Napi Hírek, 1921. február

1921-02-08 [0008]

káoiójanoz, nemzeti öeríi&einss.. Üi a dolgot egéEzen tárgyilagosan, ez emberiség szempontjából nézzük, és akkor meg kell állapítanunk, hogy az ő uralmuk Erdélyben teljesen tarthatatlan állapotokat hozott létre. 2öbb millió embert, akik nyugati kormányrendszerhez . ós nyugati erkölcsökhöz voltak szokva, olyan nemzeti uralom alá helyezett* amely félig keleti kormányzati metódusokat éa keleti erköl--' esi felfogást alkalmaz, egészen az a helyzet, mintha kát milliő arne-' rlkait mexikói kormányzat alá helyeznének. Amit ott latol, bizonyos,érvényes a jugoszláv területeken, mindenesetre kevéebbé a eseh-szlovák köztársaság területás, végre is ott egy a nyugati civilizációhoz tartozó, és Arinál; kulturigényeivel fellépő' nemzetből indul ki az uralom, amely súlyt fektet arra, hogy ezt a renoméját teljesen el ne rontsa, fclndemellett azok, akik ott voltak, vagy ott megfordultak, azok tudják, hogy mit Jelent a oseh-szlovák uralom is, {tÜttf^A^*^ iLót tételt állitottam feliySüYopá^ érdekese, ho^y a nyugalom és stabilitás kötelező legyen, másodszor, hogy est a nyugalmat nás tényuzó' nem biztosithat ja, mint az erőteljes irgyarorszag, mnek függvénye az, hogy érő.kében áll-e uz emberi civilizaaiőnak, hogy a civilizáció területo fenntartsssék vagy kiterjesztéssé*, végy neaig az, hogy ez meg szőrit tassék

4 A nyugat i áUsmcK vezetoférfiai e tekintetben illúziókban éltek, 5k osak azokat a diákokat látták akik a szomszéd országokból a külföldi, nyugati egyetemeken tanultak. Tudni kell azonban, hogy a azellsrl elité .körülbelül egyforma minden nemzetben, Ea egy külföldi egyetemet végzett kinai, vagy hindu, vasv akár maláji emberrel találkozunk, annak gondolkozási módja analóg az enyémmel. A kérdést az dönti el, hogy az öntudatlan, ösztönös életet élő tőregei mennyire vannak telitve nyugati felfogással és nyugati morállal. 3gy nemzetnek a nyugati eszmekörbe való bekapcsolódását az határossá meg, hogy e nemzetnek a zöme résztvesn-e a Kyugat szellemi életének áramlataiban. Amióta hazánk a keresztény hifire tért, nemcsak a nyugati gondolkozás szerint ^nőezt i be intézményeit, hanem azokat, a középkor, a germán jogfejlődés- alapján álló nemzetekkel szemben magasabb typusru emelte. Intézményeink nemcsak küleőleg, hanem a köztudatban Is, a nyugpti typustelérték, aszal telitve vagyunk. De nemzetünk átélte a fiyugat minden szellemi áramlatát, jóit és rosszat egyaránt. A Eyug&t szellemi közösségének életét éltük, nemzetünket épp ugy elborították á reform hullámai mint jómetorszégot és Franciaországot, nemzetünkben épp 'igy érvényesültek a francia forradalom eszményei és eszméi, mint más országban. Szóval jóban ós rosszban nemzetünk e nyugati kulturkösössógne* életet é5is. Élte pedig intézményeiben, irodalmában. Kövénzetéoen. Sz az áramlat a mi határainknál megállott. Ami szomszédaink ezt a kultúrát, mint valami köpönyeget, betűszerinti utánzatokban magukra^ vették, de ml azokhoz eredetit tudtunk adni és önmagunkból tovább feilesztenl. Tehát Kagyarorezág a nyugati kulturkÖzö3ségnek egyet les reprezentánsa Keleteurópában és még Jő sok ideig az lesz ás a nyugati gondolatBEV. és e nyugati oivlllzáoíónsk a hutára. Kagyarország erőteljes életénél fogva arra van hivatva, •> hogy átvigye a szometzéd országokba a nyugati gondolkozást. Ha a Uyugat azoknak ad erőt, hogy előrenyomuljanak, hogy betol tik onjsnak a nyugati gondolkozás által már elfoglalt területre, ha a nyugati gondolkozásnak itt egyetlen tényezőjét, Magyarországot meggyengitik, akkor igenis öntudatosan, vagy öntudatlanul - én azt hiszem öntudatlanul - azon bámulatos tájékozatlanság folytán, amellyel keleüeurőpa Ügyelt intézik, a Keleti gondolkozásnak főlényét akarják viuszahozni, a nyugati civilizáoló erejét törik meg éa az emberiség uraját vetik Vifcezu egy-két évszázaddal és ezzel az emberi haladás eszméje ellen hunt követnek el

