Napi Hírek, 1921. május

1921-05-11 [0012]

i Jól emlékszem, hogy 1866*han a porosz~bsstrák háború kitönséekír Magyarország Klapkát as lS4$-ss hasök egyikét arra szerette volna bírni, nogy megtámadja Ausztriát, miel&ti még a königrőtsi végsetteljes osata megtörtént volna. Porossorsság iránt nem érzett rokonszenvei Magyarorsság, minden érzésével Anglia felé húzódott és mindig élt venne a remény, hogy szabadságküzdelmeiben Anglia rokonszenvért számi thai. Ssükségennek tartom elmondani önöknek/amit • nemes barátom Zord Newton már elmondott , hogy .as angol hadifoglyoknak sehol oly jó dolguk nem volt, mint épen Magyqrorsságon. ifadd ismételjem, hogy nem adok hitelt asoknaM as állitásóknak, amelyek szerint a háború felidézés ében Magyarország vese msserepet játszott. Ezt állandóan hangoztatták l

^

to csatiáAgffLsem elegendő bizonyíték:^ kíséretében. Ellenkezőleg, bebisonyi tható, hoyu Tisza gróf a háború kitörését mégéléLzér tárgyalá~ sokkban, amikor a Szerbiának Küldendőt ultimátumot fontolgatták„ mindent megtett az akoió enyhítésére és mint Magyarország miniszterelnöke minden erejével asonBoltftmegakadélyozsa a háborút, As u igazság az volt, hogy Bécsben volt egy kiesi és gonosz kamarilla szoros kapcsolatban a németékkel; ennek klszönhe tjük a háborút, nem pedig a magyar kösvélemenynek, vagy a magyar államférfi aknák. Mi mo3t a teendfr Magyarországgal szemben? lem hiszem, nogy a rárótt békeszersüdést G, térképi-e vetett pillantás nélkül cilkalmazni lehet" ne. Mem várhatom Önöktől, hogy lelki szemeik eléttt ^-lebegj en Magyarország^ térképe . a határokkal és a magy an, királyság, területén a háború elfftt lakó hülönbösf-aemze tiségek »lfo/$o>tfi&<&Uéveq viszont a ház berendezése nem alkalmas arra, nogy tér .épről tartsunk elih adásokat. Csak azt akarom mondani a lehetlr legrövidebben, hogy Magyarország területéből felénél többet vettek el, lakosságát sokkal kevesebbre csökkente tték felénél és hogy magyar nyelvű magyaroknak három mi Iliój át helyezték idegen fenhatóság alá. Megengedem, hogy lehete tlen volt a rég. Magyarországot megtartani. Megenge dem, hogy a régi Magyarország egyes területének lakosságát joggal helyezték más államoz uralma alá. De teljesen igazságos a nemes lord ama megjegysése is, hogy leletrEurópa egyes részein és a Balkánon a; különbözrnyelvű és fajú lakosság amyira vegyült, hogy lehetet^ len minden egyeo kösössége t saját faj tájának kormánya alá helyesni. Seménytelen kísérlet, adjuk fel* Én itt arról akarok ssólni. hogy a párisi értekesletek itt tuJlffitek a célon. A látszat as, hogy a nemzetiségi és önrenddkesést inlveket, egyszerűen az ablakon dobták ki oly e se tekben, amikor tpen as lett volna a heh/e s~ha alkalmaz-kodnan hozsája. Jegyük például a székelyek esetet. Körülbelül ötssáseser főnyi népesség, minden tekiietben tissta magyar *s és a románokkal egyáltián nem kevereeí&et'A Esek hegyes basájukban élnek a moldvai határ J&. Kolozsvár és Marosvásárhely magyar városai között* Mi é

