Napi Hírek, 1921. augusztus/1

1921-08-15 [0017]

§ Paris

1

, augusztus lé. /A MTI szikratávirata/ A legfelsS tanács szombaton azKOrossorsságnak nyújtandó segítség • kérdésével foglalkizott. A vitát Jnspar nyitót ta meg,azzal as . indítvánnyal, hogy a segélysőbisottság a képviselt orémágok egy* ogy - : megbízottjából álljon. „ . "Curzon lord szerint a bisottságnak nemzetközinek feli lennie, nem pedig ssövetségeskösinek; as érdekelt államok pe#ig három képviselőt küldjenek ki* Anglia ast indítványozza, hogy a bizottság a lehető leghamarabb üljön össze. m

.

M

»* Japán. Amerika es Olassorsság képviselőt megemlítik Csicserin ismeretes táviratát, amelu szerint a ssovjet ellene* szegül a segítség ellenőrzésének, és nézetük as. hogy eszel lehetetlenné tennék a bizottság feladatának pontos végrehajtásán Delle Torrltta felemlíti, hogy kormánya feltétlenül ragaszkodik as akció ellenőrzésébe** . M , _ Curson lord esután ssóvé teszmazt a súlyos feladatot^ hoay Hrópát megvédjék ma oross kolera és tifuss ellen.Javasolja, hogy ennek a járványnak lokalizálására és távoltartáséra különbizott ságot küldjenek ki«A különbizottság a legfelső tanácsban képviselt országok képviselőiből állana. Oroszország élelmezésének problémájával az úgynevezett nagybisottség foglalkozik, amely as összes jótékonysági éé vörös* kereszt egyletekkel érintkezésbe lépne* • A legfelső tanács w.e gvizsgálto azt a álplomáctai helyzetet isi amelyet as élelmiszer* és gyógyszerelosztás az akció vezető* <itige és a szovjet kormány között szükségképen teremteni fog% Módot kerestek arra, hogy a szovjethatóságokkal mi kepén folytatja* a szükséges megbeszélésekét anélkül, hofry azok túllépnek,.. az egyedül e humanitárius cél elérésére szükségétje _ ^ sem* leges határán* 'tárgyalások j A bizottságok és komiték szervezeteinek* jóllehet azokba az egyes kormányok fogják delegálni képviselőiké nem lesz hivatalos jellegük* így dhmjtjék elkirülnii^ " —m hogy a szovjet kormány esetleg hivatalos jellegű hálát akarjon adni nekik* Természetes, hogy azért a szükséges érmtkesés állandóan meglesz köztük éé a szovjet kormány közt. m 4 Briand bejelentette hogy a francia kormány máris felhivás^ sal fordult a világ főbb j ótétconysági egyleteihez* m — §JJ(awW*nn*4rJ^^ ,Huszár Károly a sárvári kerüle t nemzetgyűlési képviselője ií&délűtán tartotta beszámolóját több ese

r főre m

e

n

f tömeg ejL&tt Sárvár f&terén. A beszámolóra leutaztak Tass József dr. hallás és közoktatásügyi miniszter,Andr

r

é

**A G

H^

U aTá

f» pndischgraets Lajos herceg, Lingauer Albin. üset\

h

i Jeren*, Tan Béla, sébert Imii Szadeczky Lajos és Schlachia Margit nemzetgyűlési képviselik, Török Mihály, Dulovits Árpád miniszteri tanácsos és Sebestyén József dr. közoktatásügyi min.titkár. A budapesti vendegek reggel érkeztek meg Sárvárra.és a pálya>líTvif

0

J*

d

M&

é

tob*i D

*J°

r Király kap télyában vendégelték meg az er*ez#kef. A deleiétt folyamán a rómaikath.plébánai templomban 4stenr* tisztelet volt, emely

t

után a kultuszminiszter több küldöttséget foaadptt. Délben ButinX- Mihály apátplébános Játtá vendégül «V e\hou>hL& , Aé ebeden résztvettek & helyi elgkelhég^k ta, igy Cziráky József gróf főispán, Hauer Pál dr. f&zolgabiró és mások. .

