Napi Hírek, 1921. július/2

1921-07-17 [0016]

B é os , július 17. Ik Magyar Távirati Iroda mag ánj alanté se,./ A Heue Freie Presse jelenti Athéntől: A görög főhadiszállás e hó 14-éről szóló jelentéséhői nagyobb hadmüveletekre lehet következtetni, amelyek folyamán eddig a görög haderft előnyöket vivott ki. A görög hadsereg Tulunbunar felől vonult előre, átkelt a Gymaris folyón, megszállotta ülmanissát és harcba bocsátkozott a kutahiai erőditett ellenséges állás ellen. §. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma délelőtt Egerben ismertette pénzügyi politikáját sok ezer főnyi tömeg előtt. A népgyűlést dr. Hagy János, a kerület nemzetgyűlési képviselője nyitotta meg rövid beszéddel. Vázolta, hogy az ország pénzügyileg, gazdaságilag a tönk szélén áll és ha a betegség okait kutatjuk, síkkor vissza kell mennünk a háborúhoz, mert az egész háború alatt nem emelték az adókat, hanem fedezetlenül nyomtatták a bankjegyeket és a Károlyi és a Kan-kormány olyan nagy számban nyomtatta a fehér bankót, hogy csak az egyik oldalát lehetett telenyomni, a másik oldala tisztán maradt, hogy a vörös katonának túrót lehessen bele csomagolni. Ha nincs más választás, mint hogy a józan, eladósodott gazdának példáját kövessük, aki, ha jégverés, betegség, halál vagy más gazdasági bajok folytán adósságokba sülyed, elhatározza magát, hogy birtokának egy részét eladja, az árából kifizeti az adósságokat, és ami megmaradt, avval újrakezdi a felépítést. /Éljenzés./ 123 milliárd korona adósságunk van, 8 millió lakos mellett, ugy, hogy a ma született gyermekre is 15.000 korona esik. Ezt a folyamatot másként nem lehet meggyógyítani, mint ha nehéz áldozatokat hozunk. A háború alatt életváltság volt, sok millió testvérünk adta életét váltságul és ezért kell most a vagyonváltság, hogy az, aki a háborúban nem vérzett, hanem meggazdagodott, élete helyett vagyonát adja váltságul. Kéri a pénzügyminisztert, hogy beszédét mondja él. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szűnni nem akaró éljenzés és taps kőzött kezdette meg beszédét. Igen tisztelt Bolgártársak! nagyon köszönöm Egri Hagy János tisztelt.barátom szíves üdvözletét. Harminczhárom esztendeje annak, hogy mint-íluáriiwóny ifjú itt voltam Egerben. Harminchárom év a statisztika szerint égy ember élete. Egy emberélet után jöttem most vissza. Emlékezem, hogy álmodtam akkor egy nagy magyar hazáról, álmodtam, de önök is álmodtak 30 millió boldog magyarról és annak dicsőségéről. Elmúlt a gyermekkor, elmultak az álmok, most visszajöttem. Még emlékezem az öreg meosetre, melyre búcsúzáskor felvittek,az öreg Babios kanonokra, emlékszem a csillagvizsgálóra, ahova szintén felvittek, amikor elmentem és én azt gondoltam, hogy én éjjel csillagász leszek és nappal cukrász, mert nagyon szerettem a süteményt. /Derültség. / Most visszajöttem, iíem vagyok se cukrász, se csillagász, de vagyok egy ember, aki magára vette egy nyomasztó gondokkal küzdő ország minden kínját. Vagyok egy ember, aki visszajött azzal, hogy ha mindenkit elfog a hitetlenség, én ma is hiszek Magyarország fel támadásában, /Él jen z és. / visszajöttem és remélem, hogy nem fogok csalódni abban, hogy az egri nép meg fog engem érteni amikor azt mondom, amit december 20-án mondottam, amikor mindenki azt hitte, hogy mindennek vége. Pedig mi nem vagyunk egy Jött-ment náoió, mi egy ezredévnek vagyunk összekovácsolt nemzete és ha mi nem hagyjuk el magunkat, nincs az a földi hatalom, amely minket el tudjon pusztítani. /Éljenzés,/ Azt kérdezem, hogy el