Napi Hírek, 1921. március
1921-03-12 [0009]
Be r 1 1 n, március 12. A birodalmi gyűlés mai ülésén.; ' a háznak majdnem valamennyi tagja megjelent. A karzat zsúfolásig megtelt. A kormány padjain látni a birodalmi kancellár és a kormány összes tagjai között a Berlinbe hívott nagyköveteket és a németlíllamok számos képviselőjét.Löbl elnök 10 őrs 25/-kor nyitja meg az ülétet,A Kemotea-i ideiglenes országgyűlés üdvözlő táviratot küldött,amelyben mélységes üzomoruságát fejezi ki a fölött, hogy az entente/csapatok további német területet szállottak meg.- , piHAJc*-/' Dr. Simons birodalmi külügyminister emelkedik szólásra. Hölgyeim és líraim! Nyilatkozatom,amelyet a birodalmi kor mány nerében kell tennem, a Londonban: küldött németbizottság beszámolója ottani tevékenységéről, agyben pedig közlése ama szándékoknak,amelyeket * néraetkormáay a londoni értekezlet eredményére való tekintettel táplál. A londoni értekezlet folytatása volt a spoi értekezletnek és pótolni volt hivatva s Genfben tervezett értekezletet.Önök tudják hogy Spaa-ban genfi értekezletet igértek.Spaa-ban, ahol eredménytelen .jegyzékváltások helyett először kellett volna tanácskozásra összeülni liogy élő sz val tisztázzuk korunk gazdasági inségé\$ és a jóvátétel kórües 4t c Jogunk van ahhoz,hogy a jóvátétel kérdése^ semleges országban tartandó értekezleten tanácskozás utján rendeztessek,Delegátusaink szempont iából ennek a fontássága,nsm volt,csekély. Piemélni lehetett, hogy.semleges területen a jóvátétel kerd-e^ét összefoglaló módon, nemzetközi szempontok szerint lehet megoldani c Mikor azonban Genfbe való meghívás helyed Londonba hivtak meg bennünket, a németkormányt az % -meggyőződés töltette el, hogy nem térhet ki ilyen meghívás elől, Kert nagyj^rdekünk az, hogy tisztázzuk a békeszerződésből keletkező köte-lezettségeinket,Formális előnyök kedvéért nem mondhattunk le arról az idő*ali előnyről,amelyet a mostani meghivás a jóvátétel kériégének szóbeli tárgyalása célja-ból jelentett.A londoni értekezlet a lé, már Ssszoülése e,lőtt is nagy akadályok gördültek.Ezeket az akadályokat főképen az el$L0,..~ értekezésietek támasztották.Amint mindig hangsúlyoztam, az a körülmény, hogy a~" szövetségek egymagákban,, a saját belátásukra támaszkodva közölték velünk és az egész világgal számszerű követeléseiket, arra vezeteti, hogy anynvira leszögezték álláspontjukat 4 hogy attól nehéz lett volna eltérni. Természetes, hogy ennek ellenhatasakepen a szövetségesek egyoldalú állásfoglalása ellenében a német nép ia kénytelen volt szilárd véleménfjl alkotni azoknak a követeléseknek az elfogadhatós ága ; vagy elfogadhatatlansága felől, ami az ő részéről szintén leszögezett álláspont színében tűnik fel,Világosan kiderül, hogy csak ugy lehet remény a megegyezésre, ha mindkét legfőbb tényezőt ? amelyekből Németország kártérítési kötelezettségét kell megállapítani., kölcsönös tanulmányok során vizsgá?^ífc>' meg és összhangba hozzáiCSket egymással, Sz a két legfőbb tényező a békeszerződés szerint egyrészt az a kár amSiv a háború okozott, másrészt a német közgazdaság tolfSsitSéS ial^íZÍ^^^ 1 nem szabad el^ javasoltam azt, hogy további szakértői értekezletek tartassanak.Kár, hogy nem mentek tovább az akkor megkezdett uton,amelyre a brüsszeli értekezlet vezetett,Ez az oka annak arait sajnálattal kell meg\1lapitanunk, hogy a londoni értekezlet ezzel az eredménnyel jáifcA brüszell értekezlet munkálatait az nehezítette meg, hogy Franciaország elleneste a jóvátételőkérdésnek a tárgyalásba való bevonását és ezzel a tanácskozás tulajdonképeni értékét a legcsekélyebb méra^csökkentette. A szakértők második összejövetele tisztázott igen sok dolgot; , de nem tudott végezni,mert a szövetségesek szakértői mielőtt rainaen problémát letárgyaltak és gazdaságilag megvizsgáltak volná, összefoglaló jelentést küldöttek kormányaiknak,arae?