Napi Hírek, 1921. február
1921-02-05 [0008]
§« S 8 e,*g' e d « febr a 5. £&<rrn&tcéb7u délelHtt tizenegy órakor a szegedi városháza kozjyülési termében Somogyi Szilveszter dr , polgármester elnökié seve Ijf ertejj* siet volt) a szegedi egyetem és a menekültek ügy éb ep.^ame 1 yen részt ve i te/j> fie thd en Isi-' Pán gróf és kis ér* te,, valamint a kolozsvári egyetemi tanári kar kiküldöttei„ Á terem zsúfolásig megtelt Szeged intelligenciájú" val. A közgyűlést Szeged pol gármes tere nyitotta meg szép b eszeddel „ rámutatván Szegednek az ország újjáépítése körüli érdemei* re, é vszázados magyar kult umunkáj ára, arra^ hógy Szegednek és a magyar sgLSakk a szegedi egyetem mennyire életszükséglet és arra hogy Szeged városa milyen, szere tettel fogadta kebelére menekülteket* A polgármester után Be thís/Dn. István gróf nagy beszédet mondott, amelyből a következő részleteket közöljük: • A német állam,, amely szintén a lehető legkedvezőtlenebb szerződést volt kénytelen aláírni, a maga részéről területének csak nyolc százalékát, lakosságának még* kisebb százalékát vesz* tette el* Ott tehát hetvenmillió német mellett optálhat huszonhárom millió elszakad t német, az eaész németségnek egy csekély hányada. Maeyar ország területének kétharmad részét vesztette el,, egy husz millió lakossal bíró államiak tizennégy millió lakosa csat ol tato tt él és a teóriában ti zennégy millió lakosnak van joga hétmillió lakos mellett optálni,. Ma de^faeto az összes át* csatolt lakosság optálna a magyar állammellett, az oly következményekkel járna Cs onkamagyarors zág részére, amelyeket az *I~ viselni kéj^Aeleen , amelyeke t megérné szt e ni kéfi^ielen^ abból e-jOlyan szociális felfordulás állana be ebbei az országban, hogyha f a j ogg al birok a csonka Magyarország mellett optálnágtkk, azt semmiféle kormáiyhatalom mée pénzügyi erővel <£" jó**vátem\ , Sz az oka annak, hogy miért üldőzte tnek a magya |- rok a megszállott területeken^ mert a szomszéd államok nagyon" $*jól tudj ákeext, Üldözi étnek egyfelől azért, hogy e terű le tekéről vándoroljanak ki„ de másfelől azért is, mert Itt szociális fel" Í ordulást és lehetetlen állapo tokát óhaj tanának teremteni„ De étszeres kő telességévé teszi a magyar intelligenciáidnak saját érdekében is 6 hogy az ide kivándorlókról gondoskodjék, hogy meg* élhet ésüket lehetővé tegye* Ha ezt nem teszi „ itt azok a szociális állapotok és forradalmi j olenségek, amelyek a múltban mutatkoztak t msg^fognat *i smé tlődni , mert egy intelligens proleiariá* tus 3 amely,4íúr a hazafias érzés legnagyobb fokával jön ide , ha évekig az állom területén nem képes megélni# végorcdményéb *n forradalmi elem lesz, emelget szatifikálii nem tud* A magyar , államnak, a magyar közőnségnek, a magyar társadalomnak legfőbb kötelessége tehát az, hogy a menekültekről gondoskodjék* Mtje-f lentene,. na menekülteink elpusztulnának? Annyi t j elentene P hogy a magyar kul tura munkásainak kétharmad része pusztulna el^ any<= nyit jelente ne, hogy a magyar kultúra arról az eurogai szinvo* nalról, amelyben a múltban állott, 1 esülyedne, mert higyjék el tisztelt Hölgy fim És Uraim P hogy igazé/van annak a francia geo* gráfus Írónak, aki azt mondotta, hogy hazát egy darab alföldön megalapítani nem lehet,-, Én ehhez hozzáférem tenni azt, hogy egy egyetemes és európai színvonalú kultúrát egy darab alföldön meg* , tartani szintén nem lehet„A magyar kultúrának egyetemessége »b» ból ssárma.sik r heey területeink volt ak o 1 aa<úterü 1 etek, sme 1 usÁ te líértekw rrmé sze ti v iZzon ya íknúl fo g vá) ájkafryar alföldtől * ahol oiyan magyar intelligencia smlete ít ? melp idegen é> más viszonyok között él ve„ le'kzetis é§e kke X érintkezve* máz életfeltétele/', között küzdve, a magyar mentalitásnak egy ep'ecialí táeát jelent* t* t2%, akik a maguk "részéről a magyar mentalitásban azt az irányt képviselték, hogy ne fes zi isbJk tul ffi hur $ é% ne szaladjunk Illúziók után* Aépviseíték azt az irányt, melyet nemcsak nemzeti nagyok képviseltek a múltban, amely 0m intette azt s nemetet,, hogy illúziók után szaladgálva romantikus politikát folytasson a Szükséee van eniek a magyar népnek arra„ hogy ez az i ntelligencia megmaradjon,, Merem álli tani, politikai tevékenységemme 1 ennek a mentalitásnak voltam és maradok a képviselője a jővő'ben {is. De ahhoz, hogy ennek a man tali iáinak *% rezonane iáj a megma* radjon ebien az országban^ szükség van arra,^ hogy az a magyar intelligencia, amely ismerve a magyar népnek nehéz létért való való küzdeImé't, a végeken meeélhessen és megmaradhasson* Érté" kelem az alföldi magyar intrenzi eenc iát .He luee és szükség is van arra, de a másik oldalról értékelni kell tudni a megalkuvásnak azt a részét, amely szükséges zhhoz, hogy ez az intranzigens magyarság a többi népek között megélhessen és megmaradhasson a /Lelkes éljenzés és taps/ - „ Betétien Is tván beszéde után báró freirí esepi e£ *», Horváth r Emil államtitkár a Menekültügyi Hivatal vezetője mondott beszedet és a többek kőzött ezeket mondotta: - Szükséges, hogy kezet kézbet éve együtt haladjunk egy nagy nemzeti cél, az ország megme ntese érdé kében,. Szt a célt kívánjuk mi szolgálni azzal, ho$u menekültjeinkéi nem aajuk ki a kesünbkől^ megvédjük, megoltalmazzuk őket és meg akarjuk tar-tani a bennük rejlő ragu értéket,, Sz a gondolat vezérel bennünket és ennek a gondolatnak áldozzak fel nappalunkat es éjjelünket, ezért a gondolatért élünk, mert nincs f&ntosabb ma ennél. Én azt hi szem,hogy elfogadjuk a filozófiának azt a fel fogasat, hogy minden eqtínjffis ég, minden fajta, tehát a nep is, olyan xesz, mint amilyen a környezet, melyben éle Akkor a mi menekültjeink ió helyre kerültek ide Szegedre, ennek a városnak históriai 'múltja biztosíték nekem arra, hogy itt a nemzeti értekek elkallódni nem fognak<> mert eljön az idő, amiko r .össze kell szedni minden kis nemzeti értéket, mert az anyagi erőket, a közgazdasági tartalékjainkat rablók elvihettek, 3« c nemzeti agyÜAKZ*^ lelkesedésünkben rejlő tengernyi erőtil nem fosztha~pmeg bennünkmt secki^ • - <*»u*/c
