Napi Hírek, 1921. június/1

1921-06-15 [0013]

líir.Dőmötör lajoa Kecskemét város gazdasági tanácsosa Kecakemát város tanyai politikájáról tartott ezután előadást* ElmeK*4gés két ka­runk minden munkájára szükségünk va% - mondotta, - főleg" pedig egy­más megértéaáre, hogy mentül többet dolgozva, közelebb jussunk a nagy célhoz, am&ly minden hü magyar hazafinak hő éhajtása, ez az ország te­rületének visszaállítása* Egyedül a munka menthet meg bennünket* >M mostani kongresszusnak., az & célja, hogy a tanyai lakosság részére biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek ~ fc többtermeléshetí juttat­j«G% Másrészt az a célja, hogy olyan intézményeket teremtsen meg v a­melyek a kisgsmía társadalom értékesebb részének boldogulását meghoz­zák* Ezután rás'ztetesen ismerteti szakszerű előadásban a kea?tkeméti telepesek és s kecskeméti földbirtok politika történetát. A vám a bir­tokpolitikája alakította meg a tanyái rendszert* A város mindig szük­ség szerint osztotta ki földjeit. Ha nagyobb volt.a földéhség,, töb­bet osztott ki, ha kiaebb s kevesebbet. Ennek az egészséges birtokpo­litkának a kö vétke menye- hogy ma a városi, földterületnek majdnem két harmad része a városi polgárság mgántt^^^í^^Ketfskeaiét vá« rosa a birtokparcellázást a legutóbbi években í? folytatta, Szűlságes, a tanyai rendszer fejlesztéséhez en utak kellő megjavítása.. Szakszerű fejtegetéseit azzal 3© jezte be. hogy még sok tennivalóra van szükségi de hogy ezek : " & mikor, és milyen mértékben vlttessenek keresztül ea épen a *Vtft4» nagygydlés programmjának egy részét képezi. Majd üdvö­zölte a megjelent vendégeket Kecskemét váras közönsége nevében* Ksután dr*Somogyi Szilveszter Szeged várna polgámestere Sze­ged város tanyai politikájáról tartott szakazerü előadást* Előadásának vázlatos lényege a következő* Szeged város tanyai politikája, különö­sen a 40 4 *000 kat*teeld bárföldjelnek has znoM tanában és iskola építés­ben csussosodo tt ki, valamint a tanyai központok lét«BÍtáaében v X földbirtok politikájához a jövőben is ragaszkodik, mext eddig az bizo­nyult a leghelyesebbnek* 25 esztendőre adja ki földjeit 10 holdas par­celIákban, csupán földmivelássel foglalkozok részére* Ezeket a térie­teket lehetőleg megtartja későbben is, ás ily körülményék között arra a tapasztalatra jutott, hogy tanyai lakossága folytonosan gyarapszik és íbkozotason örök tulajdont szerez. Iskolapolitikája az volt, hogy mikor 72 iskolát épitett fel a maga erejéből a város, a száznegyvene­kor katasztrális holdnyi tanyaterfileten, azkor az álismmal szerződött. fi f^!? a ?ví?f?íf tl\* ^gy,értőket és ezáltal államivá vált az iskol &!?ffr a . kötelezettséggel * hogy még húsz iskolát köteles a kormány * íí íff 1 ? 3 f t a3S állaa vállalta is, azonban magoknak az épületeknek a felépítésével Szeged városát terbelte. Azóta azután 92 iskola ontja Av5.?2^2Í^^ t ^ a x t f^f%^^ k u le S^atos8.bb nyilvánulása ennek az Oktatás eredményességén üdvül as, hogy 1910-ig az utolsó 10 évben 68 & rol 79 %-ra emelkedett az irai-olvas ni tudók száma a tanya tel epeken. A Táros minden tanyán központokat létesített, ahol a tanyai magyar mindent együtt talál,A templomot, a közhivatalit,az orvost, a piacot, a szórakozást. Itt cserélik ki véleményüket és minden ünnep és va­sárnapon ezrével keresik fel ezeket a központokat a tanyai honpolgá­rok s ez i3 hozzájárul az ő szellemi művelődésükhöz* lagy előnye az iskolarendszernek az is, hogy seholsesa kell a gyermekeknek 2-3 kilo­méternél többet gyalogolniuk, hogy az iskolába jussanak* Az egész szegeü t a ny a területaeszsziről Ugy néz ki, mintha nagy erdő. volna. Ugyanis a városi szabályrendeletben elő volt irva, hogy a parcellá­kat 