0 UZek az igazságok érvényesülni fognak és ekek készítik elő ezt & lélektani pillanatot, amelyben a mi igazaink érvényesülésére az aktiv előrehaladó politikát megindíthatják. De ez azt jslsnti, hogy addig semmit se tegyünk és összefont karokkal nézzük, hogyan okoskodnak más tényezők? ffeml Éppenséggel néni Ügyünknek békés uton való aladalra juttatása igenis ezen lélektani tényezők fel Ismeréted alapul, de mi nagyon sokat tehetünk, hogy ezt a íDlyamatot gyorsitóuk. Sz szerintem az a vezérgondolat, ami a mi kül- és bulpolitikánkat áthassa. 4 kettő közt benső' összefüggés van. Aki a kesét ott tartje az európai közvélemény megnyilvánulásának ütőerén, akinek alkalma "van olykor-olykor bepillantani a nyugati országok nemcsak vezető államférfiéinak, hanem vezető szellemeinek gondolatvilágába, az szintén segállapiibatja azt, mennyire emelkednek belpolitikai helyzetünk javulásával kifelé is a mi esélyeink és mennyire sülyedn&k, amikor belpolitikánkban olyan események dominálnak, amelyek a mtivelt külföld előtt kedvezőtlen megvilágításba helyeznei bennünket. Hekünk legfőbb eszközünk nem a propagandamunka, ámbár arra is szükség van, hanem ennek á propagandamunkának a tényekben való megállapítása, fia én azt mondom, hogy nekünk idüg-óráig a trianoni békeszerződés alapjára kell helyezkednünk, hogy egyetlen lehetőség arra, hogy megkezdjük azt a munkát, amely a trianoni békeszerződés módosítására vezethet. Szert kell nekünk megteremtenünk a gazdasági kapcsolatokat aa érzelmi momentumoknak legyőzésével ls, még pedig olyan közgazdasági politika segítségével, amely a ml nyugati hivatásunkat kifejezésre Juttatja. Sokat hallok éa vannak, akik kéjelegnek abban a gondolatban, hegy lagyarország minden kétségen kívüli tisztán geográfiai állammá vált. En vagyok áz utolsó, aki kisebbíti a mezőgazdaságok fontosságát és.hogy ugy mondjam, méltóságát, A legszebb dolog egyikének tartom a kultúrember szempontjából is /ügy van! ügy van!/ mindinkább urává válni a földben lefektetett természeti erőknek, arra kényszeríteni, hogy kiadja a Javát,az emberiség táplálására és nyersanyagokkal való ellátására gazdagon adózzék a fölényes emberi elmének. A legszebb feladatok egyike, sőt szoros kötelessége azoknak, akik a földdel foglalkoznak, hogy abban a mértékben, amint összeezonul a föld és szaporodik azok száma, akiket a földből kell ellátni, közhivatalnak tekintsék u mezőgazdasággal való foglalkozást /lagy tetszé taps./. A földtulajdont, a magántulajdont az igazolja, hogy minden v

eddigi tapasztalat szerint, ez a legalkalmatogabb forma arra, hogy >^föld gazdája az egész emberiséget ellássa táplálékkal ás nyersanyaggal. Tehát ez a hivatás egy erkölosi kötelesség, magasztos erkölcsi kötelesség é<s kivan annyi tudást, kíván annyi gondolkodást, ennyi lelkiismeretességet és észt, mint akármelyik más foglalkozás. Be én azt hiszem, hogy hazánk, éppen az a Csönkama^yarország, hogy megállhaason és felvirágozhasson, nem nyughatik abba bele, hogy tis/tán mezőgazdasági állam legyen, " ... Jzutún részletesen fejtegette, hogy kügyarországnak iparos és kereskedőálltmmá la kell válnia, hogy o kelet és a Syugat között közvetítse c kereskedelmet. !?sm adhatjuk fel azt a polcot, amelyre már emelkedtünk, keleteurópa ny 3 re terményeit átalakító ipar székhelyévé kell válni lagyarországnak, és gazdasági tárén isi kc.lt ur fölényt, nagyobb fejlettséget kell mutatnunk. Szék e tények beszélnek, ezek meggyőz zik ez emberiséget. Magyarországot helyzete a keleti kereskedelemre predesztinálja