Napi Hírek, 1921. március

1921-03-11 [0009]

§Páris

s jeároias 11. /A MTI. ssikratlv irata,/ A Ha\as-Ü^m8kség Figáaél azt a jelentést kapj a, hag$ a kre ástad ti felkelek ílfö#aíték%terTáJrt. 1 l»ls*TÍktk veseteSgei rendkívül solyesak. 5Ptri

. máreioa 11 • A «TC. asikratí. irata./ 1 & P á r 4 a mároias 11. A MTI. szikratávi rata./ gszdaaági teméazstuet. Haa aegta rl 4 ««!• • « » x B

_j

ra a

laraik k ".a a* latéükeáés; , 4s tét.s «a a W!f f£íi t

f

éa

,|»tí tortíayea asz= íkfaai a ha»adfél ív• »a^«*•^^l^'^JÍf:^fjaA,pi elitta., (Kria máraiaa H. A KII' azikrat^irg-t, bal áa Jalea ^»l»^«S^íf

B

tt MéaíaftH i«bi**tt bizottság kiCarr szakértők Téleaéiyilft^ _ . feg ki torai ^^^J

tteffi> h0

gy s

aámot adjak a birodalmi^alés*

aakáaró1 ^i^a'sgUzaak öaban-valakit A SUoas elleni Irmla* feje a ka&oliku* Germánra 22 ízi ki Hímes és a politikai kornáyazetéhaz tartozó nagyiparosok csoportja* X lap sserint Stinnes egyéni szem pontokbői akarja } Simeast lehetetlenné tenni és pedig azért, mert a miniszter annakidején üt hallgatta meg toácsát a spaai konferencia előtt, A •Simons elleni tamadássam - aa ennyi re eddi * megállapitható - a natiaaaliaták és a Stresemann-pártiak vesznek reszté A támadást azzal a megokolással iadiíják, hog? 3i»ons a Londonban tett második elleajavaslatával taláment azon a jogköröm, saelyet kormányának és a szakértőknek instrukciói aegszabtaá ázására* ízt a nézetet a nemzeti gazdasági tanárt a t aga api ülésé a tisztám ki ismf aj tették, ífcszal a aagállapitásaal

4 bogy a szakértők nagyon elégedatlaaek Simons második javaslatával, AlTüJésaa számadatakat mutattak be ar.rí:-l, .hogy milyen lehal, atlaa bolyáéiba került Kéaetsrgságc A sz Svat aég aaak 42 ev alatt '5g®£fssa milliárd aranymárkát követelnek* mi a mai valataris v icaoayok mai leit 3400 milliárd papira árkának felel aeg» üa évf ikiati 80 milliárd p api ím árkát taaz Hegy es mit jelest, azt ma? atatja a mait évi koltaígvstés, amely alxghala-ia meg bevétel «f"b*a. a 30 ailliárdoi* A sssovataééasak követeléseikkel nyilvánvalóan ki é. >.rUk kényszeriteai a németek viaszántasitáaát és azzal a oárisi aanktiok álatbeléptotésát, ami viszont a gazdasági tónk szilére juttatja az orazágot. minden engedékenygégf, amellyel tálasának az egyssar caagállapitott eredeti német elieniavaslatokonj, mist agy arra uutat^ hogy az el leaj avaslatok kidőlj sásánál Mm tor szag ne* £árt al őszintén és jóindulattal és hogy a német ak isagak is éty neveteégesen kicsiny aknák tartják allen

(

javaalataikat, mint a azövataégasak lloyd G-aor^ev&l az élükön. ^te-ívoX