Napi Hírek, 1921. szeptember/1
1921-09-15 [0019]
§ A 9ilég szeptember 15.-i számában Lipthay Olga, a Kisgazdapárti Értesítő oimü kőnyomatos fel elős szerkesztője, nyilatkosmot tett közzé, amelyben mzx£ többek között az foglaltatik, hogy Mesko Zoltán nemzetgyűlési képviselő szeptember 14.-én délien 12 érakor a miniszterelnökség saj tóosziályában Eekhardt Tihor saj téfÖnöknél pausálé-ügyben járt. A Magyar Távirati Irodát felhatalmazták annak kijelentésére, hogy imkM8 Mesko Zoltán KépssselŐ ..^ sem a jelzett időben, sem máskor pausálé-ügyben a miniszterelnök3é gi saj tőosztályban nm tárgyal t, mt-mm. §Mukares t , szeptember 1&. /Orientradio/ A miniszter tanáés elhatározta, hogy 50 napra szóié érvénynyel megengedi az arany kivitelét Erdélyből. /MTI/ §Mukarest t szeptember lő. /Orientradio/ Erdélyben október 1.-én kezdik meg a kisajátított földek szétosztását a parasztok közt. /MTI/ § P á r i s , szeptember 15. /A MTI tudósi tójának jelentése/ A nyugatmagyarö rszági kérdéssel foglalkozva több párisi lap, igy as Ere Nouvelle és és Intransigeant, rámutat arra a veszélyre, amely Csehország fagy Jugoszlávia fegyveres beavatkozásának járhat a nyomában. A franoia sajtó azonban egyhangúlag megállapítja, hogy nem lehet megengedni Magyarország ellenállását a trianoni szerződéssel szemben. A szövetéégeseknek - irja az Intransigeant • sürgősen megértésre kell jutniok egymással, hogy dönthessenek a kérdésben* ." • tiehhoff báró párisi osztrák követ beszélgetést folytatott az Intransigeant munkatársával, akinek kifejtette, hogy a bécsi piae nem nélkülözheti a nyugatmagyarországi terményeket. A saint germaini szerződés - mondotta a Követ - határozottan ... elismerte Ausztria tulajdonjogát ezekre a vármegyékre. A szerződés semmibevevését j elenti tehát, ha ezeket a vármegyéket Magyarország kezén hagynák. , A Journal des Debats párhuzamot von a magyarok es a németek magatartása között a nyugatmagyarországi, illetve a . felsősziléziai kérdésben. A lap a magyar kormány nyilatkozatával szemben is vitatja, hogy a nyugat magyar országi felkelők a magyar kormány előzetes tudtával léptek fel. A szövetségeseknek lojálison N' '-vll tartaniok azokat a k$ telezettségeik* t, amelyeket Ausztriával szemben vállaliak, de természetesen ugyanakkor meg kell követelniök azt is, hogu Ausztria hasonlóképen eleget tegyen a maga kötelezettségeinek. § P o 9 s o n y, szeptember 15. /A MTI tudósi tójának Jelentése/ % A Kassán meéjelenő ssti Újság szerint Csehország és Jugoszlávia mg akarják szerezni a maguk számára a possonyszombathely-nagykanizsai vonalat^ hogy ezen a területen megvalósíthassák a rég sóvárgott korridor*. A terv már a nagykövetek tanáesának asztalán fekszik. Clark, a.prágai angol Követ, aki eredetileg hevesen ellenezte ezt a tervet, most engedett merev álláspontjából és ellenjegyzésével látta el a memorandum ÉMfomÍMt.SMÚ$úkmsmii^áx mot, amelyet Bogumil Vosnuák prágai délszláv követ juttatott el a nagykövete k paris iritanáes ához, A memorandum kifejti, hogy a két szláv államnak elsőrangú érdeke, hogy közvetlen ssssmsédságba Ju$son. A korridor egyúttal biztosíték lesz arra is, hogy Magyarország ne léphessen fel ellenséges szándékkal Ausztriával szemben és ne szerezhesse vissza egy szép napon meglepő támadással Nyugatmagyarországot. A memorandum végezetül utal arra, hogy a trianoni békének i$yen értelmű korrigálás ára épen a békeszerződés szigorú betartásénak biztosítása érdekében van szükség, . . | é o s , szeptember 15. /A MTI magánjelentése/ A Vossisehe Zeituna párisi levelezője irja: A magyar kormányt minden kétértelműé eget kizáró módon felvilágosították róla, hogy semmi esetre sem számolhat Franciaország sem kimondott, sem pe- . aig hallgatólagos támogatására. Ma NudapestenJbizonyos francia L— diplomaták magatartására visszaemlékezve, akik egy évvel ezelőtt mértékadó befolyást gyakoroltak a franoia külügyminisztériumban, . ma azonban az ellenzékhez tartoznak A Franciaország részéről bi- I — zonyos támogatásra zzÉnitaümk^ számítottak volna, akkor a legutóbbi napokban történt nyilatkozatok után bizonyára meggyőződtek róla, hojgy a franoia kormány ragaszkodik a saint germaini szerződés vegrehaj tásához. Parisban kijelentik, hogy teljes mértekben megértik, milyen nehezére esik Magyarországnak volt fegyvertársa javára lemondani Nyugatmagyarországról. Franciaország azonban elengedhetetlennek tartja a saint germaini szerződés vegrehaj tását es szükség esetén maga is részt vesz equ olyan kényszerítő fellépésben, amely a szerződés keresztülvitelét kierőszakolni alkalmas. Párisi hivatalos körökben hangoztatják, hogy Magyarországnak már esak azért is le kell mondania Nyugatmagyarországról, mert a sző vetségesek Jugoszláviával szemlén kellő nyomást alkalmaztak arra, hogy vitás területeke t kiadjon a kezéből. Ezért elvárják, hogy Suaapest mindent megtesz a nyu- , gatmagyarországi terület átadásának meggyorsítás éra.