Napi Hírek, 1921. február
1921-02-14 [0008]
Stuttgart, február 13. /F'olf f jr. Si lüODS, birodalmi miniszter, ma délelőtt több. mint ezer főuyi hall gatóség előtt beszédet mondott a politikai helyzetről, A hallga \ toság soraiban jeleri^voltak a würtierabergí kormány tagjai, töváb ba a hivatalnokok;, a munkások, a kereskedők, ez iparosok stb. szer| erezeteinek képviselői.£j£ifejtette, hogy a párisi"határozatát kö i zelobbi tanulmányozása csak megerősíti azt az ítéletét, amelyet j$ a,birodalmi gyűlésen tett nyilatkozatában leszögezett. Feltüuő. S hogy sem Llöyd George, sem Briand, sem Sforza gróf a határozatok oról azéta.mondott beszédeikben nem kísérelték meg; hogy a brüsseli értekezlet anyaga álapján kimutassák, hogy Kémetország "képes a hatmilliárd áranymárkányi óriási évi részlet k-ifizetéséré. Nem iparkodtak pénzügyi és gazdasági technikai alapon megindokolni a németek szolgáltatását,, hanem csak arra szorítkoztak, hogy fan tasztikus számokat mondjanak á német export várható nagyságáról. A 12 percentes kiviteli i$J.etéKre vonatkozóan a legkülönbözőbb helyről egymással részben teljes ellentétben állő nyilatkozatok hangBettak el. Ez az illeték nem egyeztethető* össze sem a német gazdaság erdekeivel, sem pedig általábau az- európai forgalom ér. dekeivelr- Az eddigi vita világosan mutatja, hogy a szerződésnek a jóvátételre vonátkozó határozmányai nem oldották meg az euró pai közgazdaság tappraállitásáilak Óriási feladatát: e zértj azok helyébe uj hatarqzmányokat kz%% beiktatni, tflceileí^ A megoldást I azonban nem lehet diktálni. Mint ... hogy a feladat fő-^terve alnémetek vállára hárul/ szükség van; arrá, hogy megnyerjék Németiország önkéntes hozzájárulását. A nénnt elísnjavaslatokból ki fog! derülni,, hogy Németország komolyan veszi azt a kötelességét, hogy a háborús károk jóvátételére teljesítő képességének a határáig megfeszített erővel dolgozzon. Ezek a javaslatok nem fognak fantasztikus ^z-ámökkal dobálódzni, ellenben jégyakorlatilag keresztül vihetők lesznek. T uropa gazdaságának ma. egy uagy kölcsönre van szüks^gej, az elpusztított területek újjáépítésére és a háborús károk orvoslására^ Ez csak akkor érhető él, ha a békeszerződésnek nagyszámú? és bonyolult határózmányait együ szerű és tiszta pénzügyi kötelezettségekkel' helyettesitik. Meg kéli továbbá egyezni azon foltételek tekintetében, amelyek mellett fokozui lehet anémet exportot, Németország fizetségeinek egyedüli tartós forrását anélkül azonban/hogy magát a nemet exportot vagy a többi államok iparát veszélyeztetnek, A 12 perem tes kiviteli illeték erre teljesen alkalmatlan. A kérdésről az rérdekelt államok ipari szakértőinek kellene * egymással közvetlenül tárgyalniok. Véglegesen meg kell oldani az elpusztított területek ujáepitésének techuikfi feladatát is. Franciaország és Belgium . minden technikai közreműködést visszautasítanak, noha ők maguk nincsenek abban a helyzetben, hogy a feladatot megoldhassák. Német ország felajánlja teljesen önzetlenül a maga szolgálatait. Nem akar gyarmatokat alapítani, sem pedig óz építkezés révén nyereséget elérni. Csupán az lebeg szeme előtt hogy ne fizessen óriási összegeket és no legyen kénytelen azokat olyan munkák javára kamatoztatni, amelyeket sokkal kevesebb költséggel már meg is csinálhatott volna. Ha előbb a brüsseli prograramot valósították volna meg, akkor "ma valószínűleg lehetséges lenne a/Seydoüx-féle javaslatok alapján ""a német szolgáltatások ideiglenes szabályozását keresztülvinni^ Ma ez kizárt dolog, mert a német nép mindenféle provizórium mögött ott látja fenyegetni az aranymilliárdok óriási száménak kísértetet. A németetörVényhozo testületnek"el kéli fogadnia minden megállapodást, amelyet Londonban sikerül meghozni. A párisi értekezlet egyenlegében aktiytétel az ellenfélnek az a nézetváltozása^ hogy aversaillesi mü módosításra szorul. Amikor Amerika ügyis, mmt hitelező és"ugyís ? mint nyersanyagszállító, a jóvátétel kérdésében joggal számíthat döntő szerepte, akkor feltűnő, hogy a londoni értekezletet olyan időpontra tűzték kí. amikor az amerikai kormány még nem vehet részt a vitában. A jóvátétel és az ujáépités kérdésének szabályozására hátrányosan hat az is hogy a keleten a helyzet még-nincs tisztázvaVElőtérbén áll különösen az az ;irányzat, hogy a német kereskedelmit kijárják. A jóvátétel kérdését nem fogják fel eléggé nagyvonalúan. A büntetés és a verseny.gondolata helyébe a segítség es a szolidaritás gondolatának kell lennie. /MTT./ , G s ifr f ébx«ú^^l4. /1 Mii tadósitéfáaí.* j elitté se./ J^aépszövet ségi tanács legközelebbi ülésasakálak^napi-ísttdjén szerepel a lengyel koFjBáJáv^paaas? ellen emelt amiatt* bog? aasztfiaaől & saiiciai zsiiSkaiT&üaacl. A laaaös fóglalkoznrfog-tovifebá a telet* galíciai raté&ek karésőve&. akik aea akarnak * lennel fennhatóság alatt maraöai, hmem f aggét len segst kivannak* F á r i s , február 14,:/ A MTI tadositójánafc jelentés p/f ezniáset a.francia lS kormáay a becsületrend nagyker^tjével tüntette.kiyBriand ami sz terel nők epBŐl az alkalaaből táviratilag üdvözölte Veznacsét , dfei a következőkot válaszolta: n . , , ...... 1 M|l|en megaal as az elígérés,amellyel a francia komanv kitantetf, 4 ki&ntett sben annak az Wkvá s <«*aek a aélttolásit.latott.aHeljet.,* mnl.ttan kifej tét "tea és a jövőbb is feiínS°Í F% te P a ké ! or safenéoéaek: közeleáése érdekéböa.Különösai J^oggá ;tesz hogy est a méltánylást attól a férfiútól njer«a,*ki to /íf n S£ unk w ie gsalvosabb óráiban is szilárdan hitt hazáá szeíeacsew Sfr tm i fl*jfrt ff SS Ti
