Napi Hírek, 1921. március
1921-03-23 [0009]
r n , március 22. /Srá^ci Távirati Iroda/ Mayr dr, osstrák szövetségi/ kancellár a londoni konferenciáról hazatérőben Bemben fogadta a Srááoi Távirati Iroda rannkst 'Teát.. ^Mindenekelőtt köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyben Svájc az éhező osstrák népet részesítette és sajnálkozását íojesteki, hogy nem-beszélhet Motta elnökkel- aki esifhöi^szerint Olaszországban van* Ezután igy folytatta, a kancellár: - A forradalom óta Európa képe^ különösen gazdaságilag* lényegesen megváltozott* Másfél évvel ezelőtt az osztrák problémát még kaiön is meg lehetett volna oldani. M a már azt látjuk, hegy nem osztrák, hanem európai betegség az. amit meg kell gyógyítani. Akárhova tekintünk is Körnép- és Eyugateuropaban, Keleteuropáról nem is szólva, óriási nyomort látunk.^Hogy ennek nem^raindig a szűkölködés az.oka, az könnyen fölismerhető abból a tényből^ hogy mig ma egy éve Európának nen volt elég szene, addig ma ajtóücölködesről nem lehet esőzés ,a bajtkkkÉ $jakább az elégtelen elosztásban kell 'keresni. Valamennyi kérdés európai érdekű jellege természetesen visszahat az osztrák probléma elintézésért! 3, egyidejűleg azonban megvan az a jó oldala is, hogy különösem a volt dunai monarchia területén a háború nyomai lassankint eltünedeznek és igy mindinkább szabaddá válik as ut a valódi bekeállagothoz. Mi ás első lépéseket megtettük, Kerestyíielmi szerződést kötöttünk. Boméniávál és Jugoszláviával: szerződést ^kötöttünk 'Magyarországgal ia - ez a szere* m5aés azonban'meg-nem lepett sletbs* Tárgyalásokat mditottunk Csehországgal! ezek a tárgyalások kedvezzen folynak. Mind z azt bizonyit^a, hogy népünk leghőbb #haja arra,ir^ányul. hogy.ázomszédaiyal winel ........ hamarabh barátságos viszonyba kerüljönvbhogy termelése, kereskedelme es forgalma megszabaduljon a háború utáni béklyóktól,. Ez azonban csak alagjl a munkának. Az az ismételt,szemrehányás, hogy a^sztrák nép nem akar dolfcozni.nem áll meg. A széntermelés az.elmúlt esztendőben Ausztriában egynegyedével möveleffett , ami'bizonyítéka annak, hogy dolgozni akarunk, ahol dolgozni lehet. A legostobább szemrehányásokat e -tekintetben fővárosunknak, Bécsnek, teszik, "Akinek csak kis belátása van é az könnyén rájön ezeknek a szemrehányásoknak az alaptalanságára^ z osztrák köztárssr sáM 60,000 gyára közül több mint a 30,000 Bécaben van, ami elég bizo* ] nyiték arra, hogy Bécac döntő jelentőséggel bir az ország ipari >minkajában.A kereskedelem.amelynek Bécs mindig fontos középpontja volt,a rossz idők ellenére is számottevő fokon áll,Ez a jelenség azt mutatia^ hogy a földrajz és az évszázados régi hagyományok eroaebbek mindenféle önkényes tervnél,Csak mellékesen jegyzem meg,, hogy mintmm amit Bécs kulturális és szellemi" terma á világnak adott, egymagában is kellő jogcimet ad ahhoz, hogjr Bécset féritartsák. . Örömmel lelenthetem| hogy Londonban mm4 e dolgok tekintetében megértéssel találkoztam és, hogy ott megvan a jóakarat arra, hogy ezt megvalósitsák.A londoni értekezlet jelentősege abban all,hogy ez volt az első pozitív lépés abban az irányban,hogy a mi kérdésünket mint lurouai problémát bárgyalják.En.utaltam a segély sürgősségére ; és most már végre azon vannak, hogy egyengessék ahhek útját.Ebben az értelemben kell felfogni azt, hogy nagyobb szenmegnyisegeket utalnak ki. felfüggesztik a zálogjogot éa a békeszerződés értelmében fizeten- ^ dő összegek esedékességét elhalasztják.Az is csak javunkra szolgálhat, hogy a népszövetség végre egyszer már foglalkozni fog evvel a kérdéssel* Az magától értetődik, hogy mi készek vágyunk á szamunkra engedélyezett,; segély ellenében biztosítékot nyújtani, de époly magától értetődő az is, hogy e biztositék nyújtásánál az állami szuverenitásnak nem szabad az«n*ednie J .Ezekmmk a kérdéseknek fokról-fokra való, megoldásával összefüggt rcl ^elpofitilal helyzetünk is.fepünknek^munkunoz kell 4utni&. A^mJ munkánk lesz azután a mértéke a belpolitikai tevékenység fontosságának, valamint annak a kérdésnek is, vaj'jón Ausztria" gazdaságilag életképes-e vagy sem,Erre nézve döntő fontosságú, hogy a'londonban elénk terjesztett tervezetet, amelynek tartalmat vázoltanj, végre is hajtsák.. MTI/ B é c s A mároius 23. /Megnyitó árfolyamok/ Valuták: márka 1090. lel 895. lira 2640, francia frank 4650» svájől frank 11650. dollár 695. rubel 310, szokó1 885, éngol font 2650. dinár 1B50, magyar korona 248, lengyel márka l06« Kifizetések: Zágráb 465, Berlin 1095, Prága 890, Budapest 250, Olaszország 2650, Svájc 11700. Varsó 101* Amsterdam 231cO* Értékpapírok: Osztrák hitel 1730-20. magyar hitel 3650, állam, vasnt 5560-50, déli vesut 3800-3780, Rima 5600, Selgő 10150. török sorsjegy 3850. Anglobank I77C, Bankveroin 1252, Deposltenbant 1095 á laenderbank 3100-3245* tjrlon 1410, Zsl^no 3855, államvaaatélvezet 294C, 3 % déli 5050* Siemecs 2348, Alpesi 8150-8220, Krupp 2355-60* Skoda 3850- 3800* osztrák HOffherr 1260, magyar Hoffherr 1001, RustOB 3800* Irányzat; szilN w /ITl/ / Rá~*Mny -JA J Á U ?9y ar Uft,rati Iroaa jeleu'ti-: Déri ' FHfuea BeosLBn^lő hüsauKjiu, az. ismert műgyűjtő, KI üebreozeiélu* zeumraal t Baját peaig Közmüvei Őaés iköh yaiú rr a i ajánaeKo^c ' ulc "u Aioerviea.- u szoborbizottság el nőkének y noü v « aauu irő liilTiTAf^i 1 hm *rabb elkészülhessen. MUoVstátmaJyoá " VJilnl*Vt a i U t k e yVt asu * a » aöntlk lé nemzeti uuitunk nagy íitL ÍSiíSLa Tf 1 nagyjaink emléífnek P Kultusza. De; i Frigyest ezért ma kétszeresen megilleti a nemzet elismerése es hálája. **7í ,/ Pr ° aom * 4 KösoKtatásugyi minisztérium tiss« .' telettél Ken s soroK ssives közléséi. / n . , lv S-..á Honvédelmi-alap gyUjtőbisottsáűa telhiéJa a nasjelugyelő/eet, hogy a gyűjtést fejezzek be es a vénei í fi 11 f 1 Bor ^ ecí "/ ml 'alap gyüj i Őbi zo tt ságához /VIII. ösz terl hazyuwa <t.sz./ ' ' m l — • JÍ'" '•
