Napi Hírek, 1921. június/2

1921-06-23 [0014]

v B é o i 1 ju*iv,s 23, /A MTT aagá&i elöntése/ A V*ttags~^euraal éa a Mittags-Zeitung közli a c*»h s§^töirodának ast a i©»e»tés£t, hagy a aemsetkSsi BnnaMsettság aaékhelyéül Pésao;»|vy41as*ta}t£, ,»r a.aélasla­vak ellenzékben voltak Is Belgrádot követelték azaknalyül késffbb iégls Pozsonyra szavaztak, ugy hegy Pozsonyt valamennyi szavazattal egy e*lea#* ben válaastották a ítaaMzettság székhelyévé. _ . A Magyar Távirati Ir&da • hlrhe* iilétwkas nalyrol nyert érteau* lés alapján közli, hegy a^hir-abbaa a formában* mintha végleges döntés történt volna, még korai, Tény az^ hogy a seA3etk*r.£ Itaaak*nf6ré&eia Páriában á Duaaakták második olvasása alkalmával a üunabizottaag e«**n»« lyáfj: Pozsonyt válás stötta- asemoam e határozat végrohajtiaa caaa ftjötor lesz aktuális, hA a még le nm tárgyalt és sok esélytől ru£g£ Bnaaaktat a kenfenéremcia xééztvevői ratifikálják, k-* B " 1 ** Á Magyar Távirati Iroda jelenti Prágából: A oseh saj­tói roda mjrienbadi jelentése sserint Benes dr, kaitloyminisator ma délelőtt 9 órakor meebeszélest folytatott referen'setvel. $%i követte aa tanáoskosds Bánffy Miklós iróf kQlaqutdnisz« térrel és Teleki Pál gróffal. * y A tanácskozások - ' főcélja ugulátszik as t hogy egyen* gesse as útját ma tárgyé kérdések elintené fenek, amelyelkel a budapesti ef prágai -*™*é&ieottságok foglalkoztak. Székei a kérdéseiéi a következő kategóri ókba lehet osztani: I. Kereskedelmi .kérdések, mint például a szén, ércek, a gabonával való ellátás, a gép« és fémipar helysete és a ttsz'tes* s égte len verseny stb. t 2. Forgalmi kérdések amelyek közt első helyen áll űsehor­szag alkalmas összeköttetésének létrehozása Romániával és Ju« go*Bláviavcl Maguarorssáaon keresstül. 5. Jogi, politikai' és egyházi kérdések. P í n y s , a 8 l f> kérdések, mint például a letétek kérdése, a • m ­§ G e n íjúnius 25. / A MTI tndósitódának jelentése/ A * Hozotte Se Lau*anne Magyarországon járt tudósítója - Msurice JíSödbr. JÉ&fiMEfe Mnret —magyarországi benyomásairól beszámolva meglehetősen elfogult hangon ir. rólunk. Mék ott is, ahol a nyilvánvaló tényekkel szemben a mi javunkra kell valamit béiámeraie.. óvatosan hozzáfüzi% hogy a tények kétségtelen valódiságát csak akkor lehetjjBegTiiapitaai^L^ ha az ember a másik félnél is alaposan tájékozódnék.A háborús felelős­ség elhárítására az a válasza, hogy Andráesy gróf, tehát magyar ember irta alá a hármas szövetségi szerződést, amely Németországhoz lekötötte a monarchiát a A háború kitörésekor Parisban is, Pétervárott" is magyar nagykövetek voltak* A magyarság tehát hiába mentigeftoasik, a*val, hogy a háborús külpolitikát a IWftat Ballplatzról irányították, A nemzeti-* ségek elgtyomáaának igazolására & zágrábi pörre hivatkozik,.'Általánosság­ban megállapítja, hogy a magyarok panaszaikban és méltat!ankodáukbaü kisaé tulhangosak és Idézi Gombétta jelszavát í "Pensons-y tou^otirs, n>m. parloas jamaisl" /kindig ra^adoljunk a sose, beszéljünk róla/*"" ~ ^ ~* Két pontban azonban igezoltr A nak látja % magyarok kese­rűségét* Az antanté csak T millió lakost hagyott még Magyarcrszágnak. Ez igen kevés f Magyarország szomazédállamai tulmeszire mentek mohó Vágyakozásukban. A csehek,, szerbek és románok olyan területeket is amúektáltak^ amelyeken kizárólag magyarok laknak, Magyarországot szét­tagolták a nemzetiségi elv nevében s &e nemcsak idegen ajka, kenem mer gyar ajfcu lakosokat is elszakított«k tele. Próbálják ugyan ezt