Napi Hírek, 1921. május
1921-05-29 [0012]
1 tiemí ágostai hitvallású svamfélikas egvha&arnltt novében 3®dui| Henriik jpuspok méltatta szép szavakkal lppomyín&& ast érU$mit, h&sr o tattá aog as első" lépést hogy a magyarországi profcastlbiifmuö Vdrténel&i iogon alapuló igényei valósával kislé« gittessenek * példáját adta evvel, ap?.a&«. hagy lebet •alaki falát e^li^kitk I^iylsb tU,*3&U tmŰSaA a kllasmtöay saeli~ dafitáf magasztos med esz tálján* / KLánk tatssés./ 1 Pollklíéjki u a Steismia^ssavetséf aavébén báró SatarmmTi Jtiswf fetmméla, bajelentve* nogy as uanapi alkalomból^ mindkét „ agyemmlat* amély-aék vezetői a családi tunes fetJ^sótóe#eszaeiqrésat a/mai Sanepen, aaraasmdo emléket állit s iuíiláa#t«tt»ké A roll^ IllBlkft Jalilötót Sríf,AppesaH Aláirt ?<A!Himikasai. aeveata cl, a &iftfáw-ea&v*t9te padig slao anyasttkoaát keyesataXt© \." . . ; Appöayi nevére* A Stefánia inüBm 4xetáblára vésva fogjá^egörökxtemi azt a eaimmolikus képet* amint & eseesemejét keblén melengető aayz íeljérkoasorut nyajt at ípponyinak a öynpay fái nyugalmazott feispáa asoauak a gyer- ós fahér-vármegyai M barltokaak volt a esóssóloja, akik a kesmuniaams alatt Appo~ &emekftlését tó ságitették. Sárra következtek asutéji a Magyar bmaiassajs&yok országos sscveteégSe a ferületvédó' liga ssaboissmegyei kora* a &$&bolei®*sy#i Turáni kos- és Sviregyaáaa Táros községi tikola£ aék«, a Jsaptanitél lapjának sserksastlaéga* a Msgy« uri&ck egyeaft?o»ti izraelita' - aő^gylefc*' al ©rsslgos aagvar királyi^ aemmvés&eti főiskola* aa s^etemTser Is a Joghallgatói pogitc-ós tMc^atos kőre, a Heáyaroraslgi iaaitdk IStvösHilapja* a gereeatény iparosok ^oganágos Sawetaégs él aa w raa%oa &nggagfcar*sfeemmlBÍ *gy*>» auxés* Végül Baményilmro felolvasta azoknak a Tarosoknak és községeknek névsorát 0 amelyek ajnbbem islesték, hogy a jubilánst diss polgár, raknak fálasstoTítan. 4 O&Ssá^ &o$t általánsa figyeld® közepette Apponyi Albert gráf emelfedeti) , «ra, hogy as Mvdalés«kr« válaszoljam* Mélyen tisztelt ünnepid közönség e - kezdte ben&édét* Három nap sarán h&rm&dsaor állok olya* kösönség eldtt. amely tagom szeretetének én magyatabeosülésének jeleivel tüntet ki. Üsd volt maga a ttcmzetgy&° Xéa* 04 egéss nemaetmsk a maga egyetemében való képviselet* J) tegnapi aapoe ÉBK. » és ©a aémilsf átlsat a mai napra is * lm nosaet társadalmi tsfosódása ssélalt mag ü s társadalmi tsiosódámsak maidasm mlaása oss*» talyrésMa mTilTáaitotta. a maga jóiméolalát és saaratattt» Aaokon kiral* akiknek szarát tsgaap éa ma hallótt4a» még Ág%msstem^ többem^ rniat abárnyat félaorolal ti&aák a m®km most salat roVid ile alatti sgya. LéTilbsn is UHratbaa fcadattaj érsalmsik ssonosságái, fávirati* La sftssi aa tm saitet igymamam iajdasa sdnaagyik pfiap^kinak ü<ÍTÖalÓ*» fét. Táviratilag vottam a református égybaa k«KVéatjámak éa agyMakarftXfteinsk trdöíuíslt: a másik magy protsstáms sgybáz énslmal ma ayií« vmixultak mog» Szóval sd aaa fe lányaik annak a tmtstésnfk ttljssségóh«fi« a^fllf#l^az»n hoKfitáraa^g% aa én nsmastssi angsm kőapályáa fllszásadoa évföa&uXóJi^i^síaat^ éljtasés/ , _ A mai napnak jallsgét magadia aa» nogy mintán a nu-mn sgrétsma améUalt mag képlsslats«taI7*intáB a nSaet táraadalmi tagoltdása f sőlalt meg. ma annak ősrégi kos jogi tEsgesócUsa. a tSrréayhat óságok s a vároaol^ mint olyanok, jutnak saónos. Tartok tolt, nogy asm főgém tudni kifejezést adni mindazoknak az^ ésamékmak éa óraélméknak^ amelyik &m%X láttára agyamba, salvambs tolulnak* Sldttfjm áll a ml éssrévas történelmünk. Icm