Napi Hírek, 1921. február

1921-02-10 [0008]

W, a shington, február 10* Az ftcgo^^ovet rövidesen ismét Arce-rU-ábe érkezik ós felbatalmatáet hoz negaval a leszerelésről 8*010 világkonferenciához való hozzá járulásra/i.Tl/ •V-rarw 0 r ' n ^ , fe / trUfc v r 10 * Smuts tábornokot délafriakl miniszter­elnökké nevezték ki a /kTI/ t«»iMtot*f " Í«L?' febrűá f9i/Heuter/ SeinWulaire francia lövet SÍS2ÍÍ2Í5 V^ 1 ?™* *egblzó levéléi, kihallgatása alkalmával fordalt elő első isbea Edward király halála éta* ho*y r>Yiid*s tel . Jes pompáin ment végfre, A szokásos beszédek elmaradtakJmi/ • P á u r ^ 1 a * , felr ^ r 10 » ?°i«c«ré volt elnök ma tartotta első felöl ii Ü n c h e n, febmár «? . A korra apcndenx, jjcffimnn jelentig február 5-én Berlinben as államfők és miniszterelnökök magbeazélése folytán Bajorországban ugy a minisztertanácsban, nint a koalioiős pártokon belül megbeszélések fofetek. Bajorország szamára a tanácskozások legfontosabb része természetesen a szövetségesek párisi jegyzékében foglalt követelés a lakossági védóraégek lefegy­verzéséről és feloszlatásáról, amelyeknek fenntartása Bajorországban ugy mint azelőtt az összes illetékes tényezők nézetd szerint életkérdés* A bajor állsmkormány és a koalíciós pártok sahaaaa hagyták számításon kivtíl a szövetségeseknek ezt a kvv^teZvsJJt, aJUsv&wo&t- - megfonto­lás tárgyává tették álláspontjukst,amely ebben a*kérdésben változatlan maradt. A legutóbbi alkalommal,anldőn a v éŐnto nézőpontokat megfontolás tárgyává tették, ismét kitűnt, hogy ezfaz á»láöpontot.amelyet kizá­rólag az állami ujjáép'tTás érdeke szab meg, tz uj helyzet neit. boriíja fel és ezok as okok, amelyek ezt kezdettől fogva szükségessé tették, változatlanul fenna.Unak. A birodalom egysége W^nW«^W^ • ^vik*,^ *M>, Szeparatiaztikus gondolat a tárgyalások során e s y pillanatra/sem merült fel, A birodalmi kormány hoz Intézendő Jegvzék szövegét holnap délelőtt állapítják meg véglegesan./nffl/ x 4 *i! n 0 h * n » február 9, /Délnéwet távirati iroda/ a kooicióa pctrtok estig üléseztek és tanácskoztak a helyzetről. A« azutánra tervezett A^Hffcőzl megbeszélést nem tarthatták meg, mert ez egyik pártvezérnek sürgősen el kellett utaznia, k frakciók közti megbeszé­lést holnap tartják $ ahhaz csatlakozóin* a minisztertanács hu qonteni./K'TT/ e „ Heíarick Ferenc, előadása a Külügyi Társaságban. A Itegyar Külügyi Tirsáag^í közgazdasági szakosztálya csütörtökön fplytacta a múlt héten megkezdett felolvasó ülését a Magyar Tudományos Akadémia tanács termében.. Ezúttal Heinriob Ferenc, volt kereskedelemügyi minisz­ter, a Magyar Külügyi r Kr~aiáff kereskedelmi szukooq^o^ jának elnöke m értekez\et a Magyar kereskedelempolitikáik aktuális kérdéseiről. Az előadást politikai és közgazdasági életűn? kiváló reprezentánsai hall* itatták meg. Jelen voltak többek között i Pópovica Sándor volt pénzügy­miniszter, Földes Béla, Lers ¥ilmos báró, György BaAre, Zoltán Béla . vol.t TSyiniszterek, gróf Marenzi, a honvédség volt főparancsnoka, Wimmers­perg Frigyes báró helyettes államtitkár, továbbá Belátiny Artúr, a buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Walder Gyula vezérigazgató, Röblösek Henrik, Saxlebner Kálmánidr. Biró Pál vezérigazgató, if jfí- We­kerle Sándor, dr. Hoor-Temois Mór,, egyetemi tanár, Huttkay Vilmos,Szö­György követségi tanácsos, Hapaics Richárd ezredéé, Székács Antal udvari tanácsos, Grüner Tivadar, Zfutachenbacher Emil dr. Lengyel Géza, a Vámpolitikai KözooXht igazgatóis. Paikert Ala:JoB, dr. Budai/ Gyula, dr Wünscher