atratég 4 ai» gazdasági éa más szempontokkal igazolni, de es mcgsam enyhíti a doi£0tr« ; Igaza van a magyarcknok abban Is, hogy amikor I f^dá'lyt román fenhátouag &xá adták, evvel a civilizáció ellen vétettek., Kolosavir például egyik. ko8pQ&t1a'vo£t a magyar intellektuális és tudományos életnek, A románok természetesen nem tudták megfeleli tanerőkkel pótolni as egyetemmagym tanárait és igy a kolozsvári magyar egyetemből olyaa iskola lett,amely­nek színvonala alig haladja meg az alsőfcku Iskolák szinvonalat, Erdély­ben az a helyzet, hogy a magyarok nagyszámban kerültek idegen uralom alá, s5t mi több, egy olyan civilizáció uralma alá,"amely ez c~ civili­siciójüknál alsóbbrendű^ Íz mégis kiesé sok a jőból 9: Bármennyire rokün* f genvíwünk is a románokkal - irjá Muret - ezt mégis meg kell mcndáuúnke, trianoni szerződésbea - foíytatja - van egy másik óriási tévedés"is* 13 z pedig az, "hegy Ryugatmagyar ország öt Ausztriának i telték,, %z $ ren­delkezés volt v az útólaó osöp ex. keserüsISpLek áma'pohaié'eén^ameT^'-et B$ entente Magyarországnak nyújtott^ Sstiasdk Murét nem hisz abba® » amit magyar körökből hallott « hogy ebben a~csehek keze játszott volna kőz­riT akik ilyenmódca akarták volna az egykori két testvérországot Örök. időkre összevsszitenl egymással, Az entente bizonyára Ausztria ílelmezé­sonek a biztosítására gondolt amikor ezt a területet"Ausztriának adta;* Annyi teny azonban, hogy evvel a végletegik elkese*.rét*#te~a magyarokat,, A magyarok~azt monájéi: » Minket, osztrákokat és magyarokat, együtt " győztek le. Szégyenletes, dolog, fíogy Ausztria gazdagotni akar a mi rő-­váanakra, annál is inkább, mert hiszen 5 akarta a háborút és nem t±, ml." A magyarok csak kénytelenségből nyugszanak bel® a rfeuk diktált bé*ké*ben s minthogy azonban most elszigetelten állanak és a kis­entente sakkban tartja őket, nem gondolnak arra, hogy hamarosan háborút indítsanak. Bizakodnak abban, hogy szomáéédaik ma.jd á jövőben olyan hibákat fognak elkövetni, amelyek megbőszüláák magukat,, i'ssomszéa­államok• ennek csak ugy vehetik elejét ha a békülékenység rciitiká,iát követik. Le kell mnondaniok minden erőszakos asszImiiáiásrol, bölcs mérsékletet.keli tanusitanítíkl mert ez az egyetlen módja; hogy Európá­nak ebben a felclult részében ismét helyreálljon a' tartoeúDéké. Abbém igaza van a magyaroknak, hogy sj^fe&k szomszédaik, a győzök étváfyától ex.telve nem tartanak mértéket. Ügyeljenek a győzik, nehogy az általuk elkövetett hibák uj háború magvát vessék el! Európa már-igazán megelé­gelte a háborút* Európa arra számit hogy azok a'népek, amelyek a most kötött ase,rs5dég.eknék hasznát látják, maguktői fognak ezeken a szerződése­ken szíiksogesetan enyhíteoi az eszményi' igazság és as eruopai béke ér­dekében „ P á r i s június 25, A Petit Journal foglalkozik Ériandnak assal a nyilatkosat&bal, a* íuei tegnap a szenátus külügyi bizottságában tett Ffmncia* ország általános politikai he lém tér ől. Alap &*V^2** annak a fontofsáját, hegy as olasz álláspont jelentékenyen köze­ledett a francia állásponthoz a felsősslléziai és a kels tt kérdésben* Most tehát sem Le Mond tábornok visssahivásáról, sem pedig arról nincs szó, hogy a felsőszilésiai kérdés ssa*> bályoéását uj biso ttságra' bi szák. v&mirnára vonatkozólag Franciaország éa Anglia közt teljes as egye tér tés és Anglia kész /Tráctának iPranci.aarsságaal egyetértishen' végérvényes alkotmányt adni Ts^s^tirfJonrU teni. /MTI/ *»ia 1 .'.a9

Next

/
Thumbnails
Contents