hogy a vár-megyék is ugy alakuljanak át, mint >a nemzetgyűlés. He féljenek as urak, nem akarjuk kiforgatni ősiségéből a vármegyéket, csak a születési jogok megszüntetéséi kívánjuk. Mindenkit arra a helyre akarunk juttatni, ahova nem születése, hanem rátermettsége predesstináljn* | Tisztelem az iskolákat. De a szellemi iskolák tanításéi osak azoknál válhatnak alkotó tudássá, akik végigjáriák az elet és tapasztalat iskoláit. Erre hivtak fel mindig as illetékesek figyelmet.fzért kell bevinni a népet oda, ahol a tőPvényeke t hozzák. Én magas iskolákat nem jártam, pártkasszává^ n*m rendelkeztem csak az én eszményfegyvereimmel vittem diadal-, ra eszméimet és velük együtt pártomat. Kössönöm önönnek, nogy válásstásukkal oly értékes katonával gyarapították pártunKat, mint amilyen Szabóky Jenő. Re ttent ően 'nehéz, helys'etben vagyunk., Vlyan férfiakra van ssüks égünk, akik önzetlenül, verej teteső munkával fáradhatatlanul küzdenek az integer MagyarorsságértgAlyen emberre akadtak képvis előft&kben. Eé különböző eszközökkel akarjuk elérni as ^rsság talpraállitását, akkor tessék a válásstókösönség re bisni,f.ogy mily eszközöket választ, mily utakon kívánja a célt elérni, de ne gyalázzuk a többi esskösökeí. Ast mondják, hogy nem vagyunk elég keresztényen! Ki a keresstény Magyarorsságon. ha néma kis gasdaf Jv> K törjek meg a kommunizmus t? á kisgasdák! Ne féljen Magyarorsságon senki, amíg a kis gasdapárto t meg nem ayöngi tik, amig ott áu.Qt élükön, addig Magyarorsságót nem fenyegeti a kommunismus reme. Ma as intelligencia nem nési le a kérges tenyeret, akkor ne feljen a magyar nép, akkor megalaposhatj uk *g& uj boldogabb eser*'v évet. Ne marcangoljuk egymást. Győssük le as ellentéteket a ssent cél? az uj Magyarország megteremtéseért. Ennek érdekében a mai generációnak nagy áldozatokat kell hozni. De össse kell fogni, mert máskép elpusztulunk. Ha f el has sn üljük, ast as őserőt, amelyet Istentől kaptunk, akkor fel tudjuk majd építem a boldog Magyarorsságót. Kössönöm, hogy eddig bisalommal viseltettem jpártunk és annak lelkes tagja, Ssabóhy Jenő képviselő iránt, kérem önöket, tartsanak továbbra is velünk.. Esután dr. Jagicsa Antal pártelnök előtérje-,sstette határosati javailatát, amelyben bisalmat ssavas a nepggülés Ssabóky Jenő képviselőnek és kéri a komrányt., hogy Nyűgatmagyarorssáaon a magyar érdekek védelmére kövessen el minden tőle telhe tő népgyűlés után a minisster több küldöttsége í fogadétt, majd 7Ts ivartestület hely is ég ében megtartott társas ebedre ment. As ebéden as első felköszöntőt Szabóky Jenő mondotta a kormánysóra. Több üdvöslő felkössöntő után a minisster kössönetet mondáit asért a ssives fogadtatásért, ámelmen rés zesit ettek. .Beszédében kiemelte, hogy a kisgasdák ecyü-ft akarnak dclgcsni as iparosokkal, aminthogy szívesen látják soraikban asintelxigendátis. De assal lessünk tisztában - mondotta m hogy a kis-, gazdauárto t soha de sohasem lehet többé kiszorítani ,a törvényhozás házából - Mi nem os stálypolHtkát csinálunk, mi mindén embert szívesen látunk faji és felekezeti különbség nelküi, ak4 a hasa 'av'ra akar dolacsni. Ebéd után a kalocsai tem^tőoe vonult az ünnesP iá.rsasáaakol me gkos sorusták as ellenf-.rrzu.alo vértanúinak s írjeit. Este dr. ]fáraűy L. Árpád kdocsal érsek látta vendégül a minisstert és kíséretet.^ A minisster zxxkx hétfőn a hajnaii órákban utásott yisssa Budapestre. § H á g a , szeptember 5. / A M.TI tudósítójának jelentés©/ A nemzetközi jogi szövetség a mult hét végén Hágába* ülést tartott, amelyem a legjelesebb jogászok gyűltek össze. Az ülésen Magyarországot Auar Pál dr. ügyvéd, Baumgarten Bándor ár. ny.közigazgatási bíró, továbbá íretteraheimbi Wettsteia János követségi tanácsos, hágai magyar ügyvivő képviselték. Az ülés keretében Auer Sál a nemzeti kisebbségek védelméről tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást. Kifejtette, fcogy a világháború után az a vezető elv jutott uralomra, hogy meg kell szüntetni a többnemzetiségű