Napi Hírek, 1921. április/2
1921-04-26 [0011]
/Róbert Gecil beszédének folytatás/ Lord Róbert Geoil kijelentet e^hogy hangoztatni kívánja a kisebbségek védelmének rendkívüli jelentőségét, mert az a k§let- éa közép"európai kisebbségek létbiztonságát* jelenti ..Ez a politika,?teülönösen Anglia tekintetében^ nagyon régi*már a berlini békeszerződéssel^ sőt még korábban kezdődött, a párisi béke sz erz gde sek- pedigciaak .kiépít et .._gk g> <ffz eig» nek a szerződéseknek legtökéletesebb hátározata(ez a kisebbségi poli''.rK$v A' kisebbségeknek tehát papiroson- ke^-lS védelmet biztosítanak*. A kérdés, amely^mostanában oly sok. gondot okoz w jaz. ? ' végrehajtják-e ezeket a határoza* tokát, vagy aem. Balfour'kijelentettehogy a népszövetség tanácsa nem fog habozni * hogy befolyását ezen a téren érvényesítse és remélhetőleg erre a'beavatkozásra sor is kerül* Kétségtelenül ugy áll a dolog, hogy rendkívül sok f üg ; a közvélemény tekintélyétől a^A szerkezet kiépitétjesége még nem elegendőd figyelőre annyiból áll az egész,' hogy a népszövetség mindén tagja a népszövetség tanácsa előtt panaszt emelhet a határozatok eiégtelen végrehajtása miat \ Az angol kormány is bizonyára élhht ezzel a joggal«• Mi" több, ja kormány az ügynek nemzetközi döntőbirőság elé való vitelét kívánhatja, na. a tényállás tekintetében kétségei^támadnak« á&eeil erir.ek a lehetőségn ek azé rt tulajdonit nagy jelentőségetmert az egész világ közvéleményefrordul /az ...ügy f ele/ , ha ily .^hatalmas méretű törvényszék tárgyalja. Ha tényleg komoly ese.tröl van szó. s " az egész világ közvéleménye é körül a vád körül csoportosulj hatalmas fegyver ez a népszövetség kezében * Állapit, sa meg.,, a kormány, vájjon a népszövetség jelenlegi szervezete elégséges-e. .ahhoz f hogy tanácsa elé valamely viáás kérdést térjesszenek* 2 felől komoly kétségek támadhatnak V -minthogy most csupán ab .an lehet íiregbizni, hogy a népszövetség valamely tagja, tényleg aogáévá teszi az ü— gyet* Amit sokan kivannak,, az nem egyéb,Xhogy a ,nagyhatalmák valami módon maguknak az illető kisebbségeknek adják meg a lehetőséget, hogy jogosan fellebbezhessenek a népszövetséghez . Amit Róbert ®eoil tudomása szerint ebben az irányban a népszövetség keretein belül megtet ek, annyi vol. hogy ha valamikor rossz bánásmódról érkéz3t panasz a Népszövetséghez ezt továb.itot 1 ák a "népszövetség tanácsának tagjaihoz p akiknekc módjukban állott magákévá, tenni az ügyet és beterjeszteni azt a tanács elé /Róbert '3Be«rlreméli, hogy a népszövetség szervezetét étépititc és oly testületet ^alkotnak, amelynek kötelessége lesz ezeket az ügyeket, a népszövetség elé terjeszteni és arra'ügyelnihogy a népszövetség tanácsa valamilyen formában tényleg foglalkozzék is vele. % szónokot erősen érdekli-hogy mikor ratifikálják a nemzetközi döntőbíróságról szóló megegyezést « ff-zt a ratifikálást nem szabad halogatni, meri 1 ; a törvényszék remélhetőleg azonnal összeülhet, mihelyt a népszövetség tagjainak legaláb: fele az egyezséget ratifikálta, A döntőbirőság megalakítása rendkivül fontos alkatrész a~kiseboségi védelem gépezetében * Lord Róbert ^ecil biztosra veszi, hogy fCBzépeurópa államaiban azután nem alakul esetleges elkenzék ez ellen a gépezet ellen, miután már felállitot ák. Ízt a kérdést a szónok a középeurópai államok egyikének rendkivül felvilágosult államférfiéval beszélte megp Az államférfiú így nyilatkozótÁllandóan a kiseb ségek elnyomásával vádolnak bennünket ugy, hogy semmi sem volna örvendetesebb ránk nlave, mintha ezt a vádat nemzetközi döntőbíróságok vizsgálnak meg. A nemzetközi döntőbíróságot ezért a legsürgősebben meg kell ; rlakitani* Róbert Cecil beszéde után még több beszéd következett, amelyekben iümótelten utaltak a kissebbségek védelmének fontosságára, Végül elrendelték a javaslat második olvasását* /MTI/ $ P á r i s , április 26. 'A MPI tudósítójának sz ikrát áviráte/ A magyar., béke szerződés a ratifikációs .rátájáról az angol alsóházban még a kivetkezőket jelentik* Marmsworthg miután Haeto&k&Br.^ot&ct&g kifejtet .e a szerződés főbb határozatait es imertette az uj magyar ál ^m határait,sajnáiiattal beszélt arról a gyanakvásról és ellenségessége ről,amel|zyel az uj államok némelyike Magyarország iránt viseltetik Felemlítet ,e azokat a károkat 1% amelyeket a gazdasági sorompók felállításával £s atksk a feüsSt ki-és behozatal megnehezistééével okoztak» Bej-e— lentette, hogy ezek a különböző államok rövidesen nqpsmi találkoznak,hogy az átmeneti forgalom és a díj szabás probléma-összességét megoldják .Szén az értekezleten Angliának, Franciaországnak és Olaszországnak is képviseltetnie keli magát. , Weágewood ezredes a román és a magyar területen élő kisebbsé— gekrtf^ ' 4 z&£v€C á A békeszerződésben a kisebbségek védelméről aatáiozatok vasnak, de mit ér minden határozat, ba nem hajtják végre? Kenworthy a-javaslat visszautasítása mellett van és saj«á—latosnaktaatja, hogy ebben a békeszerződésben sok más békeszerződéshez hasonlatosak, 1 oly kevés figyelmét fordii ot+ak^a gazdasági kérdésekre. Asquith egészen hiábavalónak mondót •a," bogy Magyarországtél kártérítést várnök»Ha kártérítésről beszélnek, oly megtört országoké ~#al szemben mint Magyarország, Ausztria, Bulgária es Törökország, akkor ez valóban nem" egyéb, üres politikai fecsegesnél. Az utódállamok pénzügyi és gazdasági gátadat emelnek egymás ellen .* ^'bből rettenetes káosz születiki főoka ez annak, hogy Közép* és Keieteui30pa kereskedelmi és ipari élet©, mind mostanáig sem tudót 4 , felgyógyulni",, mert akár régi szabadságátől, akár egykori terjedelmétől n a gyon messze van még, '• Balfour a maga részéről^ egészen személye^ elégedetlenségének cxd kifejezést az uj államoknak ar' ól a módszeréről, amellyel azok kölesönös viszonyaikat rendezik és amellyel a határaikon belül álő idegen nemzetiségekkel bá.nRak» A legutőb i két év eseményed megmutatták, hogy azok a népfajok ? amelyek legtöbbet szenvedtek a nemzeti türelmetlenség és az elnyomáá alatt, szabadságuk visszaszerzése után nem mindig/> mutattak megértéstést^és igazságosságot más nemzetiségekkel szemben^, minden ^esetre reméljjfij, hogy ezeknek a nemzeteknek kölesönös viszonyában állandó ia.vulás ál- maid be.
