Napi Hírek, 1921. március

1921-03-21 [0009]

§ P á r i 3 . március 21. /Á ML szikratáv irat a/ A Lormoaá postagőzösí . melvnek fedélzetén Clémeaoeaa jön Indiából, tegnap estére jelezték a toalGBÍ kikötőbe* SPéris, március 21. /A MTI szikratávirata/ iboól az alkalomból* hogv Gouraud táfcornok nemrégibea - a nagy iratoia egvesUXetek és intézetek uiésss beszámolt Franciaország sziriai szerepéről, Alfréd 'de Tardes az Opinionfcaa mtsáilaoiija, bog, Franciaország ma a reálnál sokkal fontosabb szerepi t ját szia ofc t.. Minden üzleti és kereskedelmi alkalmit osaágot francia társasagok akna aaak ki ,mind en. váilalkozást francia mérnökök hajtanak végre francia pénz en* Igy franciák csinált:ák és ők tartják kezükben a BaassEas-namahi vasutat és irolvtatólfgosan az ászaklibanoai és déli beyrati keskenyvágánya vasatat, a Jafía-jerussálemi vasutat, a beyrati kikötők és rakodok' egy amil étét. Beyrutbaa a fegyver szünet óta 'legalább 15 francia bankház nyixt meg. Beyrut nagy kikötőbe Franciaorszfe felé 13 millió franknál kivitelt tud lebonyolítani^ gyümölcsökbenércekbea. bőrökben, selyemgubókban é.m feldolgozott selyembea; viszont 4

>

400.Q0Ö franknyi behozatalt tud befogadni Franciaorszikból ékszerekben, konzervekben ás szesztermékekbea. Alezanőrette kikötőié ma.kevésfcbé jelentékeny, de feltétlenül fejlődésképes* Valamikor,még ma tiz éve is. s francia sziriai kereskedelem határozottan háttérbe.szorult az angol versengései szemben. Ma Franciaország jár az,élen kivitelével és szikár iai vételeivel, ő Szíriának legelső európai kliense, három franca hajóstársaság áll összeköttetésben a sziriai kikötőkkel..A francia étötkéltségek tehát nemsokára minden egyéb é roekeltségst kiszorítanak a Jfoldközi-tenger keleti partjairól,, S^P.á r i s , március 21* /Á MTI szikra távirata/ ' á berlini iráácda nagykövet szombaton a német kormánmái megtette a s szükséges lépéseket, hogy felhívja figyelmét a felső sziléziai német határon ész lelt..német c aa patö ss z ev oná ara éa azokra a komoly következményekre, amelyek ebből as egész népszavazás sorsára származhatnak* § í á r i s , március Él. /k - TI szikratávirata/ A C.hicfgb Tribüné vasárnap reggeli párisi kiadásában azt irja, hogy afrancia kormányhoz közelálló ekyit politika személyiségtől arról értesül, hogy Rokéi* ViViani . ". Z % — .', ' . azzal a javas-' latíaJf hogy Japán ellen francia-amerikai- szövetséget kössön. A lap hozzáfűzi .nogy ezzel nem akarnak mintegy tőrt szegezni^Japán mellari**: hanem a. ket köztársaság szövetségével biztosítani akarja^a Csendes- ' óceáni ég a keletázsiai helyzet status cao-jáí. £ubvxlAü Jlv^riKiJt-^ -lét vége van a francia jpalitikánáe. - irja a lap az egyik . \% Clemenceau vezetése alatt miniig a francia-angol szövetséget tartotta kiváaatosaát, a másik arra törekedett" , bogy Franciaországot minden tekintetbea függetlenítse Angliától és létrefaozhasé& az egyesült Államokkal való szövetségi viszonyt, ügy látszik, hogy ez az utóbbi áramlat győzedelmeskedik jelenleg.* ^uai d*örsayn* amellett agy vélik, hogy a'Japán elleni francia-amerikai megegyezés automatikusan egvnttal'aémetqrszág eixeiii vé-3-és dacszövetség is* 4 közT elfogás _

ugy

v lát j a, ho g?// az angol-japán szerződést tartva szeme előtt Jas^i^ton-^zivesísí kot ne szövetségi szerződést valamely európai fegyveres hatalommal • Á párisi japán nagykövet hivatalosan me&oáfolja azt a. hirt. Az egésznek semmi alapja és valőgzinüleg csak azok az amerikai körök gondolták ki az egészet, akik szívesen látnák, ha Franciaországot, az teésült Államokkal szemben követett politikájában, összezördithétnek IngLiávaJU Pedig épen ellenkezőleg: Franciaországnak minőig drága marad Anglia barátsága, miat azt Briaaá a. francia kamarában nyomatékosan ki is 1 elöntette. 4 Chioago Tribüné egyszerűen ráu^-fog bizonyos törekvéseket a francia rolitikara és Parisban egyáltalán nem látják, hogy mi érdeke lehet a írja.cia és amerikai kormánynak, hogy épén a Csendes-óceán és Keletázsia érdekeivel a szivükön., ve ebiemre szövetkezzenek. Japán különbenyis , mint a világ öt leghatalmasabb államának egyi ke r min dig mé 1t ő h elvé t f ogl alt a el a taná c ozó a szt álnál, Sárőpa sorsának intézésé

^ is

t é.sfe a közö

s tanácskozások idején, mint eg/ébkor í s m indi g (^prrrmg b a rá t ságSN csak bensőbbé vált! Tiviani utazása tenát nem szolgálhatja az snliTSÍt célt, akármennyire erősit^e*ik is egyes poiitik-i érd » a söpörtök. Inkább udvariassági és tudatosodó aktus ez abból az alkalomból, hogy -fiierika . ahol a tilson által aláirt békét meg nem ratifikálták, kormányt cserélt . Bz az udvariassfeég é.tJAwdfs csak természetes Franciaorszá részéről, hiszen sem í elejthette el azt a segitséget,,amelylyel az iijvilágbeli leghatalmasabb szövetségese a aáoorubaa oldalán ál&eti* A francia kömény volt elnöke teját egyszerűen harding meglátogatására utazik , Valóazinüieg:±elnataimaaáaa van arra is , hagy az amerikai elnök kérdéseire vá« ia szóljon és meáiateazza számára* éz an erikai diplomáciát érdeklő kérdésekben követett francia politikát. Viviani bizonyára nem malasztja maid el, hogy az amerikai államfőt emlékeztesse álra a sokféle kötelékre, amely a háború óta a világ: civilizált államait szorossá egybemzx és aem malasztja el ... ^.%szt sem, hogy iardi^ot a régi szo-vet^gessel való njbőli eqyütteüködésre szólítsa fel* Viviani, mint a népszövetség francia deleli ti a, ebben a minőségiben, hivatalos ille- . tékességéaek egész súlyával megmondhat ja az %. e sült 411aaok elnökének, hogy Fraiciaö5rsa&g a népszövetség többi tagjaival egyetértésbea nem zárkőzik el a népszövetségi okmány és szerződés mődősitása elől. Tiviani missziója ilyenképen tehá

t egyenes világbéke érdekeit s

zo%álja«