Napi Hírek, 1921. január
1921-01-27 [0007]
§• A Magyar Távirati Iroda j*2?»ti: A Magyar Közyazdasági Társaságlnvn ma kezdődtek meg a gabonaellátásra vonathasd tárgyalások. Matlekovics Sándor v.b.t. t. elnök megnyitó szavai után, melyekben a háború előtti és a háborús gabonaellátást uey európai t mint sm^ar szempontból összefoglalón* vázolta, elnök felkérk \ . Térfy Béla államti tkári előadása megtartására. Térfy Méla államtitkár összefoglalva a követkesőket adta.olő: A gabonaellátás problémáján törik a fejüket ugy a gabonaimportra szoruló államok, mint as expontállamok. Kétszeresen %ehez ennek a kérdésnek megoldása oly államban mely as iporttól *1 van sárva és melynek saját termése csak akkor elég saját szükségletei feéesésére, ha a fogyasztást megszori tj a és a termelők feleslegeit teljes egészében eljuttatja az ellátatlanokhoz. Áz ellátatlanok szükségleteinek fedezése történhetik szabad forgalom utján, állami beavatkozás segélyével, végül a kettő komhináeiója által. Mindhárom esetben történhetik az állam pénzügyi erejének igénybevételével vagy a nélkül, mely utóbbi esetben a beszerzés költségei teljesen a fogyasztót terhelik. A szabad forgalom a szükségletek biztosításának legtermészetesebb formája, Főelőnye, hogy a termelést fokossá, a termés jelentékenyebb része emberi és nem állati élelmezésre lesz fordítva, a termelő nem rejt el semmit a rekvirálás elől és Így a kés sietek *»ea válnak emberi élvezetre alkalmatlanokká, végül ssabad forgalom mellett a termelő sokkal kisebb fej kvótával elégszik meg. Még egy nagy előnye a ssahad forgalomnak, hogy a legális kereskedelem téri nyer, mig a kötött forgalom a zugforgalomnak melegágya* Mindezen előnyök mellett a legtöbb állam, igy Mérne tAusstria, Csehország, ul aszorsság, Franciaország, Mémstorssáig mind sár alatt tartják a busát, rozsot, árpái, zabot, sőt Semetorsság a zabot előztí. évi ssabad forgalom után ujből sár alá vette. A szabad forgalom mellőzésére döntő ok bizonyára annak belátása, hogy a felsorolt t elő*yök csak normális viszonyok között érvényesülhetnek. A mai viszonyok között as emberi önzés, kapzsiság és a telhetetlen pé^zvásy, mely már nem kalkulál percentuális hasso n ra, hanem minden kalkuláció nélkül ol^ magas á to-n igyekszik terményét a fogyás sió val megvásároltatni f ame*ynyit az egyáltalán megfizetni képes. A gabona tehát csak az esetben engedhető át mi"de* korlátosáé nélkül a szabad forgalomnak, értve alatta még mindig csak a belföldi ssabad forgalmat, ha q kínálat oly jelentéken yen felülmúlj a a kereslete t, hogy est a többlete t a spekuláció' nem tudja ellensúlyozni. Sulyosbi tj a azonfelül a szabadforgalom ellátási n ehésséeeit "iiír* a ssénkéraes is. Minden malcm igyekezni fog minél több gabo n át vásárolni és minél több fűtőanyagról gondoskodni. Méssük essél szemben a kötött gazdálkodás előnyeit és hátrányait. Feelőnye, hogy az állam teljes mértékben tudja szabályozni a belföldi fogyasztást, es*tleévfelősiettek kivitelét kézben jártja. A belföldi fogyasztás helyes szabályozásának óriási szociális jelentősége van. Minden állam.kötelessége a mi"dennapt kényeret az állam minden dolgozó polgára részére feltétlenül bistosi ta n i „ Kz nagy terményfelesleggel nem, biró államokban csak a kötött forgalom vagy a részleges kötött forgalom mellett lehetséges, A gabona kötött forgalma továbbá legfo n tosabb tényezője a munkabér eme lések mérséklésének. A kivitel szempctjából is óriási jelentőséee van ann a k, ha a gabonaexportot as állom nemcsak irányítja, na n emlabból származó, jövedelem;- jelentékeny részét magának köti le. A'ccfr. Hátránya viszont a 1 kötött forgalomnak mindaz, amit a ssabad forgalom főelőnyéal felhoztunk; a termelésre bénitőlag hat, kényszertermelés elrendelésével lehet védekezni, ily resaszerrel a holnapot tesszük problematikussá. Sz oiroulus vitiosus, melyből csak jó termés vagy a szabad forgalomra való fokosalos átmenet segíthet, minthogy az állam segítő b eavatkosását legalább nálunk ki kell kapcsolnunk, mert az állam pénzügyi ereje n em engedi ezt meg. Ma tisztán elméleti szempontból vizsgáljuk a dolgot, meg kell állapi tanunk hogy a termelők szempo~ tjából nésve 'e& as eljárás feltétlenül igazság talán t mert amíg a kereskedő, i* f aros tőle függő árakon értékesítheti árujátaddig a gazda fcoeles gabonáját ará-ylag olcsó at'O n az államnak átengedni„ Gyakorlati lag azonban majdnem kivihetetlen t hogy az állam a sze*gényebb néposztály ellátásának terhét egyenletesen az összes adóalanyok között osssa szét* Ba pedig as állam akként akarná biztosítani a fix fizetésű osztályok és egyéb gyámolitásra szoruló társadalmi kategóriák részér* az aránylag olcsó kenyeret, hogy a gabonát szabad forgalomba" vásárolja meg, ugy az ebből szarmasó deficitnek leg-agyobh réssét isméi csak a gazdatársadalomnak kelleje viselnie 3 a mellett a beálló drágaság ismét elsősorkan a gazdatársadalmat sújtaná. Fontos államérdek követeli tehát nálunk a gabona legalább részben kötött forgalmát. A kötött forgalomnak legenyhébb faj tája annak kimondása, hogy mindenki az ő készletfeleslegét osak az államnak adhatja el. Sz a vásárlási mo&opoliu$ azonban eladási kényszer nélkül hatálytalan. A vásárlásiak ez a mo-opolizálása ' a tényleges feleslej^n^ek_hp.tŐsági megállapi tá~ sa és igénybevétele nélkül fojélhosfnom vezeti. Hogy az össses felesleg, vagy pedig csak egy~~i<esze vétessék-e igé-ybe, attól függ, menn u i DOJ* a termés.