Frigyes., továbbá a Küjügyi Társaság igazgatói , 11 etve előadói. Heinrich Ferenc hivatkozott arra, hogy Magyarország ujj építésében a teendők oroszlánrésze a produktiv munkára, tehát a mezőgazdasági, ipari termelésre és a kereskedelemre fog hárulni. Vázolta a ránk erő­szakolt, békeszerződés által a termelési államokban beállott jelenté­keny változásokat ás a mai tény leges helyzettel számolva, állapit ott a meg kereskedelempolitikai teendőmet,, Fejtegetéseit két csoportra, a "bel-és k-i Iker 8sked elem helyzetének ecsetelésére osztotta. Először a magvar belkereskedelem helysetét vázolta, amelyet akként jellemzett, hogy az ma gondterhes és kényelmetlen., Gondterhea azért, mert a ke­reskedőnek nincsen áruja, a mert valóságos hajszát keli kifejteni az áruk beszerzése után, továbbá mert s forgalmi eozközök hiányossága, a széllitás bizonytalansága, az áruk roppant drágasága, a pénzr eszközök hiáhva és a nagy regieköltségek.felettébb fáradságos munkát rónak a kereskedőre. Kényelmetlen a? árak megállapítása a bár jóhisze­műen, de esetleg elkövethető hibák súlyos következménye folytán. Az ál­landó bizonytalanság érzete a az országban sokszor megnyilvánuló keres­kedelemellenes hangulat a tisztességes kereskedő életet ia kényelmet­lenné teszik., Viszont, folytatta Heinrich, elismerem, hogy ma sok a visszaól4a ás az önző hazafiatlan cselekedet. Igen nagy babnak tartom a pénznek általában való tezaurálását és az árunak elrejtését sz lle­gálio alkalmi kereskedők által. A pénzt természetesen nemcsak a szal­mazsákba lehet elrejteni, hanem X külföldi valutában ia. És is bel rtelen és hazaf iatlan dolog ás egyik oka a drágás-' 3 állandó fókozás'nak, v elrejtése és felhalmozása ugyanilyen megítélés alá esik, mert hat .iáé­ban káros és tisztességtelen, de nem szabad elfelejteni,npoy a fi kóros erkölcsi állapotokat nem a legitim karaake-delea idezte elő, és ha higs**­tan mérlegeljük a jeleneiének okait, meg kell állapitanunk, hogy a pénz­szerző ágy sok megvetendő kinövését voltaképpen a megköt ott segi az áru­ban való nagy hiány, pénzünknek katasztrofális elértéktelenedése okozta. Igazi segítség lenne ezeknek a bajoknak orvoslására, - úgymond Fíeinriofc - a kereskedeleámozgási'szabadsága, melyre fokozatosan rá kell térnünk az előfeltételetfSnegvalósitása utján. E részben, ismételten kijelentem, hogy én a szabadkereskedelem híve vagyok, vallottam ezt a,meggyőződése­met , amikor ez elv nálunk nem volt olyan népszer": és még kort esőé lókra sem volt alkalmas, óva intek azonban mindenkit, hogy az egész vonalon f ors átmenetet kivánjon* a mai állapotból a teljesen szabad különösen az élelmiszerek terén. legalább ez az en szerep véleraényeni , veszélyesnek zártanám. A valuta megjaöT&ása nélkül froga­öig.neio fok enyhülni, a valutát pedig csakis termelés, csereértékek pro­aukii.ása, nolitikai és gazdasági konszolidáció/ fogják megjavítani, más nem. A szabadkereskedet erare vaj.ó átmenet legfontosabb előfeltétele lenna a célforgalomban az annvi3zor hangoztatott monpoliumok és priviligetu­mok megszüntetése, hogy végre mindenki egyforma fegyverekkel felszerette*, áilhassöh ki a létért v^.ó k-:'-zdelemben. Viszont hangoztatnom kell, hogy a forealmat korlátozó Intézkedések fokozatosan, egymásután, s nem L.aasú tempóban lennének hatálytalan*tandók. a >-:• forgalomba hozatal elől el-^ Trónt árukrű ép terményekre. A 2 egyoldali, fölszabadítások óvatosan lenné­riek eszközlendők, mert különben hamarosan - várt tünetek lephetnének

Next

/
Thumbnails
Contents