akarjuk-e hagyni magunkat ős bele akarunk-e az őrök szégyenbe sülyedni? /Ellentmondások,/ Aki ezt akarja, az számoljon le, mert rá a rothadás vár. Én nem azért jöttem, hogy a hazáról, országról beszéljek, de azért jöttem, hogy megkérdezzem az egri magyart, meg akarja-e akasztani, hogy ne rothadjon meg a pénz, hogy tönkremenjen minden, hogy a trianoni békeszerződés végrehajtásár^u megint idegen hordák jöjjenek és elvigyék utolsó lovainkat. /Felkiáltások: Ham akarjukl/ Akarnak-e tiszta szemmel nézni gyermekeik és unokáik tekintetébe és megmondani, hegy szégyenteljes nemzedék voltunk, mert a mi saját fajtánkat mertük cserbenhagyni. Jfekem ez a bátorságom ninoa meg és azért jöttem Önökhöz, hogy ezt megmondjam. Azt mondta egri Hagy János, hogy áldozatot kell hoznunk mindannyiunknak. Hát áldozat as, hogy ha valakinek az édes anyja a vizbo esik s kimentve őt vizes lesz a ruhája? Áldozat-e, ha azt mondom, hogy ha valakinek van 10-20100.000 koronája, hogy ezt el akarja-e rothasztani vagy ideadja egy részét, hogy én ezzel a többit megjavítsam? lessék megnézni, mit oeináltaml Mikor decemberben betette a pénzét valaki a takarékba, ami mondjuk 100.000 korona volt, amikor kivette 80,000 koronát kapott, de eszel a 80,000 koronával háromszor annyi osztrák koronát lehetett kapni. Ott lettünk volna, mint Ausztria. Azért az én első nagy sikerem az, hogy a magyar pénzt elszakítottam az osztrák pénztől és hogy az osztrák korona többé a magyar korona fölé nem fog emelkedni, ha önök támogatnak. /Felkiáltások: Be rothasztják üuppertékl ilyen magyar megyéje, mint Heves-megye, ninosen az országnak, itt csak tudják mi a baji/ A külföld mindig összetévesztett bennünket Ausztriával. Hallottak valamit Jókairól, Tokajról és csikósról, de sohasem tudták mi az és mi mindig Ausztria voltunk. /Felkiáltások: El voltunk sikkasztva. / Most már nem vagyunk Ausztria, most, amióta kétféle pénz van, ezen elv alapján tudják, hogy van Magyarország is. /Éljenzés. / Magyarország önállósága kezdődik a magyar pénz függetlenségével. Hea zászlóval, oimerrel, hanem az anyagi erők megfogásával mutattuk meg, hogy Magyarország önálló ós különálló ország. Ha ez Így van, ha ugy van, hogy az ország megmentése tőlünk függ, figyelnünk kell arra, hogy nekünk nincs barátunk. Azt mondta a francia miniszterelnök, hogy bele kell vágni az elnyomó húsába. Ilyenek a mi barátaink. A magyarnak csak egy barátja van, önmaga, ha nem lesz saját ellenségévé. És ha önök azt mondják, hogy ilyen rettentő dolog történt, azt mondom: ártatlanul tőrtént. Hem önök, nem én, sem senki más magyar nem bűnös, egy magyar sem bűnös a világháborúért. Tisza István tiltakozott az osztrákok azon terve ellen, hogy Szerbia ellen háborút indítsunk. Ha mi ártatlanok vagyunk, akkor meg kell államink, mint egy nagy jégverés után;és azt mondom: emberek, álljunk meg és nézzük meg, mit fogunk csinálni. A nagy jégverésnek vége van, meg kell állani ós azt mondani: Magyar, ninosen barátodl Tudsz-e magadon segíteni? És a magyar tud magán segitenit És ez az, amit én mindig mondok: hogy nem igaz az, hogy nincs segítségünk. Azt mondom, hogy ránk esett a legnagyobb szerencsétlenség, - számitBa ki mindenki, hogy ennyi baja még egy országnak sem volt; összes szomszédaink ellenségeink lettek, még a jő Ausztria is.vftgő neki is kell egy darsb^.Magyarorsz ágból. Ez a legnagyobb szégyene a világnak. Azt mondottam a múltkor .egy ententediplomatának, hogy ha eljön az angol és azt mondja, hogy kérem a Margitszigetet, arra azt mondom, rendben van,