államokat. Az eredmény azonban az lett, hogy ma nagyobb a többnemzetiségű államok száma, mint volt a háború előtt. A nemzetközi szerződéseknek a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló rendelkezéseit nem tartja elég presimzeknek. Például a cseh-tót szerződésben autonómiát biztosítottak a ruténeknek, ezt az autonómiát azonban megtagadták a magyaroktól, akiknek arányszáma pedig ugyanakkora, mint a rut éneké $ lehetetlennek tartja azt az állapotot, hogy azok az államok, amelyek nincsenek a népszövetségbea képviselve, nem fordulhatnak jogorvoslatért a nemzetközi bizottsághoz, mint nemzeti kisebbség. Ezt jelenleg csak akkor tehetik meg, ha a népszövetség valamelyik tagja magáévá teszi az illető nemzeti kisebbség ügyét. Felvetette azt az ötletet, hogy a nemzetközi $ogi szövetség kebeléből egy nemzetközi bizottságot küldjenek ki, amSly a népszövetséggel együttműködve állandóan figyelemmel kísérné, hogy a nemzeti kisebbségek csakugyan élvezik-e a számukra biztosított jógákat. Heyking báró, az egykori londoni orosz cári főkönzul,mindenben támogatta az előadó álláspontját, de állást foglalt az ellen, kogy az egyes nemzeti kisebbségek a parlamentben a maguk nyelvét használhassák. Az előadá fejtegetéseihez még Triaataphyllides párisi ügyvé&k és Munet francia jogász szólottak hozzá, akik meleg szakákban mondtak köszönetet a tartalmas előadásért és helyeselték az előadó felfogását, § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Már ismételten megáli&pí * tást nyert, hogy a reguláris magyar katonaság nemcsak az A» hanest: a B. zöhából is kivonult és így teljességgel kizárt dolog a Neue ffreie Pressének az a jelentése, minthogyha az A. zóna déli részébe rendes magyar csapatok tartózkodnának, amelyeket a magyar tisztek entente tisztekkel visszavonulásra akarnának késztetni. Ugyancsak a Neue Preie Preese azt irja, hogy az első zóna déli részébe Pinkafőnél 8fi0 főből álló regulárii katonaságot figyeltek meg, eaint civilruhát. öltöttek és szabad-csapattá alakultakát. Annyira nyilvánvaló ennek a beállításnak képtelensége,és nevetséges vo*Ita, hog? első pillantásra is megállapítható, hogy einek a hímek megírásaiái a Beue Praie Pressét a fantázia elragadta, (Pro domol Kérjük a t. szerkesztőségeket, hogy a szeptember 4„~ikl második kiadásunkban első helyen közölt hirt csak a fenti kommentárral hozzák*) Bécs, szeptember 5. Tegnap nyil% meg Bécslen as osztrák keresztény szakszervezetek negyedik kongresszusa. Az ulesen nemcsak Ausztria valamennyi kerület éből iöttek őssve nagyszámban a szakszervezetek képviselői, hanem küldött*!; érkéz-' te &Németországból, Hollandiából* Svájcból, Csehors-i l cból, valamint De In eme t Uraiból is. /MTI/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR . Kszekció Berlin, szeptember 5, A Yorwaerís kc sli 2 Baserischer Kurier j e le ni és St, ameli többi között ezeket mondjaA bajor kormány a kivételes állapot fflfü'agesztésének kérdésé- • ben nem helyezkedik teljesen elutasító állás a ontra, ezért elkerülhet az összetűzés Bajorország és a birodalom között. Jocssnak látszik [qz a felievés, hogy a tárgyalások egyetértésre vesétv nek, meg pedig olyan értelemben, hogy a baj or kormánv maca fcia megszüntetni a kivételes állapotot. /MTI/ " " " Bécs, szeptember 5« /Megnyitó árfolyamok/ Valuták: márka 132«, lei 1340, líra 5250, francia fraok 8150, svájci frank 19950, dollár 1170, szokol 1410 angol font 4375, dinár 2570, magyar korona 293, lengyel márka 37 3/4* Kifizetések: Zágráb 640, Berlin 1332, Prága 1410, Budapest 282, Mi2a~ no 5202, Svájc 20000, Varsó 36 l/2, Amsterdam 37100* Eewyork 1185, * london 4408, Paris 9200», Bukarest 1345* Értékpapírok: Osztrák hitel 1608 magyar hitel 4490, államvasút 6270, déli vasút 3470, Sima 5850» SalgÓ 12900, Anglobank 2740, Beakverein 1400, Jíeposi tenban k 885, laanderbaak 3300, államvasút élvezet 3035, 3 % déai 3780» Siemesn 2145, Alpesi 8630, Skoda 7010, osztrák Hoffherrr 1257» Bnston 5498« Irály sat :aagyon szí lárd,/mi/