Napi Hírek, 1921. június/1
1921-06-09 [0013]
Mi 1 áió , lukiis 8 /Svájci távirati ügyaökaóg/ A Cprriere dalia Sara írjas A* állami slkalaan^ttal aoef alka fájlodig; £ogy a hslyaet megoldása belátatd idol balul nan Tárható-, Ig*z ugyan ? hogy állami alkalmaaotiak között minős mag a szilárd ösaaetartás és veleméayeltérések merülnek fel* üiolitti miniszterelnök fogadta a auskaairatal titkárát- ^arragoaat 9 aki eaött klfejtatie a Mrdéea megoldásának leaetcWéto GioiiUi hntároaottan kijelentette, hogy a kormány nem vaatoatathatja meg ellenpontját és nem f edheti meg, nogy a tisatviseloX aammibe vegyek aa állam teÍntélyét7/lá5l7 ^ . ..^ * 0 « # i 11 * 1 ** 8 ? A keresziéayszeoialiaták birodalmi pár tgyul esse Kunscnak képviselő |ijelentette É aa & ps^tgyüXés íeUszlik, anóim,lio«jr a korttamynait.es a valaá^iajrnravá tudott volna lenni, & lappaa&á vájj&ag aa államot is éa a pártot is örvénybe rántaná.Ami x iav»^áf.-fo£»n4ák_..im egfhangnlag a kariatiai páactreaetőaég indllványlt* A vllaágra vonatkozólag kijelentette^hogy L ea aea^tekintiiető a aaavanáeok tény« le^es eredmánvéaek sőt tilLaba. a bixedalni. i tf< d *Ö?&*f B ^fífÖ**találkáit, tataannseL, á kancellár külügyi politikáin hnaaau idő éta a legsaereacaésebbek •fT^eu A saóaoi piismari Mayex %yassé§ét Is acasáértését a /MuJ hiiel kérd^eében^í^s^xi^élrntk^penáé^t illeU;,„^ a esőnek f?í s !f kt ?°?3ft * o?** 1 *^^ aaagalojsLhesjiájarnlna a aegélne tea lehetős ebének biatositásához^ mert Németország maga is ebben a nillanatb^.teljeAea...m^tml«m éa védtelen* Helüak köte^ségnak, aoadra a aaoaok, Ausatriát a német népköz ősség aaámára megtartani és minden segéxvf orráat kihaszaUai, melyet fJlJwí 3 " 510 "^ií 5 aá ^ akx *l G **í %^ t ^ t ^^*. ffi# «* Ausztria , u területi, nemzeti és koag^daBagi, a értetlenségé f7 hegy. ha 1 cuyn^St egyaaer egy hatalmas-, nagyHe^torsaá^asaÉt- megiiaknlásárék iis kexul^aor, akkor ea az Anaztria kéaaensllAon arra, hogy mint hatalnl tényező^ saolgáuiiassoa. a német nép oldalán* A saő»ok végül Seipal fejtegetéseivel kapcsolatban. a«t kívánja, ^í^K^I 0 ? 5 ** 0 * ^áP^IS^** aozgalmáral saeűben preventív politikák folytassanak. /Ml/ m u 3 MAGYAR KBRESKSDSLMI KAMARA AMEBIKaBM^yis ggyeaül Államok és %gyarprsz% kozóttg,Eiianaaágt forgalom, miután abókeállapot a ket állam között ^rövidesen deklarált atmi fog 8 előrelátlmtólag jelentékenyen élénkebbé fog válni. A magyar származású amerikai.nagyiparosok, kereskedők, bankárod és teoh- aikueok erre való tekintettel »»Hungárián Chamber of Cömmerce of Hewyork»» oimea magyar kereskedelmi iÚU^iralakitottak asoa engedélyokirat alauján» amelyet Zerlov'its Bmil miniszteri tanácsos kezdeményezésére levyork állam már 1903-ben kiadott. Az alaknlő ülést május 18*~áa tartották meg a newyorki Hotel As torban* legszámottevőbb amerikai magyar g&ada&ági körök g bői meghívott ötven ta£kjj©noj^a. megala&alsxMaat alapit^k £ kóaul megválását otta: tisateletbéli ülnökké KessTer Gyulát, elnökké Konta Sándort, elelaiücölüté Poláknak Jánoat és dr, Joailu^fieroeg .JpBxé.t f iőtitktoa ZexkaTita Ballt... iogtsaácsos^ sá^dr, Cakor Móricot, pinatárossá Bing.A* Bélát, főeileaőrré |ilághy Tibort, gaadlra dr* Hoxa Fereaoat és j^gyaővé dr* KöQhor Istvánt. I kamara, működését