Napi Hírek, 1921. január
1921-01-12 [0007]
Bécs, január 12. /A MTI magánjel artése/ A bécsi esti lapoknak: diplomáciai körökben szerzett értesülése szerint a párisi kormány mos+ komolyan tárgyalja a hitelkérdést. A tárgyulások ugyan még nem értek véget, de ugy látszik, hogy kedvezően kell megítélni őket, finnek egyik jele az, hogy nenány nappal ezelőtt beje lant ették, hogy egy irancia pénzügyi • szakértőt Bécsbe küldenek, aki az esetleges pénzügyi ellenőrzés részleteit tanulmányozná, ami a hitel engedélyezése esetén elengedhetetlen volna. Bizonyítja a kérdés tárgyalásának komolyságát az a tény is, hogy a francia kormány közreműködése folytán az osztrák állam pénzügye inek^rendezéséU fa legfőbb tanács párisi ülés ének na pir en djerew £kituzteI# J y<?/^; D^J'Z _ vD Z Bécs, január 12. /A MTI magánjelentése/ A Neue Freie Presse jelenti Koppenhágából;-Newyorki jelentés szerint az élelfl miszerek és közszükségleti cikkek ára Amerikában december havában újra jelentélienyen csökkent, csak a szén-és fémárak emelkedtek , Bécs, január 12. /A MTI magánj éle ntéseZ. A Berliner Nati pmlze itung londoni jelentése szerint Benti ím Nóra grófnő a Weekly Bespatchban cikksorozatot kezd a volt német császár amerongi. száműzetéséről, glő&karja adni a császár száműzetésénél első 18 hetében történteked Az első cikkben megállapítja,hogy a császár - minden híresztelés ellenére - sem szellemileg, sem estileg nem tört meg, csupán megöregedett kissé a háború előtti állapotához képest. B é c s, január 12. /A MTI magánj elenté se/ A Neue Freie Presse j elatftZ Parisból: .A Matin a Daily Telegraph berlini tudósítójának jelentését közli egy emlékiratról,• amelyet Ludendorj hir szerint nemrégen megküldött nevezetes francia és angol személyiségeknek. Ludendorff azt akarja bebizonyítani, hogy a bolsevizmus csak fegyverrel győzhető le, és ehhez Németország közreműködésére szűkség van. Ha a bolsevisták Németországba betörnéneky«Mí#rLudendar f f nézete szerint csak Bajorország fejtene Ki háfcatós ellenállást. Ezért meg kell előzni a bolsevisták offf ziváját és Moszkva ellen kell vonulni, amihez 1,300.000 emberre volna^szükség. Ludendorff utal arra, hogy az antantnak Németország fáradozásait természetesen meg kellene jutalmaznia. A nemet expedíciós hadseregeit az antantnak kellene felfegyverkezni Hangsúlyozza Ludendorff. hogy az antant a német hadsereg ellátás és a löszer*ut4npótlásarbármikor < hic^züntetheT,i , ha oka volna # azt hinni', hogy a németek Franciaország ellen akarnak támadást intézni. Az a véleménye, hogy a franciák ilyen esetben ^JU^. y nélkül .benyomulhatnának Németországba és Angliának mindig módjában al^UJfimetország ellen a blokádot elrendel#£< ^ ? P. s> Ja^ár 12. / A MTI magán jelent és?/ A Neue Freie £ressej elérti Zürichből: Triesztben nagyjj elent ős éget tulaidoniranak Ben es cseh külügyminiszter bejelentett látogatásának" Az Olaszország e s Jugos zlavia közti -viszony megjavulta val az olasz kormánynak módjában volná l trieszti kikötőre vonatkozó gazdasági egyezményt _ (^sehors za ggáT) kötni. A szerződés megkötése Jugoszlávia maga tar La 5a tol függ, mert a Prága es Trieszt kozt í ut délszláv területen vonul át. S. A MagyarA ngol Kereskedelmi Kamara megalakulása. A MagyarAngol Keresktaelmi Kamarát előkészítő bizottság vándor Pal nemzetgyűlési képviselő,az OMKE elnökének