Napi Hírek, 1921. május

1921-05-11 [0012]

{Lordok hasa XAhtyXxöí,} íWw»*«^vj Lord Newton; Ammes vésető lord kiváló bessédé­f el kapcsolatban nem akaromMég egyjser elmondani már ismertetett Ősbe vetéseímet. de magyarázatokat óhaj tok fűzni a békeszerződés rai tifikálásának idejére vonatkozó határosatokho s. Balfour már ki­fejeste ast a véleményét, hogy Európában sok zavart okoshatnak meg a különböző szerződések kötelező ratifikálásának időpontjai. Bogy a békessers u dés eletbelépj en, "ahhoz tudtom szerint-három, nagyhatalom ratifikációja szükséges. Anglia most késsül ratifi­kálni, as olaszok már r ai t ifi káli ák, a j apánck szintén most ké­szülnek rá és mint HkHottuk a franciák hasonlóképen. Véleményem szerint azonban a frmnciák, jóllehet a ratifikálásra készülne! mjt& feltételeket óhajtanak csatolni a szerződéshez és ragaszkodni kívánnak bizoryos kezességekhez, amelyeket megvallom, egész meg­bízhat atlanoknakm iirtok. Ea értesülésem hesyes * és rémélem hely­telen - bisom benno hogy az angol,kormány esi a politikái nem támogatja és a többi hatalmak is Franciaország kéréseire való tekintet nélkül ratifikálják a szerződést. "~ £ , . , Bizonyos csodálkosSssal vettem tudomásul, hogu a külügyi alállamti tkár egy másik helyen ast a véleményét fejeste Ml, hogy a békeszerződést nem a harag és bosszú szelleme hozta létre és hogy hite és reménye szerint as uj Magyarországnak min­aon kilátása megvan a ragyogó és boldog jövendőre. Es a kijelen­tés eszembe juttatja Lord Beaconsfield kijelentését a berlini bé­ke megkötése után. Mikor Törökország annak idején európai tr>»to­mányainak legnagyobb részét elvesztette, lord Beaconsfield gra­tulált nekt területének uj, koncentrált formájához. Nekem ugy látszik, hogy a magyaroknak gratulálni és boldog és szerencsés jövőt kívánni nekik, a jilen körülmények között annyi, mintha olyasvalakinek gratulálnánk és kívánnánk boldog jövőt, akinek, , miután először kétségbeesett küzdelmet vívtunk pele, levágtuk a lábait^ levágtuk a karjait, tönktetettük, és mindezek után be­J•l*nt%É*lk neki, hogy a jövőbon minél több pénzt akarunk kisso­vi tani v belőle. Lelkemet Őszinte megelégedéssel töltC el, hogy az angol kormányt nem a harag és bosszú szelleme mosgatta* Hiszem is szilárdan, hogy az angol kormány rokonssenvneljéxmziamag uarok iránt. (jeisoltetJKy , Es mégis megmarod az a tény, amit a nemes vezető lord maja is kiemel nogy Magyarország lakosságát 18 millióról 7 millióra csökkentették: hogy elvettél területének 2/3-ét;hoav gazdaságig boldogulását, ha nem is tették teljesan lehetetlenné", nagyon kétségessé tették; és hogy a magyarok és a németnyelvű magyarok millióit dobták o&a s Wilson elnök elveivel kiáltó ellen* tétlen, más országoknak, anélkül hogy e kérdésben alkalmai adtak volna nekik véleményük nyilvánítására, j. * , Ászai védekeznek o vádak ellen, hogy a szövetsé­gesek mindezért nem felelősek, meri mindez akkor történt, mielőtt neg közbeléphettek volna. Elismerem termésséteson- hogy „Magyar­országén az alattvalók egy része tényleg elégedetlen vh'l.t sorsa** való Vo ugyanakkor a legkevésbbé sem vagyok megcy Q s,ó'dve arról, **** a népek most olérték volna azt, ami$ akartak. M horvd* tok például, nem hassem, hogy el volnának ragétatva, hogy Belgrád fennhatósága alá kerültek. Tudjuk, hogu Erdély lakosságának nagy resse keservesen érzi. hogy román uralém old került és semmikér*r. sem látom be, mi as előnye vagy haszna annak, hogy néme tnyelvü magyarokat m Auss t iriának akarnak atni, hiszen esek a jövőben jsfn* den valóssinüséj szerint osak 3&fagu**Némstorssá<» *• ogjj. része ^^y^d^jAS. ...... ^ Vagy itt van Csehszlovákia esete* f^í^étú^C­hajlandó vagyok azt hinni, hogy a toiok, ha megtehetnek, nagyor. is boldogan térnének vissza a magyar fennhdóság alá még holnap Az egyik Bécsben megjelenő tót ujsáaban azt olvasom, hogy fel** ruár közepéig épen 232,000 tótot bőrtönősteteit be a cseh %oi­mány^ Ez egyáltalán nem ugy hangsik, mint aminek kapcsán elmond­ható, hogy a cseh uralom alá kerülve,, sorsuk megjavult volna. A Szónok ezután a j°vátételi kérdés lehetetlen pontj airól bessélt, ha oly országoktól köve telik, mint Törökor­szág , Bulgária vagy Magyarország, Magyar o rszággal a volt ellen­eégek közt a legssigoruhban bántak. Eltekintve at'ól , hogy hal­latlanul sokat vesztettek lerüle tileg, valamint lakosság és jöve­delmi források te kin te t ében t é szerencsétlen magyaroknak m'j a bolsevik kormányzattól is szenvedniük kelleti, é*s sMenveűntöm kil­leit, ami még rosssahb voli, a heevxura nuujtett wemán meqseáJlés­tói is, amely körülbelül ám 1Q0 millió fent sterlingnek megfelelff össaegeftbe került tehet hasonliihatLÍIanul többe, mint Belgium­nak a német megszállás* A józan éss és igazságosság kívánja, hogi a jóvátétel :>onío$ m qfí se tésétől Mae yar országgal szemlén eltekint einok* A szónok szóvá' teszt a küésöhbn álló ptrtoroSot konfersnetm kedpeső kilátásait és sürgeti, hogy a gazdasági egység valamely fajtáját i( **mtsék meg as utódállamok kőzi,. Elmcnaja, tégy Erdély­tton hogy^élldJsik^ a magyarokat; elkobozzák tulajdonukat, riüsik ssületéshelyükrőíát, iskoláikat és egyetemeiket becsukják és a Más emlékeztéhe -idézi lord Bryco Óhaját, hogy Erdély ügyét nem­aetkösi bisottéás vizsgálj a me e. Mái ér még a baranyai szerb megszál­lás kérdésére; aggodalommal tölti el a megszállók mkkaessága, a kiket exstleg nenés lesz távozásra kényszerttení«A hatalma* figyel mét felhívja, hogy a kérdéses terület Kiürítését közmegelégedésre végezzék el. Sem átallom, folytatta lord Newton, még egyszer sürgetni, hogy Magyarországgá*, amen/iui re lehetsé­ges, emberségesen és igazságosan vonjunk.. Ellentétben azzal, amit a nemes vezető lord, mondott, fenntartom az* az állításomat, hogy vo^t sllenséaeink között Magyarország a legkevesbbe bűnös. A háború titkos története megmutatta, hogy Magyarország nem óhajtotta a

Next

/
Thumbnails
Contents