Napi Hírek, 1921. január

1921-01-22 [0007]

Teljesen tisztában vagyok az al, hogy a magyar Ká. aés mint olyan csak mérsékelt érdeklődést leolt a nyugati népeknél* Drj bin-ol azb "Is hogy ez ' a lekicsinylés JCeleteurópa viszonyainak hxányqfe isma'-etén alapszik és nem felel meg a dolgok realitásának• Iparkodásom tehát az lesz, hogy a magyar problémának' európai jelentőségát mutas am be « A magyar békeszerződés határozmányai Magyarországtól"elveszik területének és népességének kétharmad részét. UJV határainkat á .békeszerződés akként állapítja .meg, hogy azok mindenütt védtelenek, ros zindulatu szomszédok esetleges veszélyeztetéseivel szemben, egyszersmind pedig Magyarország vóderejét olyan számra redukálja, *roely\a belső rend fen tartására sem elégséges. Megfoszt ja Magyarországot majdnem Össze* erdőségeitől, megfosztja majdnem Összes vasércétől, minden sótól, szénbányáinak javarészétől íjualitativ értelemben és ipartelepeinek nagyobb részétől. Megmaradó iparágaink nem dolgozhatnak, há,.a saemsz ódái lamok nem szolgáltatják a nyersanyagot, hatalmas fém iparunk stagnál, ezrekre menő munkások munkátlanok ós ugyanez áll bányáinkra, amelyeknek Üzemét a szomszéd államok minden pillanatban megszüntethetik a szükséges bányafá szállításának megtagadásával. Hasonlókép pen stagnál malomiparunk, amely nagyrészt Budapesten Összpontosul' é<a tőlünk elszakított területelaatk, nevezetesen a Bánság gazdag termésének feldolgozására van berendezve. De hasonlóképpen szenvednek a tőlünk elszakitett területek népei, melyek közül például a felvidéki tótság a fát. a Duna mellékfolyóin szokta leusztatni, azt pedig a békeszerződés nem tudta keresztülvinni, hogy ezek a folyók ezentúl Prága felé vegyék .irányukat. A rutének éhen vesznek, mert mint minden évben, most nem tudják, a Nagja^magyar Alföldön a mezőgazdasági munkák idejében egész évi kenyerüket megkeresni. A Bánság lakói nagy nehézsógekkel~küzdenek, hogy buzatermésüket kellő időben megőrölve hozhassák piaer,a.stb. ' r

r-'Csonkamagyarország mezőgazdasága pedig szenved, mert állattenyésztésének egyik alapját, az erdélyi ós felvidéki havasi legelőket nélkülözi, \ mert el van szakítva a legfőbb kukoricatermő vidékektől, amelyek a hizlaláshoz szükséges anyagot szolgáltatták, atmit, ha a saját területén pótolnia kell, meg kell szorítania a búzatermelést, tehát egyetlen kiviteli cikkében szenved károsodást. / SZ a kép élénkbe áliit ja, "'cüag^egymásra utalt, természetes egységet alkotó területek egymástól való erőszakos elszakitásának, természetes következményeit, A históriai Magyarország azért állott- fenn ezer esztendeig régi határai között, mert azokat a határokat a természet alkotta, mert annak a területnek egyes részei gazdaságilag kiegészítették egymást, egy forgalmi rendszer\t alkottak, egy geográfiai és stratégiai egységnek képét nyújt ott.ák. A szerződés uj határaival ÓM organizmusokat vágott szét s elvagdalt testrészeket adott egymás • mellé azzal a paranccsal, hogy alkossanak uj élő organizmusokat. De az ilyen parancsnak a természet nem engedelmeskedik, eletet mestérségesen teremteni eddig senkinek sem ^került; legfeljebb Faustnak vegyi laboratóriumban

1 született Homunkulusához hasonló alkotásók hozhatok okóp létre. ~ Amint a gazdasági téren, ugy áll ez a kulturális életnek, sőt az etnográfiai összesimülásnak területén is. Ez ütobbi szempont volt az,' amellyel Magyarország szétbontását és áz ui alakul ásókat "elvileg igazolni akarták, dó csak a tudatlanság'előtt "igazolhatták fókákat tálán meg fog lepni az á tény, nogv a Magyarország~róvására alakult uj államok etnikai! "a| épp oly kevéssé egységesek, mint á régi Magyarország, Szaval áz organikus egységnek azt áz egyetlen tényezőjét, amelye't á regi Magyarország nélkülözött/a nemzetiségi egységet á Magyarország, rovásába megnagyobbodott uj államok répp oly kevéssé* "birják, mint ő; viszont ennek az egynek kivételével arégi Magyarország az organikus politikái egységnek minden feltételével rendelkezett: természetes" geográfiai határok* kai, a í-észek gazdasági egymásrautaltságával egy évezredes közös történelem összekapcsold erkölcsi erőjével és a többségben levő vezető népfaj kulturális fölényével. A mi rovásunkra megnagyobbodott szomszéd államok pedig amellett:; hogy a faji egység náluk épp ugy hiányzik, mint a régi Magyarországban, egyetlen egyet sem birnak a természetes ;

