Napi Hírek, 1921. május
1921-05-21 [0012]
P j . J\ é , f / ? »**í us 2°- /tiolff/ A kanara mai ülésén Forgeot képviselő tvhbek kost kijelentette. hogu most as a kérdés, vájjon Franciaorszég^londoni egyeiségben eleget kapott-e. Francia* országnak körülbelül 5OC,£&0 milliárd márkányi adóssága van. esek kösül háborús és hiboru előtti adóssága 133.te&Gxémxmxksx milliárd értékben, azonkívül étiéi 61 milliárdnyi rövid lejáratú adóssága* a Banque de Francéinál 26 milliárdnj adóssága ,50 milliárdnuT nyugdíj tőkésítése és 140 milliémdnífi hadi adósság a. Sa as árfolyam továbbra csökken, <$kkor a külső adósság is esik* de a Néme tor szaggal szemben való követelések amputálása is tekintélyes. Meg kell kérdezni kérne tor szagtól, hogy mije van az újjáépítéshez szükséges nyersanyagban és mzle szénben. Németország még Franciaország részére is éputhet kereskedelmi flottát. F 0 rgeot elismeri, hogy a *zo* oialista ujjáépi tési tervezet realitásokkal vet számot, de érzelmi okokból a nemet munkásság TUM~*>*~JM*+*L> ellen van. Abban a pillanatban, amelyben Németországnak ezt mondjuk: Dolgozz , exportálj, zárd el Anglia piacát, nem természetes-e, na a német piac előtt felnyitják a francia piacot. Ez okokból Forgeét at érmés se tbeni fizetési ?»f'<í a Jlőnyöenek. Fizetés gyanánt ugyan avhémet papírpénzt is el l*net fogadni. Az hogy a parlament a londoni egyezséget visszautast totta, nem annyira komoly, mint az amerikai szenátusnak vonakodása, m hogy aláírja a versaillesi szerződést, vagy mint az angol-amerikai véjdelmi szerződés megsemmisi tése, vagy végül mint Lloyd George legutóbbi szavai Fe2 s ű sziléziáról. A francia demokráciának joga van arra, hogy ne e-ngedje -megkötni magáha londoni egyezségtől, mert as a győzedelmes *ranciaország tönkremenetelét vonná maga ufán as újra emelkedőben léőő Mérne tor szaggal szemben. A győzedelme s F rano J aor33 á a ennél jobbat érdemel. E beszéd után az ülést rövid időre félbe szakitották Az ülés újra megnyitása ut^n Loucheur emelkedő tt szoláfra és kijelentette, hogy forgeot képviselő figyelemremélté képességgel boncolgatta azokat a politikai és pénzügyi okokat, amelyek arra késztették, hogy megvonja bizalmát a kormánytól. 0, Loucheur. be akarja bizonyítani ,hogy áPmxÜimmmk Tardieunek és Forgódnak sok adata alapthlan. Forgeot nyíltan kijelentette, hogy a parlamentnek joga van a jóvátételi bizottságnak Héme tországhoz juttatott döntéséi megsemmisi teni. Ez nagyon komoly aktus volna. Forgeot akkor is tévedett, amikor szemére hányta a jóvátételi bizottságnak, hogy a jóvátétel költségét nem frankokban számította. A nyugdijak dolgában a középutat vették. A fontos csak as, hogy as összes nyugdíjakat mégfizessék. Dubois 226 milliárdos végösszegről szólott. Forgeot^ azt mondta, hogy Frahciaország és Belgium a jóvá tételi bizottság ban fr vénye sí t ne tt ék minden óhajukat. A szerencsétlenség as, hogy Dubois összege és Bilgium összege közt volt némi különbség. Dubois rövid ideig eayedal 9 állotb véleményével. Mert vájjon minden megfizeihető-e a 68 milliárd aranymárkával. Loucheur mea engedi, hogy a váltóárfolyam köve tkeztélen,10-20 milliárdos ingáozás lehetséges* Forgeot egyedüli pozitívum gyanánt kijelentette, hogy a jóvátételhez német tevékenységre van szükség. Tojjon lehetőnek tartja-e, hogy 300,000, 400,00%, vagy 500.OOV németet dolgoztassanak Francia országban? Mert értéke csak ennek volna. A természetbeni fizetés kétség te lenül kiváló eszköz é de vájjon lehet-e Franci aország az egész német ipari tevékenység piaca? Nem igaz, hoay Anglia elzárta határait a német kivitel elől, *mgll* ouk alkalmas &a -a kftsSs fcatarssatst* msé$m »sgka<gl<»t$l * láaera utá» alfa* m4vteet*i%m»e>k^ hagy a kÍrttal altoati a liraat vm$maéf« [st aaéMkül* "hagy trasaiaorasái műkőitaér« b«faly4ssal TSlma^ TégúX. ims til^aa máa fisatési asskSati lakatsa 9*m*t•raaágaak Javwlat a. SWtaUj wl^íx^^SíSiaSI'fJrílal^ilfl IllJS*!?!! í^S*^SSSH l J?^Sa^S" a*r*»i*i»st«* ssáaltasa eseriat asak 5 - 6 miXHifA. aawgwtoikit kl* t«^á* alig,latt ralrna aXamméi e&y.éwi, fiaa«i$4sKas &k<mmS&g< TfraandAm fcdlaljr «8áav«lfa«k«a aSstil* Is sás a *&• ssga44$*a*la* e%#*m mmmmUa * Üul3«i < i^ sllaasik a fisat teák apa a sJa**** ta kajla**** m*gém»*~? grs*á« est a aak «lUU*i aasispéaet lemarni,* mim laka* sasai kaaaaal ? . •SyOáa Ssactarosajtka aaagiiak rala rásávsl*! ? Más atsgaMás m*m lekatséftsa* SítLflfi^SH f JÍÍO^^feS*/ 1* 18 * •?« aa% ^% fUtóata kall* M^al-essa* LeatfaDs* £ftük«4««**ak áalaatstís kí ast**.ay as rilá| kltalaséja l««r%i« *8* a prsoléaá* A*|U4fa» ém Be?§iu*b*» Tststt<k fal sl5ss89 és arra.a a«s<§l<U*»ft 4*tattak, ksay e^ttm** «la kö>st#l*a»k*ak as a$éas Tllá« aaja mag a als*sait4kát« /MTI/ * * 4 f a } síjni 2X f Jimm* iapakjalaatfsa saorime «s «tua»tri** > falc* ksrlatssasa alatt a nalmnoakmarmt 4ltal£aa* tmsMA' Bemet Taxtil3sórotk«sst^ takiatattal i es«h asémfal»«l*&r®. aaaal ********l ?*r4ult l 8 1 ^l*^fkaa.alais starlmsskhss > k««y lássak aí aaak oséaasl as #s»trii f*aáwámm*mmmfmm tmml&i. ssarrsastst aaagrU>a« aasr ®a^«-tói^4a mértél t *»í ,ű 4 * kara<5k«aalS f«r|al«atu Mm ásatlak rasjtl twalm Ily faaataxtáséaak »^»laa aa as • lat1 Tálaifss kslysstasm íakasaá a ssak klvltalt^ /^lix/ , 4 f • i *ájua 21c M kFüaai Lis>r* larial jslsmtéaa ©aariat a ir^íí* *! % p*rt.aiiaka aartjáíal7iSu aiasttsí^st ÍI^JÍÜÍ'VÜ^* 1 , f # f ^V i#1 « és »Lf *** antamsala tsrrss^tat'és 110 f »iJa késsitaal asaak kixasstolTltslét^ /ŰSl/ '
