Napi Hírek, 1921. március

1921-03-12 [0009]

fcár nagyibb teljesi tménueket vettünk figyelembe, amelyek as el­ső ot év teljesítményeit meghaladják. As volt a szándékunk,hogy a-törlesztést meggyorsítjuk és a legközelebbi hu3Sonöé év a­lati be is fejezzük annak ellenére, hogy a törlesztés as első öt évben meg 3em kesdődötz volna. Ha ellenfeleink gazdasági helyzetünk javulása tekintetében táplált optimizmusukban mégis est as utat ajánlották volna, nyugodt lelkiismerettel kijelen­tettük volna, hogy elméletben erre hajlandók vagyunk. Londonban tisztában voltunk"aszal, hogu est as álláspontot kell elfogadni, mivel ast láttuk, hogy ellenfeleink tudják, hogy mi nem fogunk a látszólagos gazdasági javulás eszméjébe belemenni. De ha est mindiárt megmondtuk volna, akkor es a látszólagos javulás is beleesett volna abba a nagy marasstaló Ítéletté,ameluet el­len j as^élptatnkTől kimondták és nem lett volna alkalmunk ar­ra, hogy esekkel as ujabb javaslatokkal ujabb tárgyalásokai kezdeménye esünk. Es volt a londoni téma. Az 'eredmény megíté­lésénél előre kell bocsátanom, hogy a delegátusoknak a kormány ast as utasítást adta, hogy fontos' és iÖntC kérdésekben ne térjenek el as eléjük szabott irányelvektől a kormány elő­zetes beleegyesé se nélkül. A miniszter beszéde további' folymén kijelentette, hogy a londoni konferenciáról összeáll iibtt fehérkönyv ki­adását' elhalasztották és ezután így folytatta: A feh'érkönyv ben közelebbi részletekkel szolgáltam volna azokról a nem­hivatalos tárgyalásokról is, amelyekei Londonban tar tettunk.de ebben megakadályozott az ellenfélnek tett Ígéretem* Árra kel­lett magunkat kötslesnünk, hegy a tárgyalótokat csak akkor hozzuk nyilvánosságra, ka azok eredménnyel j írtak. Mivel a si­ker nem. követkese tt he, a tárgyalások bizalma9ak maradnak, Icére tünket megtartjuk, tekintet nélkül arra, hogy a másik olda­lon a ti tok tar (ős i nem tartják kötele'zőnek* és hogy as ellen­fél sajtójában a közvéleményt félrevssefő közlések jelentek 'meg.Midőn el le nj avas látóinkat m*gteííük 9 bekövetkezett as, amit már vártm* tipen ugy,miként as ellenfél' köve te léset K'émeter­szagban megdöbbenést és felháborodást keltettek, ellenjavaslat taink ellenfeleinknél akkora felháborodást keltettek, hogy csak nagméhesen tudtam beszedemet befejezni, ellenfeleink élénk felháborodását látva, beszédemet rövidebbre kellett fog­nom. Az a válasz* amelyei az angol miniszterelnöktől kaptunk, megfelelt ennek a hangulatnak* 'Lloyd George elsősorban a felelős* ség kérdésével foglalkozó tt, azutáhpedig a megterhelésről be­szelt ,és azt mondta, hogy a németek nagyon kevés adót fizetnek és hogy Németországot a háború alig sújtotta. Azután közölte velünk azt as ultimátumot, amellyel mér Parisban megfenyegetett bennünket.A miniszter ezután vázolja as ultimátum leteltéig iartóti tárgyalásokai és a németeknek a jóvátétel kérdésében tét t' réssletes javaslatait* A francia delegátusok egyike, aki a megegyesés legnagyobb ellenzője volt és ezeket a tervehet teóriának mondta. A miniszter ezután felemlítette, hogy az ellenjavaslatok elutasítása után megvolt a kompromisszum lehetősége a provisórium alapján.össaesen 8 millió aranymár­kát és kölcsön utján további B milliárd aranymárkát, egymil­liárdos évi réssle tekkel ajánló ttunk fel. De ellenfeleink est ke veséitek. Asután a hrüssseli javaslatokkal Kozakodtunk elő* De azokat sem lehetett keresztülvinni, ellenfeleinkéi nem lehetett arra rábírni, hogy a váltó só tényezőt as első öt évre kikapcsoljak. Fel vagyok arra hatalmazva, hogu a birodal­mi gyűlés előtt kijelentsem, nogy a kormány a delegáció maga­tartását a berlini konferencián helyesélte: Ba ellenfeleink- ' , kel kósvetlenül érintkezünk, oly nyilatkozatokat hallhatunk, amelyekből kitűnik, hogy követeléseik nemcsak a győzéIái mámor, és hatalmi *éboly kifolyásai* hanem saját országaik súlyos gondjainak és ínségének következményeiJHeXeelés.f A félre* értéseket icjnos sohasem tudjuk eloszlatni.lg en meglepett Lloyd Ge orgenak as as ellenv® té ee s hogy az áttol, hogy a pro<* pizoriumot kölcsönnel koszuk kapcsolatba, a jövőre jiézver £af>* het vállalunk magunkra,, Ast vetették továbbá sse műnkre. K hogi> j avas latunk nem út évre, hanem, csupán őt hétre szólt, mivel annak feltétele as, hogy Fe IsŐszilésia Menete rszagnak megmaradjon. Szt semmivel sem tudták megokolni. "Lloyd George ezután a kényszerrendszsbályokról hessélt. melyeknek semmi jogalapja sincs*. A miniszter résele tee\$j% kifejti a kényszer­rendszabályok jogi tarthatatlanságát Ts kijelenti, hoáy as egész világ ssin'é előtt megismétli tiltakozását* Tulajaonkép"en sza­bad folyást kellene engedni annak a haragnak, mely ily%n jog­talan erőszakos cselekedet láttára as emzrt elfogja./nlénk helyeslét*/, mert egy állcmra és egy nemzetre nés've ninc3 súlyosabb merénylet annál $ mint ha területének e.gyrészét jogtalanul megssállj'ák./Hélyeelée*/ Ezek után arra kellene pondoli, hogy megssakitsuk an Ö sszeköttétést azokkal, akik est megcselekdiék. De nem igy áll a helyzet ellenfeleink a békeszersödésre és arra hivatkoznak, nogy ftémetorsraggal vsemben a jog alapján járnak el* Helyzetűnk még nem olyan, hegy ast hihetnú'k, hogy as ö sszeköttetés megszakításával javí thatnánk sorsunkon. Ha a világon körültekintünk. és Lon* donból talán jobban lehet a doIgetat látni,mint Berlinből f azt tapasztaljuk, hogy a világon még at a néset van elterjed­ve, hogy Németországnak nincs ígasa és hogu as általa elkö­vetett igazságtalanságokat nem akarja jóvátenni és hogy ja­vaslatai) as ellenfeleit kf nem elégítheti. Ha most éles rendssabályokat alkalmaznánk^ csak megerősit*né a rólunk táp­lált kedvezőtlen véleményt. as?.el elveszitsnők ast, amire nagy szükségünk van, a világ rokonszenvéi.fHelyeslés./ /folytatása, következik./ te •* *• <ee* w m Bérli n,március 12* /ilősetes jelentés./ Simons külügyminiszter beesédétv i ta követte és utána névszerinti szavazással elfogadták a kormánypárt indítványát még pedig 268 ssavasattal a független szocialisták és a kommunisták 49 szavazatával szemben. A független szocialisták bi­zalmatlansági indítványát elve te t iék./MTIJ

Next

/
Thumbnails
Contents