egység;többi tényezőiből;^gengráfiai határaik merőben mesterségesek és átszelik a termószetes határokat, részeik gazdaságilag nem egymáshoz, hanem Magyarországhoz gravitálnak, közös txaaicioik", emlékeik nincsenek és minden tiszteletlenség nélkül legyen mondva, de mint tényt meg kell állapítani,, a nemzeti hegemó- * iniá, talán az egy Csehország kivételével , mindenüti olacsö»nyabb| %ulturfökőn" álló fajokra ruházódik atHogy ez mit jelent^ azt csupán az"méltányolhatja kellőkép, aki megérzi. Itt legyen elég megállapítani, hogy"területi veszteségeink foly\tan JEétj virágzó magyar "egyetem pusztult él és amit helyebe tettek,_ tudományos ,s^mppnt"bór mindén kritikán alul áll. Ha ezt kétségbe vonják." móltóztássanak"illetékes férfiak által ezen állítás valddiságár51 "meggyőződni "." 5 két egyet émeon kivül elpusztult" négy virágzó jogakadémia, tömérdek középiskola, a népoktatás terén ipeaig egyedül á románok által megszállt te

r fületeken 5ÖÖ0 magyar állami iskola szűnt, meg a nélkül,'hogy helyébe valami megfelelőt tehettek volna, ugy, hogy néhány hónappal ezelőtt megállapitőttuk, hogy a román megszállott területen több mint hármadfélszázezer gyermek maradt ennek folytán minden iskoláztatás nélkül. Hasonlókép leszáll a tisztviselők nivőia, akik közül a román megszállt területet 1 véve a magyar időben ezernégyszáz egyetemet yégzett ember volt most alig ötszáz. Az emberiség géniusza kell., hogy elszomorodjék ilyen kulturális pusztulásnak láttára, aminek helyrehozatalához, ha az egyáltalában-lehetséges, hosszú idő fog kelleni. Terjedt területek lakosságának égy századdá! való kulturális visszaesésének; á jelenségeivel állunk szemben." Ez a kép, amely korika"turának„ látszik, sajnos, a tiszta valóság.

1 annyira az, hogy a.kulturális tényekre vonatkozó adatok kivételével," amelyek ott nem érintetnek, ugyan'igy rajzolja azt le a franóia kamara külügyi bizottságának a trianoni' beké" előadásával megbizott kiváln tagja, Daníélou ur ab ban a jelentésben, "amely már; nyilvánosságra kerUl't. 0 is kiemel i , hogy áz uj; határ ok hém"'felelnek meg" annak az etnográfiai-' princípiumnál' amelyet" mégis ^eívlíeg "előtórbe ál Irtottak. W is mogállapit ja a Magyarországtól .',el.sz akit ott fajinagyarok náff$k' szam'ját,' Jíe "ázzál' "vigasztal ődiEV hogy "ezt máskép tenni nem 1 ehot'étij' inert" a magvarok, mint nyelvszigetek elszórVá"laknak más neni|Zef"is égi"terülétek Ön „Ámde m á mentség sete állja .még helyét,' mert' af ^agyarór szágí ól el szakított 3.,3Ö'0*.GGÖ magyar összes számából 1 000 "olyan terület ekén el, amelyek a ró'agv i r k o z p'o n 11 ál'" egy e n e s géográf i a í ö s s z ek o 11 etes ben V án nak." |zék "élszákitását áz etnográfiái.' elv szempont ja bói- vájjon mii" vei igazolják?'"A" kérdés annál .inkább igényel választ',, mert épp ezekén a területeken találunk" Déitá'ny' virá&zóf'Várógt", régi" mag^arországi fculturintézményekkelamelyek f eláldöstatnak' 0- ' vi* ''á-l, begy a szomszédok birvagyán' kívül bármi jogciis volna í >aak.itác3Ük igazolására felhozható.