Napi Hírek, 1921. június/2

1921-06-16 [0014]

§. Kecskemétről felöntik a Magyar Távirati Irodának: A tanyai kongresszus ma délutáni ülését egynegyed 5 órakor nyitotta meg Fáy Gyula elnök. Dr. Van,tső Gyula, a Magyar Gazdaszövetség helyettes igazgat ója tartott előadási a gazdák társadalmi és szövetkezeti ügyeiről. A tárgyalások után egészen világosan áll előttünk a magyar tanyák kép^e. A tanyáknak szükségük van legkülönbözőbb szövetkezeti intézményekre, szükségük van olyan társadalmi intézményekre, amelyek a kultúrával kapcsolatosak. Arról van szó, hogy amint itt szakszerű előadások nyomán megállapíthattuk, hogy annak idején a kultúra utáni vágy űzte el a lakosságot a tanyákról, a kultúra utáni vágy terelte be a városokba és a községekbe, mert hiszen a tanyákon nem találták meg a kulturális szükséglet kielégítését. Akik ünnepi köntösben latiak a falut nyaraláskor és látják a tanyát,azok nincsenek tisztában azzal, hogy mi van a tanyán akkor, amikor nem június és július napja ragyog rá. Ezek ha nyári pompában álló tanyát látnak, azt mondják, mint az apostol mondja.: Uram, j ágiekünk itt lennünk. Figyelmeztetek,azonban mindenkit arra, hogy-ag apostolok hozzátették, hogy: 'Építsünk tehát három hajlékot. Ha ezt a kultúrát, amely kultúrának szomjúsága vitte ki a tanyából a falusi népet, vissza akarjuk vinni a tanyába, hogy visszavihessük azt a népet is a tanyába, akkor nekünk á kultúra számára a tanyákon hajlékokat kell épiténi. itt ismétlem Prohászka Ottokár püspök úrnak azt a megállapításait, amit a Magyar Gazdaszövetségnek egyik értekezletén mondott.: -íCögy á kultúrát nem lehet batyuban hordozni. A kultúrának kőből épített házakra van szüksége, födélre van . szükgége, mert csak ott tud megélni. Mindezekből önmagától következik az, hogy ha mi a tanyai életet vonzóvajak arjuk tenni, ha mindazoknak a határozati javaslatoknak megfelelni kívánunk a jövőben,, amelyek itt elhangzottak, ha mindazokat meg akarjuk valósi tani ? aműwujeL, me gvalósitását az előttem szólok szükségesnek mondották, akkor igenis ezeken a tanyai központokon intézményeket kell létesíteni. Csak néhány szóval akarom kommentálni benyújtandó határozati javaslatomat. A Magyar Gazdaszövetség 25 éves működése és az ott szerzet*, tapasztalatok azt bizonyítják, hogy akkoramikor a falunak és a tanyának kultúrát akarunk adni. a leghelyesebben cselekszünk, ha ezt a kultúrát az úgynevezett, népház keretében adjuk meg. Én tehát már kipróbált eseteket propagálok akkor, amikor a tanya számára kívánatosnak, szükségesnek tartom az úgynevezett népházakat, tehát azokat az épületeket, amelyekben minden, a tanyának szükséges intézmény minden szövetkezet, gazdakör, olvasókör, iskola, napközi otthon* minden elfér, helyet talál egymáshoz közel és egy olyan gócpontot alkot, amely kiindulási pontja lehet annak a már itt is elhangzott, kívánság megvalósulásának, hogy ezekből a tanyai központokból, melyeket nem kivan ok sem lakosság, sem terület szerirt korlátózni,majdan lehessenek a viruló községek. Ezután benyújtja határozati javaslatát, amely igy hangzik: A Magyar Gazdaszövetség által Kecskeméten 1921. június 15. és 16-án rendezett tanyai értekezlet szükségesnek es sürgősnek tartja a különböző gazdasági szövetkezeteknek és gazdatársadalmi egyesületeknek, jótékony intézményeknek, gazdaköröknek, olvasóköröknek stb. minden tanyai központon való létesítését és részére megfelelő elhelyezés biztosítását. Szükségesnek és sürgősnek tartja ezért az értekezlet a tanyai népházak létesítését és mindaddig, amíg ennek pénzbeli és személyi akadályai vannakj' kívánatos, hogy ugy a gazdakör, mint a szövetkezet és egyéb intézmények a már; meglevő tanyai isko^áhan nyerjenek elhelyezést. Felkéri az értekezlet a Gazdaszövetséget, hogy ezt a határozatot az illetékes kormánykörökhöz felterjessze és a társadalmi propagandát ilyen irányban kezébe yegye es irányítsa. /Lelkes éljenzés./ Geller Kristóf sürgeti a népházak minél előbbi felállítását. Kéri a Gazdaszövetség elnökségét, hogy annak idején, areikor a pénzügyminiszterhez felterjesztést fog intézni, az anyagi alap előteremtése tárgyában ezt a kérést pártfogólag vegye figyelembe. / Borsody Sándor igazgató, az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldöttje a szövetkezet nevében üdvözli a kongreszszust és a határozati javaslathoz örömmel hozzájárul. Szükségesnek tartja figyelmeztetni a tanyai népet a szövetkezeti eszme fon tosságára. Ne az idegen tőkét szaporítsa a tanyai nép,-hanem szöv etkezetekbe tömörüljön, igen szomorú tény az, hogy csak négy t anyai szövetkezet vaa,, amely nem is működik, csak inkább tengődik Ezután a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták,, peptner Tibor dr. miniszteri titkár, a kultuszminiszter képviseletében rá kivan, mutatni arra, hogy a közoktatásügyi miniszter és minisztérium nagy súlyt helyez arra, hogy a hatáskörébe tartozó tanárok és tahitok a falusi társadalom szövetkezeti munkásságában minél nagyobb számban résztvegyenek. A tanitóképzőintézetek reformjánál gondoskodás történik az irányban, hogy a tarltokat erre a társadalomszövetkezeti mozgalomban való részvételre előkészítsék és másrészt a tanítók részére évről-évre a kultuszminisztérium népművelési és szabadoktatási előadóképzői tanfolyamokat rendez és ennek egyik főprogrammpontját képezi a szövetkezeti munkásság. /Általános helyeslés./ Fáy Gyula elnök kijelenti az értekezlet egyhangú helyeslésé közben, hogy a kultuszminiszternek ezen intézkedéséért a kongresszus őszinte köszönetét fejezi ki. Ezután felolvassa gróf Ráday Gedeon belügyminiszter táviratát, amelyben a belügyminiszter távollétét kimenti és egyben üdvözli a nagygyűlést. Ezután Fényes Béla földbirtokos tartott előadást a szik, homok, tőzeg és talaj javításról-Mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Szövetség nevében üdvözli a kongresszust. Gazdasági téren el vagyunk sülyedve. Azt láttuk, hogy ebben az agrárállamban állandó&n j évtizedeken keresztül nem az agrárérdekeket védte a gazdasági politika^ hanem a inerkantilis erdekeket A destruktív sajtó évtizedeken keresztül a merkantilizmus erdekeit istápolta 'mert a merkantil érdek a zsidó vállalkozásokhoz fűződött, míg az agrárérdeket a keresztény, magyar gazdakozonseg Képviselte. Ez a gazdasági politika fajgazdasági^politika volt a kereszténységgel szemben, A gazdasági posványból a tudás utja az egyedüli'kivezető ut. Minden nemzet életének a jo gazdalko-