M * délutáni ^órákban a vidék különböző helyoir&l gyülekezni kesáte/t a népgyűlésre •—- nagy számban egyhesereglfr választók. A népgyűlést a sárvári daloskör nyitotta meg a mszekegy eléneklesevel majd Gkqlicsányi pártelnök üdvözölte a megjelenteket es a gyűlést megnyitót tnak j ele

n

te tte ki. A mintegy foOOfc^ nyi tömeg lelkes ünneplese közben e

8

után Huszár Károly lépett a pódiumra. Dicsértessék a Jézus Krisztus, kezdte el beszédjét. A tömeg felelte rá; Mindörökké m

e

n

. J - Kedves polgártársaim, eJtelt újra egy év és újból ejjot* tem, hogy szót váltsak az én kedves választóimmal, önökkel f

s innen az orszáa keresztény népéhez szóljak a magyar közélet nagy Kerdeseirtli Vf akik ott fent vagyunk a műhelybe, ahol a nemzet sorsa felett döntene*, ugy vagy unit mint a tikkadt emh9r/aki #2. ¥MS£

Ü

?͙A? h

* §

if99ün* a vidékre és a .magyar nép ts ere jenek lelkesedésénél uj erőt gyűjtünk magunkba. Még érts férfiakat és najy emberek eij>nfog néha a kétkedés árnya, ha a magyar sorsot ne-ttic CtsJ Ma a magyar nemzet sorsa mindig ugyanez volna/ amit Budapest politikai képe mutat, akkor kétségbe tellene esni a haza sorsa felet t. De a magyar népnek és nemzetnek, a maqyar államnak a keresztény imgyarországnak sorsa nem Budapestnek léében van hanSm a keresztény népnek, a keresztény vidéknek kezében. /Ugy van/ Volt fdft amikor a föváros velünk szemben égessen euenseaes magatartású volt

1

, ma már nem ugy van' de téved aki azt htézt, hogy Budapesten egészen ugy mennek a dolgok, mint eMoy mt keresztény polgárok akarjuk. Emlékeshetnek rá, hogy Ifiil 4

9

At

9nd

V

9 ^reszíjük •népet: hogy e

s

t az államot a* Jel* bomlástól, a társadalmat a züllés tCl$ A? országot a végső pusztulástól, a magyar nemzetet az önmgávuQvaló meghasoniéstól másként megmenteni nem lehet, mint hogy ha az ország kormánya, as ország *Arvenuhozása és az egész nép a keresztény erkölcsök alip-j*w up. Soha be nem követ késhetett volna az az ors z ' ar ombolás az a nernaei"pusztítás es as ^a tönkremenése az államnak, ami beköm A

9

Ji

f

*'Jl

a

*

ml

3

d

' nhl

i nemzet sorsát hivatva volt .int

ézni. % kt

re

3

ztény eíuekIM \ (vTTriá JMjaTV&g* ffljfgt Azt T/Í

9t

tJ

€

P1í

a

Vii

1

'l

unk

'u

hog

y ezokis akik kormányoztak, akikttörr::2JÍ

B

!7.ííí

N<

Í*?*' 2 *°msdaséjt. társadalmi, irodalmi- és művészeti életben dqlaoztak

r

eltávolodiak. lecsúsztak egy lejttLre, ámeiyon meghemisi to tták a maauar nemaoínok enéss aondolkodását. ~,........ amelyben minden téren olyan'íevékenységet f*ejt~etiék kt, amely'ellentétben állt a magyar faji élet fel tétefeivel. TetszétOs, kedves jelszavakkal burkolták est a politikát és ásóknak munkáját, s a politikai törvényekhez folyton alkalmazkodva.ez a. destruktív.romboló, az országát elemeire bontó, as országot elveszt&politika minden esztendőben kitalált valami más cégértékeimet és az orsság hangulatához simulva, lépésről lépésre ment elüre a destrukci ó utján, önök ismerik az en politikai nézeteimet Js én az önökét. Eanyszor emeltük fel szavunkat még a háború ei&tt^de különösen a háború almtt* hogy az m országot másként megmenteni nem lehet

9 j v J st ' '.-VSa