elnöklete alatt befejezte az előkeszitő munkálatokat ós a kamara alakuló közgyűlését január 29-ikére tűzte ki . . _ MAGYAR HÍRADÓ. PRO DOMO . A Külügyminisztérium sajtóosztálya arra kéri a t . szerkesztőségeket, hogy Klebelsberg Kunó grófnak a Teruletvédő Liga ós a Nyugatmagyarországi Liga mai ülésén mondott beszedőt a következő szövegben közölni szíveskedjenek Klebelsberg Kunó gróf, mint az elszakitásra kárhoztatott sopron képviselője, tiltakozik az ellen, hogy sopron szine virága, intelligenciája'Vagyoniakévá váljék, Nyugatmagyarorszag virágzó fővarosa pedig Béc- je lent éktelen elővárosává zsugorodjék össze. Kassa és Kolozsvár eleste után láttunk menekülő vonatokat, telve emberekkel ős nyomorúsággal . Hat még mindig nem volt elég a szenvedésből, amelyet az entente keleti politikája erre a szerencsétlen darab foldre rott? Ausztria barátságtalan fellépése keserű csalódás mindazok szamara, akik a politikai tisztességben ós a józan ősz uralmában hittek ős különösen fájdalmas csalódás azokra, akik az osztrakbarat politika hivei voltak. Midőn a proletárdiktatúra nálunk véget ért, nyomban barátsággal közeledtünk Ausztria felé . Népszavazás ellenében szabaa forgalmat ajánlottunk fel a két állam között . Ausztria éhező népének égetően szüksége lett volna a szabad forgalomra, a csonka osztrák közgazdaságnak a magyar piacra, de a vörös Renner elvakítva a Magyarország elleni gyűlölettől, melyet fehérnek látott, minden tárgyalást mereven visszautasított. . • , A keresztény táborból azonban barátságos hangokat hallottunk. Rámutattak arra, hogy nehéz a helyzetük az alldeutsch túlzókkal szemben, de sejttették, hogy Nyugatmagyarország átkapcsolását a végsőkig erőltetni nem fogják . És miután igy beszéltek ós hatalomra jutottak, gazdasági tárgyalásokat is kezdtek velünk, közben pedig suba alatt három jegyzékben is sürgették, hogy az entente vegye el tőlünk számukra Nyugatmagyarországot. Többször kifejeztük aggodalmunkat a fölött, hogy az entente szerencsétlen keleti politikája balkánizálJa Középeurópát . De hogy a folyamat ilyen gyors lesz , azt nem hittük volna, mert valójában az osztrák politika szavának mar erősen balkáni ize van. Ausztria ép: en olyan legyőz ott* mint mi, nincs teáát aemmi jogcíme hozzá, hogy tőlünk hódítson. A nemzetiségi elvet emlegetik, de ennől a békénél nemzetiségi elvről ne beszéljünk. Hát megfelel a nemzetiségi elvnek, hogy tőlünk elvetnék a székely földet ós a-ösalló-kőzt, Komáromot és Kasáét?. Hát megfelel a nemzetiségi elvnek, hogy elvettők Csehország nőmet részeit Ausztriatol? És ha olyan nagyon hisznek az osztrákok abban, hogy Nyugat-magyarország derék németajkú népe a fajisalidaritás révén átkiyánkozik NŐmetausztr iához, akkor miért felnek annyira a népszavazástól? Sitente-segitsőgóBt rimánkodnak és hódítani akarnak erő nélkül. eixsnTét Baea és az alaesi tartomárwov i -;<«•«• + ti & ° ^yusatmaiyarereaáglalv " aiífir J* k toldani a * sa Uak©zni nem akaré Usat kinek ruháját egészen iblté£ta 1 f^áíll i^íl *! y l^ott ki a hfiidnvirf «AÍV-I í graj*t, dok-8"k véres ezres bo sy haldokló bajtársát í 1 >°J a laaét. Bja volt lelka bosiá'* litikalla* balálraMÍiv^fKí^'i 11 ^ *«"tria »s Mátyásra***^Jless-e aa5yi pSutto ti4tifeíí n * *J és « • ^rcés^ baasültt voi/aa «SL*flÍlSí*v,*int amennyi háborús rákofc a , ¥1 ; vértes telLÍS?n*'-,^! yiD ? k tisz **^ az mzU
