Napi Hírek, 1921. április/2
1921-04-23 [0011]
Sültek ügyének szentelte, megszervezte ős vezette a Munkácsy-utcai hadikórházat, majd Svájcban, Dániában és Svédországban járt s ott érvényesítette nagy nemzetközi összeköttetéseit a magyar hadifogylok érdekében, a haboru befejeztével külföldi barátjai réven élénk agitációt folytatott a magyar integritás ügyéárt, mindaddig, mig a tál folyamán súlyosodé betegsége meg nem akadályozta fáradhatatlan áldásos munkásságában. Halálát három fia, Ferencz, József ós Gábor, leánya Beatrix és lestváre Pulsz":y Garibaldi a KSQD vezérigazgatója gyászolja. Temetése gedden, április 26~án dolutan fel négy órakor lesz a Kerepesi-uti temető halottasházából. §. A Magyar Távirati Iroda jelenti; Belicska Sándor honvédelmi miniszter ma délután 5 órakor a Hadr.öá sorozatos előadásainak keretében réndkivül érdeken és tartalma:; felolvasást ártott nagyszámú polgári és katonai hallgatóság előtt a régi képviselőház üléstermében. A Nemzeti hadsereg és a rokkant ügy vonatkozásait tárgyalta és ismertette, hogy a hadügyi vezetőség mily különös gonddal és megértéssel, az ország pénzüeryi viszonyainak tekintetbevétele mellett mily'nagy áldozatkészséggel támogatta, istápolta és segítette mindig a háború áldozatait . Midőn a háború kitört, senki sem képzelte, hogy olyan soká fogf elhuzóuni s oly hihetetlen mennyiségű technikai találmányok eszközeivel és anbvi millió ember bevonásával fog folytatódni. Már 1914. őszén felismerte azonban a hadügvi igazgatás, hogy a mögöttes országrészben katonai, hadi ós egyleti korházak nem képesek befogadni a sebesülteket ós a betegéket. Ezért minaen póttestnél úgynevezett lábadozó intézeteket rendezett be. Ide kerültek az orvosi gyógykezelés után üdülők, valamint azok, akik a felülvizsgálatra vártak. Aki nem tudott otthonába visszatérni, mert hozzátartozói nem voltakm vagy pedig szülőföldje ellenséges megszállás alatt volt, az maradhatott a lábbadozók intézetében es itt háziiparra l foglalkoz hatott. Ugyancsak 1914. őszén gróf Tisza István ,*Tfl^szervezai \J<ezdtej a polgári hadigondozást számos utókezelő és munkaközvetítő intézettel, hol a már felülvizsgált és a katonaságtól elbocsájtott hadi sérül tekét tovább tanították , képezték és vezették vissza a polgári társadalomba. Az eltartási költségeket a hadügyi kincstár egy évig fizette az intézeti, elhelyezésben levő rokkantakért és azonkívül nyugdijat is folyósított. . v 1918.őszén több ezer hadi és."harraincnyolc utókezelő intézeti kórházj sziv, vese, tüdőbaj-gyógyitó állomás, sebészeti csoport, zanoerosztály, fürdőgyógyhely stK volt a rokkantügv szolgálatábani Magyarországon * Á háborús költségek milliárdjainak egy ötödrészerforditow'öVL a hadisérültek ápolására. A Károlyi féle köztársaság agitátorai a polgári utókezelő" intézetekben levő rokkantakat bujtogatták, elégedetlenségüket szították. Mi sem volt könnyebb, mint a testileg és lelkileg károsultakalt; tömegfelvonulásokra es tüntetésekre bírni. A kommunisták is kihasználták a rokkantakat- politikai célokra és az akkori felülvizsgálatoknál a bizalmi férfiak számtalan olyan embert is hadirokkantaknak minősítettek, ki soha sem volt katona, vagy a harctereket csak az újságokból