Napi Hírek, 1921. augusztus/2

1921-08-17 [0018]

A KÍÍIIÜÖYMIÍÍISZEBB EXPOZÉJA A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN, — A Magyar Távirati Iroda ja Hant ése, A nem/, en gyűlés külügyi bizottságának tagjai ma áéluc-'n öt órakor csaknem teljes számban jöttnk össze a parlament olső számú bizottsági termében, ho&y meghallgassák Bánxfy Lliklós gróf külügyminiszter expozéját a baranyai és a nyugalmagyarországi kérdésről •'"A bizottság ülé- . sén Betnlen István gróf roiniszterelnök is megjelent. Andrássy Gyula gróf, a. bizottság elnöke ^ az ülést megnyit**! felkérje a külügyminisztert expozéjának megtartására* Bánffy Miklós gróf külügyminiszter részletesen isa értette a két kérdés terc éneiét és azokat a iöpésaket, amelyekéi* az előző koimányók ebben a tárgyoan tettek.* A Jugoszlávok által megszállt területeit kiürítését a magyar kor? mány- ismételt en kerüe aa antentefcól - előbb a szövetségesközi tábornoki bizottságtól, majd a párisi nagykövetek tanácsától -/de a sürgetésnek sohaseavolt eredménye, A szerbek Loisevista jellegű kormányzatot lét esi uetcek Baranyában. Végre is a na3?hátaimak ez óv július havának elején felszólították az kormányt, hogy üritse ki a megszállott területeket és a kiürítés határidőjéül augusztus 27. napját tűzték ki* Ugyanerre a napra állapította meg a nagykövetek tanácsa Nyugat magyar*** ország kiürítésének határidejét is, A magyar kormány fellépésére azonban a nagyhatalmak budapesti képviselői nozzájárultak ahhoz, hogy a jugoszlávok által megszállt területen előbb legyen a kiürít00* mig Nyugat Magyarországra nózse az eredeti natárnap maradt meg. Baranya kiürít ése a megállapítás szerint augusztus 16-án kezdődik meg és 2ö-én fejeződik oe, amely napon már az átadási jegyzőkönyvet is aláírják, A külügyminiszter ismertette ezután a»legutóbbi napokban Pécsett! lefolyt eseményeket, amelyeknek nem tttljr'don:

t oalöndSvOb íöjviosságot és annak a reményének adott kifejszóst, hogy ezek az események * amelyekkel szemben a magyar kormány illetékes holysn eljárt - nem fbgnak kihatni átadásra* A magyar kománynak az az álláspontja, hogy ezekkel az eseményékkel szemben annál szigorúbban ragaszkodik a kiürítés pontos végrehajtásahoz, A nagyhatalmak - a magyar kormány értesülése szerint - . szintén ragaszkodnak a kiürítés végr aha jtásához, A miniszter ezután tatért a nyi^t magyarországi kérdésre. A magyar kormány kezdettől fojva a barátságos megegyezést kereste, azon meggyőződósben, hogy a két ország közti jó viszony csak a ryugaimagyarországi kérdésnek közörs egyetértéssel vdti megoldása alapján tartható fenn, Amig a Senner-komiány volt uralmon, a magyar kormánynak ez a törekvése megértésre nem talált. Amidőn 192-0 BflfV"eábe}3áben az uj választásokon a kereszt ény szocialisták kerültek uralomra^ joggal romélhettük, hogy az uj kormány a megegyezés szüksége izá:nt több fogékonyságot fog; mutatni^ máriásak azért is, mert a keresztény szociális iák a Magyarországon uralmon levő keresztény nemzeti irány no z hasonlé világnézetet v állanak. Sajnos,' ez a reménység 30 valósalt meg* líayr kancellárt ugyan barátságos kijelentéseke t "tett, ugyanakkor azonban a párisi osztrák követ állandóan szorgalmazta Nyugatra agyar ország kiürítését. £ sürgetés eredménye volt a nagykövetek tanácsának az az 1920 december 23-án hozott határozata, amely szerint ebben a kérdésben voltaképpen a nagykővetek tanácsa illetékes dönteni ás hogy a kérő éses területet nem is Ausztriának, hanem a nagykövetek tanácsának, illetve a nagy-encentenak kell átadni, Amely azután evvel tovább rendelkezik. Ez a jegyzék nagyon meg- nehezítette a közvetlen tárgyalást, A magyar kormány válaszában hivatkozott arra, hogy ez a jegyzék nem felel meg a trianonibékeszerződés szellemének és kérte, hogy az Ausztriával függőben levő egyéb ügyeinket a területi kérdésekkel őssszekapcsolva, együttesen tárgyalhassa az osztrák kormánnyal, A nagykövetek tanácsa nelyeselte a közvetlen tárgyalások eszméjét, amiről az osztrák kormányt is értesítette• Az osztrák kormány az ez alapon folytatott tárgyalások során a res judioata rideg álláspont jár él. nem tért le. A magyar kormánynak javaslatait, amel ek a megegyezés esetére messzemenő gazdasági engedményeket helyeztek kilátásba, majd később ov területi kérdésekben is a lehetüség határáig előzékenyeknek mutatkoztál:, nem fogadta el a tárgyalás alapjául ás, a maga: T BZ érol nm volt arra, birnattf, hogy konkrét el lm javaslat okat tegyen,^