mint égy omlók* malyra sirkövst isaatDl» bansm mint agy él6 fa*.xaly folytonrxsJlődit* folyton uj j-Jhritáaokat. nj ágakat* vTragokat. l®v«lskít é gyum3X®s5k«f tormái. Hlsasa a régi Magyarország fagoaodásábaa s rárJtégvi sgrasólvai ;4f.;l állptt, A váras iélamtéaiélsa tényéz>f volt éa smannyibsn volt, idegemből bevándorolt iploaÍe» fáknak külón Jogait álvsata^ Aamta a varos . a mint magyar némssti éla• iánknak égyl^sglntoaabb 1 _ e ténysnoja» mint a kultúra magaarm sialeja ós a^alumak is nafalol^ boiPasskéaaft a régi. $BÍ torsai^ a^vár^gys mailé», mint msaasti |Xatfm& nj t ©sodál|t©S| 3ismboa # I^affkuláaon^aént^ara^ karésztlímsa* ni! Oa mag fogja tartani mindig «*• romélom «Jsat jellegét* önkormányán*tát és allotminyvádo joliégé to Alkotmány védd mi sasi óját nsaosak idegem ©alalomnakbötolMkodáf a sllsa kell végeanié. vlgejnié kell aaon ©gééíSf fégtoles oéntrsliaaéwiránje. síién is. amels U'h^ém nemseti élefaf agy pontba akarván Öasatesoritani, a végtagoknak sorvadásai s azáltal aa #gós#rganisms betegségét iáósi elo« / fgy van?/ históriai talajon Illók itt. fest^égya osi asiknáaában. Bsek a falak; ha bessálaitudnának*- históriát írnának, aazsmbe int, hogy itb aaónokolt» innem bnadltott. innen ábrsaatett* innon gyújtott lángra pssntb Lajos, talán mlginkább, mint as orssaggyulésnsk termeiből^ Ss mi volt aa f tanítása? A negy^ennyoloadiki nagr^ee, radikms^átalev* knlásnak ióhisseaS; aafflf látőköM, tuáóséldmöilítói költ voltak o^ms* nokm ia» akik a oejnt»X!sáoio£ hirdették, akik a kormaar^ páriámén ta* rtzllása, a felelős fiSggeUe#agjar minissterinm létesítéio után a vmrmagvll, mint régi, eiavuliT íntlzményt* a liadárba akartok dobat* ^on jóindulata*, jeMs&em*, nagjt-tudáan ao^trinérskkal essabsn fosants Lajos felemelte tiltakozó szavát és azt mondta? 0, nem! A felelda ••** gyár mimissterluau a parlamentáris kornényzat? ea a nemzeti önkormánya aatnak legflbb elérve. De es. amint elhal a fej, ha-többi szervei a testnek Ilet|éptelenekké válnsku 3fc osak akkor ölhat meg biztosan* ma featart juk ss ercsit jak a belyi ömkorménysat: -yvefl^st^zerveit, Kossuth Lajos volt aa, aki megállította azt as áramlatot* amely ss aj yirmányaal. a parlamentáris kormányzatnak lelkes bofoganáaa után él akarta törölni aa dsit* Kossuth Lajos volt az, aki felemelte tiltakozó ssavát és keresztül is vitte és Belénk plántálta* aondba* tóm. ründen történelmi érzékkel biró i^gyammbsrnlk ss ivébe, bog? sdndsrjejloáésea kerossttl* melyen nemzetünk kareaatülmsat - és még nagy, %Q mondhatom^ sokat, sokat a régiből felforgató* sok uiatélel^ tamassto átslaMlásokon kell keresstnlmennunk ** mindig tudjuk meg** különböztetni azt, aminek nea szabad elsorvadnia, amit át kell vim*° nank századokból századokra, mert éld* mert a nemzet életfájához tartozik, mert nem egy hajtás, amelyet lenyesni lehet, nem egy lesgá~ radt gal/, amelyet lenyesni kell, nsnemmsgénak a németnek toraséhas tartozik* Is es a megyei , a városi intézménnyel klbdvalt dsi magyar Snkormányzat* / KLénx JetszésMs helyeslés/ In tehát a magyar^: őrt éneimnek • ismé.tlem*nsmi evbolt, aem a le^ pséaételt. nem,a aegáermedt, hanem a folytonosságban élo magyar tör* f lémalemnei a gáu^szat látom itt magam kórul és s^nak M^úsletét foga* m lelki iklettseggel magamba* / llénk tetszés/ mart élet. mélyen ieatelt mraimi osal aa* ami. a mu^dtban gyokeredaik éa a jovórf tln Sem ólat aa. ami meg akar állni a f^ilödpbe|u Sem élet al, ami alvan?? a ^^* 7 * k8t * ^noX^akkel aa fcltato talajjal érintkesik* / JSer?
