Napi Hírek, 1921. augusztus/1
1921-08-08 [0017]
/Angol íelsőház ***^€*/ Eevíton lord: Mognyugtató, hogy nemes barátom nem erősítette, meg, hogy valamely angol tengernagyot is küldőn ének a többi ten-• gérnagy mellé, hogy velük a négy őrnajé felosztásán együttműködjék es ugyanoly megnyugtató megtudni, hogy a tiszteket és. altiszteket nem. fogják eíkisőrni feleségeik, nővéreik és nőrokonaik* Mindamellett azonban változatlanul fennáll az a tény, hogy igen nagy kiterjedésű bizottságok küldenek ki anna-K a munkának az elvégzésére, amelyet a legutóbbi három év • folyamán kellett volna elvégezni s amelyet végezte* is. Ez a tény megcáfolhatatlan. . ... _ ' f Sydenham lord: Megmondhatja a nemes viscount, hogy vajion ez a bizottság valamiképen,a határkérdésbe is bele fog folyhatni? Peel viscount: A bizottság, ugy hiszem csupán azoknak a különleges határozatoknak a végrehajtásában fog együttműködni, amelyekről említést tettem. A felsőház ezután áttért a napirendre. Pá r i s .augusztus 8. A Temps vezércikkében azt irja, hogy oly het kezdődik most, amely dönteni feg a jövőről. Senki sem tud" ja félreismerni a pillanat komolyságát. A szövetséges hatalmaknak számot kell vetniök arról, frogy a francia angol egyetértés jövője és az európai béke jövője forog kockán. Mielőtt Fels őszilézia felosztásáról megindul .a tanácskozás, a legfelső tanácsnak a csapaterősítések kiküldésével kell foglalkoznia,, ha francia kormány a csapatok megerősítését kívánja, akkor ezzel kapcsolatban nincsenek hátsó gondolatatéi, ha a megerősítés híján Felsősziléziában ismét kiüt a polgárháború, akkor háttérbe szorulhatnának a szövetséges csapatok, amelyek ebben az esetben azt az utasitést kannák, hogy vonuljanak vissza, ha az entente Felsősziléziában nemet felkeléssel vagy német támadással állana -szemben a szövetséges kormányok amenyiben a helyszínén azonnal nem cselekedhetnének az egész német birodalommal szemben kényszerintézkedésekkel élnének. Franciaország ekkor magamagára húzódnék vissza és azzal foglalkoznék, hogy útját állja a német tárnádéinak. Mindenesetre valamilyen megegyezést kell keresni, mert a megegyezés jelében okvetlenül kell megoldást találni ebben a jelben győztünk valamennyien. /MTI/ » *• •* Konstantinápoly, augusztus 8. /Reuter/ A Kemalista kormány arra késsül, hogy a levéltárakat az áruraktárakat ás gépeket ángorából átvigye M£X Oaesareába. Ezek az intézkedeesen azért történnek, mert lehetséoesnek tartják a város meq w szállását. /MTI/ -m mm-'m Ion d o n, auguztus 8. /Wolff/ Az Observer politikai munkatársa ezt irja; Pártatlan megfigyelj a legjobb akarat mellett is csak azt az elvet fődözi fel a francia politikában, hogy a franciáknak a felsőssiléziai kérdésről vallott felfogását a Lengyelorsság Jránt való barátság és a Mérne tors Sággal szemben való gyűlölet diktálja. Egyébként Parisban mindinkább növekedő aggó'* dalom is mutatkozik és azt hangoztatják, hogy meg kell mentemi az antantot, Lloyd Georgenak valamilyen formulája a jövő héten könnyen elvégezheti azt a munkát. /MTI/ San S r a n o i s 0 o, augusztus 8. /Reuter/ Az Alaska novfl gőzös, amely kétszáznál több utast vitt fedélzetén, a MZfX kaliforniai Euréka táján elsülyedt. Egy gőzhajó megmentett három os-nakot a katasztrófát túlélő utasokkal./MTI/ mm *• B Kos. augusztus 8. /A MTI mag ánj e lent ése / A Mittagsj ourn nalnal j.elentik Parisból; Lloyd George megérkezése után hosszabb beszegetést folytatott Brianddal. A beszélgetés tartalmáról nem szivárgott ki semmi. Ugy döntöttek, hogy az első tanácskozás nem ma ^délelőtt, hanem csak délután három -rakor kezdődik* A konferenciának est az elhalasztását azzal okolják meg, hagy Bonomi olasz miniszterelnök elkésve érkezik Párisoa. A francia sajtó kevés reménységgel néz elébe a tanácskozásnak. A 'Petit Journal arra figyelmeztet, hogy az angol+franica nézeteltérésekkel kapcsolatban nem fels ős si lé si ai válságról van szó, hanem a szövetséges sek kösött mmdjóbban megmutatkozó válságr-1* Anglia véleménye sserint Németorsság meggyöngitése már eléggé megtörtént, Francia orsságnak viszont oka van arra, hogy garanciákat követelj en Németországnak mindenfaj ta támadó szánaékával szemben. A Matin vélemény sserint Felsőszilésia dolga manap már nem lengyelmémet kérdés, hanem a világpolitikának a próbaköve. Föl kell vetni azt a kérdést, hogy az angol politika miért bátorítja annyira Németországot, amelyet meg^keileene fosztani azhiól az eszközöktál, amelyekkei uj háborút készíthetne elő. Ma Németországnak annyi hatalma marad, hogy ezentúl is fenyegetést Jelenthet Franciaországnak, aAAor Franciaországot aggodalom tölti el biztonsága fentartáa dolgában. Pertmax-azt írja az Echo de Parisban, hogy be nem láthatja, mikép jöhetne létre megeygezés abban az esetben, ha Lloyd George nem módositja felfogását.
