Napi Hírek, 1921. április/2

1921-04-30 [0011]

nák vémtütasd* ö* Nosz Gyula Ur.; Az írás érdekében! 4* Szlabay (Jéza: A társaság pünkösdi irásversenyének jprogranja* ti felolva­sóülésen , amely délelőtt 10 érakor kezuöaik, vendegekét is szí­vesen látnak, r r á g a , április 30, /A Mii tudósítójának jelentése/ Masary^.eínök fogadta Ssentiványi koresztenyszoeialiata képviselet, mint a cseh parla­mentben holyetfogialó aagyar polgári jártnak a képviselőjét, A fogadással kapcsolatban a ílarodnv Listy a következőket írja: Valamonyi magyar képviselő és iwuátvr ellenzéki álláspontot foglal el minenfőle kormányzaiigendszer és Mindenféle cseh kormány ellen és ezen az álláspontján beláthat*' időit beiül nem is fog változtatni* A maoyarok makacsul^ ragaszkodnak minden elvi ós államjogi kérdésben a maguk ellenzéki felfogásához, ugy. hogy területi kérdéseke en kompromisszumról egyálta­lán nem is lehet velük tárgyalni• Azonban a magyar képviselőknek a cseh • állammal, a cseh kormánnyal ós a cseh többséggel szemben elfoglalt cz a harcos álláspontja még som akadályozta meg Szentiványi ítéplwcCeHíf' abban, hogy elmenjen Masaryk elnökhöz, kifejtse előtte a maga, valamint honfi­társai nézetét és felfogását és tudomásul vegye az elnök rendelkezéseit ős t^reívasait a Baayjrokkal szemben. w ,Jríf ^ ^gvar ift^iratt íroa^rtesü^, a megbeszélés során az elnök Kijelentette ozenuvanvi KépvisolŐnex, ^-o oy Saf var országa] t tén&vrtvü**'­valószínűleg a legrövidebb ídBn BaMWtJ*^ orssgg Kölcsönösen jó viszonyba fog kerülni egymá ssai * ozentivánvj tájákós-iatta az einököt, hogy a magyar politikusok a népek kieng«sztelő­désének.álláspontján vannak, db ez természetesen csak akkaor lehetséges, ha az alkotmányt megváltoztatják ss nemzeti autonómiát biztosítanak? k képviselőnek arra a kérdésre, va'jon a politikai magatartásuk miatt el­ítélt felvidéki magyarok amnesztiát fognak-e nyerni, as elnök azt vála­szolta, hogy tájékozódni fog ezekről az esetekről ós biztosította a képvi­selőt, hogy az ügjket jóakarattal fogja elintézni. £ tu*c£> fÜf*\. B é c s , ápr. 30. /A MTI. magán jelentése./ A Wiener" Allgememe Zeitungnak jelentikPárisból: A reggeli lapok közlemé­nyei szerint' az angol kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ]\éme tor sza­got ultimátum elé állítsák, mielőtt a Ruhr-vidékre benyomulnának. Ez az ultimátum hét-napos lejáratra szólana. Briand és Loucheur minden erejükből ellenezték ezt a követelést. Végül is Briand ki­jelentette, hogy hozzájárul az ulti máin mbog. azonban.időközben a büntető rendszabályOK (életbe/ lépjenek. Lloyd George Hytheben ál­lott elő evvel a követeléssel. Közben Lloyd George levelet inté­zett a gyarmatügyi miniszterhez, a hadügyminiszterhez és az indi­ai miniszterhez, felszólítva őket, hogy fejtsék ki álláspontjukat a jóvátétel kérdésében. A három fa in isz ter a következő eredményre jutott: Németország kötelezze magát, hogy negyvenkét éven keresz­tül meghatározott évi részletet, még pedig két milliárd márkát fi­zet ezenkívül fizet egy váltakozó nagysága évi részletet is, arai megfelel a német kivitel 25 %-os illetékének. Ha Németország hét napon belül nem láml hozzá ehhez a követeléshez, akkor a szövetsé­ges csapatok megkezdik a benyomulást a Ruhr-vidékre. .Loucheur e*£él a javaslattal szemben felhozta, hogy a jo^ovi^be&í " bizotiság időközben meghatározta már a kárpótlás vég­összegét éa hogy most már csak arról lehet szó, hogy ennek a dön­tésnek érvényt azérezzenek. A párisi megállapodás még 10 %-kai alacsonyabb is, mint a '~ 4£*J&a&eJÉA,' bizottság követelése, ugy hogy a párisi határozatok végrehajtásának semmi sem áll az útjában. A május 1-jéi időpont magában véve is ultimátum, ugy, hogy ujabb ulti­mátumra nincs szükség. P á r i a , ápr. 30. Pertinax azokat a pontokat, amelyek tárgyában a londoni értekezleten egyezségre kell jutni, a követke­jőkLen állapítja meg: 1., Az angol szakértők hét-napos ultimátum mellett van­nak, mig francia részről május l-jét tekintik az ultimátum utolsó napjának £s haladéktalan fellépést kivannak. 2., A párisi egyezmény tekintetében az" angol szakértők hajlandók bizonyos engedményekre, mig a franciák inkább a jóvátéte­* li bizottság követeléseihez akarnak igazodni. 3., Egyes angol szakértők azt javasolják, hogy azt a 12 milliárdot, amely a 23c. §. alapján fizetendő, ne számítsák hozzá a jóvátételi követelésekhez. 4., A Ruhr-vidók megszállását a franciák ugy tekintik, mint annak a zálognak lefoglalását, amelyből a szövetségesok ön­magukat fogják kielégíteni, mi é az angol szakértők a megszállásban csak kényszerítő eszközt látnak, mert tartanak a Ruhr-vidék igaz­gatásának és közgazdasági értékesítésének nehézségeitől. 5., Tisztázatlan még az a kérdés, vájjon az angolok a Ruhr-vidék megszállását csupán a jóvátétel kikényszerítésére irá­nyuló kényszereszköznek tekmtik-e, vagy pedig a franciák és bel­gák kívánságával megegyezően a lefegyverzés kérdésében is alkalmaz­ni akarják. A francia álláspontot Loucheur képviselte az angol szak­értek előtt-. A tulajdonképeni tanácskozások csak^ma kezdődnek meg, amikor fclöyd George m, vidékről visszatéri ós-Cord ot?Avernon is Londonba érkezik. /MTI./ — A 1/ásuti és hajózási klub tagjai ma délután Tószeg/uf­Freund Emil vezérigazgató meghívására látogatást tettek a Kőbányai polgári Serfőző részvénytársaság telepén, ahol részletesen bemutat­ták nekik a sör vasúti szállításával kapcsolatos müveleteket. /Magyar Híradó./ _ _ — Nyilatkozat. Megkértek bennünket a következő nyilatkozat közzétételére; Jügty esti lap április 30-iki számában nevemmel kap­csolatban r "Ismet feledkezett égy uf tanú a Tisza-perben"/ cimtnnuméfadt közleményre a következőket, kell kijelentenem^ Jjeutsch Árpádot „ nem ismerem és igy semmiféle okot vagy alapot nem adtom, nogy ó Frieirich Istvánnal vaqy t ügyvédjével ötvenezer koronáért kilátás­ba helyezze, a vallomástól való elállásomat. Nem igaz, hogy Bécs­ben lakom és hogy a visszautasítás követ'kezménye'X&pefy vagy egy­általában vallomastétel végett jelentkeztem*A cikkíró éIdén a saj­tópert egyidejűleg megindítottam. Klug Árpái. (Mou^rHi^M')

Next

/
Thumbnails
Contents