10 méter tá válságban fával kell beültetni. Hagy tetszéssel fogadott szakszerű fejtegetés után Hódmező­vásárhely tanyai politilájárói Lázár BezsŐ, a hódmezővásárhelyi Gaz­dasági Bgyeaület elnöke, tartott előadást. A török hódolt3ág alatt 12 falu ösazetelepüléaéból lelstkezett a hódmezővásárhelyi tanyatS­rület. A tanyai polgárok 1872 után növénytermeléssel is kezdtek fog­lalkozni. A magyar nép áfzereti a földet, ezért már évtizedekkel ez­előtt megesinálta a bírtokrejormját ottan. Minden uradalmi föllet, melyet a környéken parcelláztak, a táros a telepesek részére vásárolt meg. A tanyák száma 550O^»é^éa a kővetkezőképen oszlik meg. 1000 holdon felüli birtok magánkézben Hódmezővásárhelyen ni nos* 200-1000 holdig 21, 100-200 holdig 87, 50-100 holdig 274, 25-50 holdig 1525, 10-20 holdig 1295, 5-10 holdig 957, 1-5 holdig 1601, és 1 holdon a­lul 181 van* Ez a nép, miután megszerezte vagyonát, semmiféle nem­zetiségnek ás kötetnizmusaak nem ült fel, mert tudja, hogy az egyéni szorgalom, az egyéni nemes verseny az, amely jivőjét biztosithatja. A tanyai gazdálkodás sajnos, külterjes, Be ha kutatjuk ennek okát* megtaláljuk abban, hogy ez nem a tanulni nem vágyás miatt van, hanem azért, mert áz Isten áldotta földdel - valljuk meg őszintén - nem törődött senki. Olyan állapotok vannak még ma is, hogy 40-50 kilo­méteres utat megtenni a téli éa az őszi esőzések után lehetetlen, Ily körülmények* között belterjes gazdálkodásra nem is gondolhatunk. Hiszen a kereskedelmi ás ipari növények leszállítását nem lehet esz­közölni* Igy tehát csak búzát, tengerit és árpát termelnek éa leg­feljebb az állattenyésztéssel tudnak valamennyire belterjesebb gaz­dálkodást felmutatni, A kulturális téren is nagyot haladt a vidék. A volt kortestam£$Ek kulturt anyákká a la fenitek át, mert sikerült a ]|ődmezővásárheíyi gazdasági egyesületnek a kültelki latosokkal szoros kapcsolatot .létesíteni, és a gaadasági egyesülat nagy súlyt helyzett srraj, hogy választmányi tagjainak legnagyobb részét a külső területek lakosaiból válassza. Sikerült egy egységes gazdatábort megalapítani, de sajnos 1 ez ideig ez más társadalmi osztály ellenszenvét vivta ki, de azt hiszi, hogy a legrövidebb idő alatt megt tudja velük értetni azt, -hogy nem társadalmi osztály e^len való állásíbglelás ez az e­gyesülst, hanem kötelező munkám amely Magyarország felépitéaéhez vezet, Magyarország agrárállam volt, most tehát nincs más ís raintjjs- £/he tenáldotta termőföldühkőn ne Pató Pá&oskodjunk, hanem használjuk ki i termőföldünket. Ezt csakis jó utakkal és gazdasági vasutakkal érhet­jük el. A mi búzánk a mi aranyunk,, hs. ennek kibányászásához segédke­zet nem nyújtanak, akkor az ország felépítéséről ne is^ beszedünk. /Éljenzés/ fk€^ MJ^ Az elnök ezután a vitát félbeszakította, ás előadói fejte-* getéaak fel itt aseginduló vita Oéiutáa veszi kezdetét. Az elnök ezután bejeXsotette, hogy denásd Ágoston minister holnap tartja meg előadá­sát, ma helyette Köpetei: György fog előadást tartani. /MTI/ ::. ' § Sipőón Jenő polgármester és tlietty yerencz neiazstgyüléel képviselő kérik m%% iskolatirs&lkát* akik 150,6«. június: havában » ' • toudapemti kegyen' t anifcérenfl. ji^JMIt^to--totté'élít ,-tmtte3fc*. Kegy a 25" éves, találkozára f alyó- 4tx" júniust 25*án*délelőtt, nyolck őrakésr » kegyem- tenitéresd! : Sé$&mázi.xm. igna^otőt fifedátémeein -egy begy ülol •ílvéekedjesmek: és'® *.ür ok©Ivaasásu jPla1l£**nl^^ műké* Tayer XajoE: fjglj*máxivsd tanásr # «.mkf*lf^»iőtel« TT t TMSnw ­tér. t« : " : •" • ' "• " T ; • • ,, „ * Pro dcmol Slpooz pölgáriösier én TWtetty képviselő kérik & t**iaírkosz,tő t 3geket )í>- hogy * bjrfc közölni aaiveskodjenek* JM

Next

/
Thumbnails
Contents