az átalakitott alapszabályok alapján azonnal megkezdte és minden törekvésével azon lesz, hogy az amerikai gaadaaági körök érdeklüdését a magyar gazdasági viszonyok iránt felaaltse és az összeköttetést Magyarországgal gazdasági téraa. lehetőleg, fokozza. § P á r i s . június 9» /Havas/ A Temps a kamara tegnapi vitájáról irva ellentétet lát abban, hogy vádelmet biztosítanak a Romá• niához és Csehországhoz esatolt magyar kisebbségek számára és ugyan akkor kijelentik, hogy a trianoni béke igazságos. A békeszerződés a Temps szerint nem sikerv.lt • alkotás, mert olyan feltevésekre alapították amelyek nem valósultak meg. Abbdl a feltevésből- Indultak ki ugyanis, hogy"Wémetországot lefegyvérzik, hogy a népszövetség döntő birő less Középeuropa államai között és, fliogy iusztrxa komolyan meg"fogja védeni a maga függetlenségét ? Ha Hérnetország annektálná Ausztriát, Csehország be.': lesz keritve.lehetetlen dolog, hogy a magyaroktól elvegyenek, egy területsávot és azt a trianoni szerződés értelmében Ausztriának adják, amikor'a kilátás az, hogy Németország- anhektáija Ausztriát..Ha a szövetéi S;égesek köteleznék Magyarországot, hogy xágls tényleg adja fel ezt e területet és Nyugatmagyarországct csakugyan Ausztriához csatolnák, akkor semmi akadálya sem lenne annak, hogy a jövőben ott. is jól hangszerelt népszavazást-rendézseoek, amely követelni fogja a birodalomhoz való csatlakozást. Sxm Bz megoldás lenne? lelt ét lenül ragaszkodunk 'ahlioz, hogy Magyarországot Németország karjaiba vigyük*vissza» bebizonyitVa neki, hegy semmi remélni valója nincs az ententilól? Ilyen módon maguk a. szövetségesek lesznek ázok, akik a gemmán országok határát közelebb .hozzák Budapesthez» Nem volt könnyű 'feladat Briand számára,.hogy megvédje a trianoni szerződést, amikor annak egyes cikkelyei olyan illuziokon nyugszanak, amelyek egyik nappal a másik után szétfoszlanak* Briand na«r ügyességgel és oSiöeeséggel felelt'meg ennek, a feladatnak, "/artózkodott minden olyan nyilatkozattól, amely esetleg később ellentétbe • hozhatta volna ót, akár a francia érdekekkel, akár szövetségeseinek jogaival. "Ojra megismételjük azt a tétéit, hogy a francia politikának nincs semmi oka r^, ho© folyton az első helyen.szerepeljen Európának , - ebben a részében. Itáliának ég a kieeatente lormanyainak sokkal több oka .. van ezekkel a kérdésekkel törődni, mint neküak, Franciaország egyedüli óba ja csak az., hogy Magyarországon és Magyarország körül fennmaradjon a béke helyreálljon a .plét ós biztosítva leg>'en a francia vállalkozások legitim fejlődése./^ 1 / '5 A Tevéi vidéki körei hatalmas mozgalmat indítottak Nyugatmagyar ország" elszakítása ellen.Az egyes köfök mindenütt népes gyűlése" ken emelnek óvást az ország ujabb megcsonkítása ellen és egynhaggulag • csatlakoznak a Tevéi központja által elfogadott tiltakozó határozathoz. Ujabban Taksony, Hajdúnánás és Kisújszállás közönsége tartott lelkes lefolyású tiltakozó gyűlést 0 Külön ki kell emelni Taksony község állásfoglalását, mert ott a lakosság német anyanyelvű„/MTI/ í %*&vk%ÍnÍ4^M$ Ln^é^^t^**^™ ^eie Pressénél szerint n^ilor'íavult l temfli^ÍK^^^fJíSf 1-1 orv ? s1 áelentől távoilétlfia kelíétt ml f^t^f p W l «^rtanaosot a miniszterelnök - f «/\M v inr^TTÍD
