Napi Hírek, 1921. február

1921-02-26 [0008]

Bee Séftbruár 25* As osztrák és a magyar kormány a valutareform alkalmával tudvalevőleg as Ossi^ák-Magyar Banknál $02*6 millió aranykorona ÖssssgU aranyleiétei, ebből 542 o milliót as államkormányzat tulajdonjogának fentartdsával es 60 milliói as államnak a bankkal ssemben fennálló 80 millió forintnyi tartozásának visssafisetése céljából helyestek el, As utóbbi téteInéi as állam jentartotta magának azt a jogot , hogy azt névértékben más fizetési eszközzel /bankjeggyel vagu ezüstpénzzel/ cserélje ki.Sz a Mkötée elsősorban a bank szabadalmának lejártára és a készfizetések felvétele előtt bekőve tkeső felssámolás esetére vonatkozott.A

p ezekből a megállapodásokból az osztrák államot megillető jogok alkotórészei annak a vagyonnak, mely elvolt osztrák *or~ mqnyzaté volt. Az osztrák köztársaság kormánya a saint-germaim szerződésből eredő jogait érvényesttendő, a mult év december haoábqii- a bank felszámolóit és vese tősége i figyelmessé tette erre a jogállapotra és igényeit bejelentétte. A magyar kormány ugyanezt az álláspontot foglalja el* A hollandiai, úgynevezett Bum-adósság kiegyenlítése alkalmával az egyes utódállamok képviselői a kiegyenlítéshez váló hozzájárulásukat ahhoz a feltételhez kötötték, nogy az aranykincs egyrészé t OlŐlegül a bank aktíváira való igényükre adja* kí neki*. A felszámolók erre a banhoezstőségtői mintegy t>5 millió aranykorona és valameny* nyi trSBorkulcs kiadását követelték,hogy a nemzeti * államok kívánságát teljesíthessék. Az osztrák kormány arra kérte a jóvátételi bizottságot, hogu ebben a kérdésben, a kormány és a bank képviselőinek meghallgatása előtt ne döntsön. láőkösben a Jóvátételi, bisottság felhívta a kormányt, hogy a felszámolóknak azonnal adja ki az aranytartaléknak azt a részit,melyet ők kövejelnek.valamint a tresorkulcsokat is. Mivel a kormánynak az a nézete, hogy ez a kívánság az államszerződésben nincs meg* okolva, elhatározta a kormány, hogy az államszerződés megtartái sa es joqainak megóvása céljából a szövetséges és társult hatalmakhoz fordul és elsősorban arra a békekötésnél tett igeretre hivatkozik, hogy a szövetséges és társult hatalnak. nak az a kivánságukhogy az o3p.trák köztársaság csődjét és pénzügyi zavarait megakadályozzék/MTI./ / d r i s. február 25. fi 0.1 ff J A Maiin londoni tudósítója ssÓvátesBi azokat a nagy nehézségeket,melyekbe a francia kiküldöttek Londonban ütköznek* * jóvátételi kérdések "franciaországra nézve nagy, Angolorsságra nézve azonban alá* rendelt jelentőségűek. Angolország elsősorban as ir kerdezse/, továbbá azzal tortáik, hogy az angol hadsereg egyharmadresnének Mezopotámiában kell maradnia, tö.rődik továbbá a munkanélküliség kérdésével és az Kgyesült-Allamok tengeri versengésével, Mindez a jóvátételek következménye. * laptudósító ugy véli, hogy zngolorszdgnak mégis csak ssámot kell vetnie magával, hogy a helyzetnek ezzel a megítélésiével egyedül áll. Belgium ugyanúgy itéli meg a dolgokat, mmt Franciaország* Olaszország a német fizetésekből ugyanolyan reszt nővetelt.mint ángolorsság. Ha Lloyd George azokra az országokra veti tekintetét, amelyek a háború folytán, kőzveUénül szenvedtek, azt kell mondania magának, hogu csak akkor lehet a szóvivőjük, ha valamennyi köve telesüket tafiogatja* Angol* , ország önző nemzetnek fog feltűnni es a kontinensen elveszi ti hitelét, ha miniszterelnöke folytatja nyomaie*osan a jóvátételekről szóló vitát* Lloyd George környezetelen vannak miniszterek, akik igen világosan gondolkodnak arról, hogy minő jelentősége***^ Franciaországra #srM*fc ~* hogy Lloyd beou a jövő héten minő magatartást fog tanúsítani* uezetilk r szerint Angolország katonai történetének Jo rdulo pontjahoz érkezett és Ánaolország arra van hivatva, <iogy tettekkel blzonüitsabe, szolidárisnak érzi-e magát azokkal az7 országokkal, amelyeknek segítsége nélkül nem arathatott volna diadalt legádázabb ellenségein/. /MTI*/