^et minekünk nem mutakthattak be áttekintés céljából d Ezt a jelentést hivatalosan nem hozták a mi tudomásunkra'^/Felkiáltások íHalljuk' Halljuk!/ Csak kivonatosan ismerjük a külföldi lapok híradásaiból,Nem kivánok nyilatkozni arról, hogy a mostani gazdaság: problémák ilyen kezelése mellett miképen lehet kielégítő megoldást talál ni.Tlyen kedvezőtlen előjelek között történtek meg az élőkészületek a londoni értekezletre. Ezek az előkészületek kiterjeszkedtek a pán si határozatok részletes vizsgálatára,A szakértők tevékenysége két em„ lékiratot eredményezett. Az egyik a birodalmi pénzügy minis teriuraban késrrrr 4fc%oJr* és főleg az entemte^ezak-:rtő3R»emlékiratánsk a bírálatával fog lalkozik^ amennyiben az tudomásunkra jutó t.Főként az a célja ennek, ^annyiban,) hogy Németország pénzügyi te.^esitőképességét ismertesse és me-vilá-itsa Németország adőszolgálatotókepességét,Ezenkívül a kormány a partokkal egyetértően elhatározta,hogy a párisi határozatokhoz abban a formában is állást foglal, hogy ellenjavaslatokkal áll a szövetségesek elé.Ez nehéz vállalkozás volt.Nem hiába haboztunk soká, hogy kihasználjunk egy lehetőséget,amelyet a békeszerződés nyuj^ nekünk.Van a békeszerződésnek egy pontja,amely szerint Né^etorszagnakljoga van aránylag rövid határidőn belrl a jóvátételi probléma megöld ja a vonatkozó Qrnyű^jdi javaslatot terjeszteni a szövetségesek ele és ennek a tekintetében, megegyezésre törekedni. A határidő * -lejárt, de részben kifejezetten, részben pedig hallgatólagosan mindannyiszor mgghosszabbitották nekünk. Sok oldalrél szemére vetették a német kormánynakjazt, hogy nem él ezzel a lehetőséggel. Ezzel szén: en a következőkre kivánok r'mutatni: A német kormány szempontjából a jóvátételi probléma dolgában rendkivül nehéz, sőt majdnem lehetetlen volt határozott javaslatot tenni mindaddig,amig a német közgazdas'g tisztán területi tekintetben teljes bizonytalanság előtt áll. Elég ha Felső-Szíléziára mutatoka/Helyesles/ A német közgazdaság ereje jövőre attól függ, hogy Felső-Szilézia ipara és termelése Né- etországé marad-e vagy S era.lz°knak akik arra utalnak hogy azelőtt ejpol a dologról n'-met részről is mcu hangon beszéltek-azt kell felelnem, hogy akkor még nem rabolták el től'mk az aiszászlfjtharingia-i .érctelepeket és fiaar^-vidéki szent eléneket. Gazdasági viszonyaink akkoriban egészen mások voltak még.Ugyanabban a né tékben, mint ahogyan a versaillesi békeszerződés csökkeatette gazdasági erőnket^ Ugyanúgy emelkedett A felsó>*ziléziaf-4 ipartelepek jelentősege és érteke.Ezért volt minden tárgyalásnál Felsa>Sziléziának olyan mindent felülmúló jelentos ege , Az elleajavasiatoK kidolgozásánál Németország valutáris nyomora is döntő szerepet játszott.Egy másik pont az volt. hogy a versaillesi bé szerződés alapján a kereskedelmet korlátoztak es bilincsekbe verték. A meddig azonban Németország sgyearangu kereskedelmi tényezőként be nem léphet a nének társaságába, addig kell, hogy minden Ígéretünk osskkomok ra épült legyen.Hs mégis elhatároztuk azt, hogy most állunk elo sllonjavaslatokkal, tisztában voltunk azzal, hogy politikai szempontok y^ltak ebben a dönlők.Blleafeleink a fejükbe vették, hogy a lohato legroyidabb időn belül tisztázni kell a jótétei kérdését;/ Folyt.kbv./ «WZte0S' EVÉLTAf} HON. az. Ipariskola összes helyiségeiben vÍNnrmrTÍTT-iwSn. f ^ msFm ^iünnepélyes megnyitása a koraány ffa k^zintS^ létében március 15-én délelőtt f\<i ? 1 *°J 1 5 xezmen y ek -képviselőinek jelehf. hő 15.-én rDélivasu? rÍS|íl í ór"a IS^w'í í ^ &3tí vendégek natán utaznak.- ora 35 perckor induló rendes azeraélyvo
