Napi Hírek, 1921. május
1921-05-09 [0012]
A A'J} ° 1 • ? r a d ? ma J- 9 ° /Avala./ A minisztertanács a kielégítő aratási kilátásokra való tekintet;el elhatározta hogy a gabonanemüek kivitelének tilalmát hatályon kiről helyezi. /MTI./ Bécs máj o 9 „ A Montags/eitung avval a közleménnyel kapcsolatban, amelyet Qratz volt külügyminiszter irt a Pester LLoydba Károly Királynak 1918. elején tet békelépéséről, közli a kérdéses jegyzék pontos szöveget, amely a következőkép hangzik: Az Egyesült Államok elnöke február 12-iki beszédében négy alapelvet állított fel, mint a remélhető megegyezés előfeltételét, Álláspontomat e négy alaptétel tekintetében a követkéz zőkben körvonal ózhatom: Az első pontban - az itt fekvő német fordítás szerint az elnök azt kívánja, hogy a végleges megegyezés minden része az adott esetben az igazságosságon és olyan kiegyezésen épüljön fel, amelyről a Legvalószínűbb, hogy a béke tartósságát biztosítja. Ezt az utóbbi tételt elfogadom. Minden etikai magaslaton álló .józan embernek olyan megoldást kell kivan ia, amely kezességet nyújt a tartós békére és ilyen megoldást csak egy igazságos és az ellentétes érdekeket liegyeztető béke hozhat. A második és a harmadik pont összetartoznak és a kővetkezőket mondják: A népeket és a tartományokat ne tolják egyik állam fensőségeből a másikéba, mintha pusztán tárgyakról, vágy játék-kövekről lenne szó. Az erők egyensúlyának nagy játékában azonban a háború által felvetett- minden területi kérdést ugy kell megoldani, hogy a megoldás az illető lakosság érdekét és javát szolgálja és ne legyen a versengő felek igényéi puszta kiegyeztetésének A agy kompromisszumának része. A területi kérdést,'azt hiszem,igen egyszerűen meg lehetne oldani, ha valamennyi állam nyomatekosau kijelentené, hogy lemond a hódításokról és a hadikárpótlásokról, ele magától értetődően valamennyi államnak ugyanarra az alapra kel Lené helyezkednie. Ha az Egyesült Államok elnökének az a törekvése, hogy szövetségeseit ezen az alapon egyesítse, akkor Ausztria-Magyarország minden tőle telhetőt megtesz, hogy szövetségeseit hasonló lépésre bírja. Amennyiben azután. esetleg éppen az illető lakosság érdekében és javára - a határokat módosítani kellene, ez a? államok egymásközti barátságos megegyezése utján történhetnék, mert az aligtia mozdítaná elő a tartós békét - és, ugy látszik, ez a véleménye az Egyesült Államok elnökének is - ha nem vennék figyelembe azt a kívánságot, hogy kerüljék el a népeknek és tartományoknak az egyik állam fensőségeből a másikéba való áttolását, minthogy Európa ama. részeiben, ahol a területi viszonyok eddig még nem konszolidálódtak gyökresen, pl', a Balkán-félsziget egy részében, a területi kérdés megfelelő szabályo7ásár3V&fi^X6 ö*>-4W. A negyedik pont szerint minden világosan körülirt nemzeti igényt ki kell elégíteni a legmesszebb menő módon, amennyire ez csak lehetséges a nélkül, hogy uj viszályra vagy ellenségeskedésre adjanak okot, vagy a régi viszályt és ellenségeskedést örökössé tennék, ami valószínűleg újból zavarnék Európának és így az egész világnak békéjét. Ez a tétel is elfogadható alapelvül, ugy, amint az elnök világosan és találóan megfogalmazta. Én magától értetődően s/intén a legnagyobb súlyt vetem arra, hogy az európai viszonyok uj szabályozása ne növelje, hanem csökkentse a jövőbeli összeütközések veszélyét. Azok a loyalis szavak, amelyeket az Egyesült Államok elnöke mondott, amikor kijelentette, hogy az Egyesült Államok szívesen veszik, ha meggyőzik őket arról, hogy az általuk javasolt megoldások nem a legjobbak, vagy a legtartósab'ak. azt <a reményt kelti bennem, hogy mi ezekben a kérdésekben is megegyezésre juthatunk. Abban a helyzetben vagyunk, hogy ennek az eszmecserének a során teljes bizonyságot szolgáltathátunk arra, hogv vannak olyan nemzeti igények, amelyek kielégítése nem jelenti bizonyos, mindinkább előtérbe nyomuló problémák olyan megoldását, amely jó legyen, tartós legyen, és az illető nép kívánságának megfelel jen . Ez a helyzet például Olaszországnak oz olaszok lakta osztrák területekre vonatkozó igényei tekintetében, amit a monarchia e részén lakó népnek számos spontán tüntetéséből és akaratnyilvánításából megállapíthatunk-. A magam részéről tehát a legnagyobb fontosságot tulajdonítom annak, ha egyik képviselőm megbeszélhetné az Egyesült Államok Elnök évei azokat a módozatokat, amelyek ujabb összetűzések „ lehetőségét kizárnák. Abban a korábban kimondott elvben, hogy misükét fél mondjon le teljesen mindenféle anexióről, ugy látszik, ben e foglaltatik Belgium teljes felszabadításának követelése is. A többi részletkérdéseket, amelyek pl. Szerbiának ten* geri ki járójára, Szerbia és más álLaraok számara a szükséges gazdasági terjeszkedés lehetőségének biztositásáa, a szétszórt bulgár kisebbségeknek az anyaországgal való egyesítésére vonatkoznak, valamint sok más kérdést* előkészítő tárgyalások során lelietné tisztázni és r békekongresszus számár a előkészíteni. A második főalapélv, amelyet az elnök felállít, abból áll, hogy a jövőben feltétlenül kerültes :ék el mindenfele gazdasági háború. Ehhez teljes mértékben hozzájárulok. A harmadik főelv tekintetében, amely arra vonatkozik,hogy mindenféle jövő világháború elkerülése érdekében hajtsák végre az államok általános lefegyverzését, az elnök közt és én köztem szintén nincs semmiféle nézeteltérés. Azt hiszem tehát, hogy az ICgyesült AlLamok elnökének alaptételei és az én felfogásom közt megvan az a megegyezés^ ami szükséges ahhozm hógy a közvetlen tárgyalástól eredményt lehessen várni és azt hiszem, hogy az ilyen tárgyalás jóval közelebb hozhatja a világot a bekéhez, amit valamennyi nép forrón óhajt. CJi víi .T.?. <vrv*f •W* ^