n

t ne leKetett volna a magyar határt ugy megrajzolni, hogy az Erdély magyar részeit és a székelyföldet íjs magábazárta volna, minthogy Erdélynek ez a része eriésen magyar. Es ha ez ? nehéz lett volna, miért nem oldották meg a kérdést korridor utján, amely a székelyeket északi erdély magyar lakosságával kétné össze? fagy miért nem adnak nekik autonóm intézményeket ahelyett, hogy est a tisstán magyar közösséget idegen és nem óhajtott román uralomnak rendilik alá* akik már megmutatták, hogy mire használják fel a szerencsétlenül nekik adott hatalmat? További részletekbe is bocsátkozhatnám és megmutathatnám önöknek ^fhogy egyes városokat, igy Molossvárt, Nagyvéuradot és Aradot, ahol cMakósság csaknem ftssiára magyar, mint adták oda Romániának kizárólag arra az állításra, hogy a város környékbeli Í

alusi lakossága bizonyos jelentós mértékben román. Mert ez ast jeenti, hogy esetnek a varosaknak, -amelyekből ' a világosság kiárad a }

.vidékre, ahonnan a falvak lakossága a le he tör legmagasabb otvili sáciét és kultúrát kapja, ezeknek a városoknak értelmes, müveit, jólnevelt és kereskedői ssellemü lakosság át átadják a maradi lakosságnak, a magasabbrendű simk elemeket feláldossák as alacsonyabbrendüeknek és as egész ország szenved amiatt, hogy a haladást megsseméluesitő elem idegen kormányzat alá került, amejy^ alatt régi magyar nivójukloz képest csak hanyatlásf ilehei eb

r

Áoft<4*ft>. Pozsony városát' a cseh-szlovákoknak adták, ugy hiszem azon az alapon, mert kijáratra volt szükségük a Dunához. Teljesen rendben van, hogy a cseheknek kijárat kell a Dunához és joguk van ennek a hajózási szempontból oly nagyjelentőségű folyónak használatára. De nem volt szükséges, hogy ezért túlnyomóan magyaroklakta területeket ragadjanak el és adják oda a tótoknak. Pozsony és Kolozsvár nagy egyetemeit elvették a magyaroktól. Elvették, tőlük összes erdőiket, a nagy begyes vidék erdőit, amely hegy vidék félkörben veszi körül a nagy magyar Alföldet, bezárván azt északról és keletről. Mindezeket az terdőket elvettek tőle, ugy hogy most alig aarad emlitésreméltó erdő birtokában. Igy vesztette el ásványvidékeinek nagy részét is. A szónok ezután megemlékezik a Millerand-féle kísérőlevélről, majd igy folytatja: Azt mondják, hogy gondoskodnak a kisebbségek védelméről. Most már láthatjuk, nemes lordok, hogy hogyan védelmezik a kisebbségeket. A románok, akiket'Kun Bélának és bolsevikjeinek kiverésével biztak meg, nem akarták kiengedni kezükből azt a területet, amely nem is volt övék. A szövetségesek megengedték nekik, hogy Magyarország nagy területeit megkaphassák még mielőtt a szerződés határozatait—— meg—szerkesztették volna. A románok lefoglalták az egyház vagyonát, bezárták az iskolákat és ha jól tudom, most arra kényszeritik a gyermekeket, hogy román iskolába járjanak még akkor is, ha magyar magániskolákat nyitnak meg számukra, füzzel-vassal irtják a magvar nyelvet és teszik"helyébe a románt. Mióta a románok bevonultak az országba, napirenden vannak a kicsinye^ vallási és faji üldözések. A nemes lordok bizonyára emlékeznek, hogy több mint egy éve a Ház figyelmét felhívták valami kérvényre vagy memorandumra, amelyét az trdélyi három egyház fejei; a katholikus, kálvinista és unitárius egyházfők; írtak alá ós amelyben a hatalmak közbenjárását kérik az ellen az elnyomás és igazságtalanság ellen, aminek az emiitett egyházak hivei ki vannak téve. Attól tartok,hogy