ismerte. Eefo£Lg már igen sok ilyen álrokkantat lepleztek le, peote mindig ezek voltak a leghangosabbak és a legelégedetlenebbek^ Még a rokkantügyi diktátort is megfélemlítették s oly járandóságokat csikartak ki tőle a szovjet berendezkedések terhére, aminőket az Üszakemerikai Egyesült Államok budgetje sem bírna el 0 Mikor 1919. augusztus 1-én a kommunizmus megdőlt a román megszállás tönkretette a rokkantak nyilvántartási ,iegyzőkönyveit is. így tehát a nemzeti hadsereg vezetősége felállította a rokkan te'll'átási hivatalt a honvédelmi minisztérium közvetlen fen hat ósága alatt. Megkezdődött a rokkantak összeírása az ország megmaradt területén. Midőn a nemzeti hadsereg szegedi csapatai bevonultál?, minden utókezelő intézetbe katonai osztagokat: helyeztek a rend, a fegyelem, az ősi keresztény Magyarország alkotmányos intézményei iránti tisztelet helyreállítása végett, A rokkantak nyugillet ékeit újra szabályozták a drágasági ——.': l7 ír'— 1 —" és az áll^raház tartásiviszonyoknak megfelelően. A szakemberek egész sorát állítottak be a rokkantügy szanálására* Uj törvényjavaslat készült a nem hivatásos állománybeli katonák sérüléseinek állami: kárpótlására. Ezt a java latot a' pénzügyminiszter ur hozzájárulása utána nemz e t gvül és elé terjesztik. A trianoni békeszerződés kihatásaiban érinti a rokkan lakat is. A megszállott területen honilletékesokről az utódállam tartozik gondoskodni, a •ónban azokat az egyéneket, akik magyar áll annoIgárságuk mágtarthatását kérik és Csonkamagyarország területére visszatérnek, a magvat- állam katonai nyugdíjban részesíti. A rokkantügy központi vezetését 1920 augusztus havában külpolitikai és pénzügyi okokból a népjóléti miniszter-: ~~ vft ruházták át, de a katonai szerveket továbbra is kötelezték a közreműködésre. Azonban mind az, amit az allaíii nyu.ithat, nem elegendő/a társadalomnak is segítségre kell jönnie. Az ál^am kicsiny lett és szegény, de varnak polgári rétegek, amelyeknek az utóbbi évek gazdasági konjunktúrái szédületes anyagi gazdagságot gyümölcsöztek B#CÜk áldozatkészségére, hazafi ságára és felebaráti szeretetére v?sj szükség. Magánalapítványok, nagy adományok kellenek a fajmegbecsülés oltárára. A vagyonos falvakban,, vármegyei központokban agitaVoiós tevékenység volna indítandó és a lokál patriotizmusnak " a helyi rokkantak segélyezésében, rokkantemeri he Ivek, műhelyek, foglalkoztató helyek felállítása formájábant 0 De a rbkk&iUaknak is.. üolgozní4k:ell-. Aki csak mozogni tud, munkálkodjék és ne várjon mindent, vagy legalább is eltartást az elszegényedett államtól, mert hiszen ez ugy sem egyéb, mi n-t a polgárok összessége,, p-Ae^h^^ut- Í;->«-*^ • >3f* ^v-<v-yv.*<-^K-i-'« | '-' í^roKkant ügyet szakemberek bonyolítsák ki, jöjjön mindenki s«ölteni tettel, eszmévec, ötlettel, So^a szereplési visz--ketog.*** a demagógia bombasztjai ' hasznot nem hajtanak, ezek "némul jan ak el, mert a rokkantak izgatásával csak kárt okozA zajos tapsokkal és éljenzóssel fogadott előadás végén a miniszter ismertette még a francia és a cseh állam gondoskodását saját rokkantjairól s kimutatta, hogy náluk HZ állam szűkebb marUn mint nálunk; viszont a társadalom adákozóbb ott, mint eddig a .mienk volt.. ;M-^ ' |||
