Napi Hírek, 1920. december/2

1920-12-31 [0006]

alkalmával ' . határozott \ .a székhely kérdéséről vagy amelyek abból a körülményből, hogy az elnökiés joga január^o elsőiétől kezdődőleg Magyarországot ilLeti meg, a székhelykor'deEJfrt - ' & ^i.illetőleg következtetéseket kivannak levonni, tévedésen alapulnak. ff* <M» u* & A %ffvar T

ávirati x

roda jelenti; A nemzetközi Dunabizottság Szabályzata értelmében a bizottságban képviselt áiLamok delegátusai az elnökséget zitótuKprtsaK az államok [alfabetikus sorrendieben hat^ h-napos tiuimsokban váltakozva látják öi [fY^a^ . L^^W^ Ehhezképest, miután a júniusi ülésszakban Franciaország dole gátusa elnökölt, 1920 második felépen pedig Troubridge tengernagy látta el az elnöki teendőket, 1921,január l-etol kezave hat hónapra a bizottságban, valamint a bizottság állandó ^zottsagabau való elnöklés joga autómatiae Magyarország kepviseTőjét, Miklós Ódon áll titkárt illeti meg. Értesülésünk szerintTroubridge tengernagy,mint Nagvbrit\anuia delegátusa, továbbra is Budapesten

t

marad es a vegrehalt óbizott Ságban ezentúl is tevékeny részt szándékozik venni. Ezalkalommal is megállapítjuk, hogy a székhely meghatározása egyáltalán nem ; Un i a bizottság feladata , hanem e kérdés végleges eldöntése a*Parisban 1921 április ho elsején tanácskozásig ismét összeülő és az ui Dunaakta megállapítására hivatott nemzetköz Dunakonferencia hatáskörébe tart ozik^f Egyes újsághírek lehat,amelye arról szólnak, hogy a bizottság Bécsben tartott decemberi ülésszaka Bécs, december 31. /A Mii magánélentése/ A Wienerf Mittag jelenti Varsóból: prqncia ügyvivő a külügyminisztériumban éta nyújtotta a francia kormány meghívását Pilsudszki államfő számára január közepére parisba. Á meghivás célja az., hogy szemólyesnn beszélhessék meg a politikai és gazdaságiszerződések megkötésének köny— nyebbitésót célzó kérdéseket. .<: * Prága , december 31. A brürmi Lidové Novini arról értesül, hogy a közmunkaügyi minisztérium a széntermelésés szénszálli- . tás ellenőrzését központosítani szándékszik, hogy a szánküldeméhyekkel t

ló garázdálkodásnak elejét vehesse . A minisztérium Prágába rendelte Ös .zes szónfelü yelŐségek megbízottait

0 Tegnap tartottak ez ügyben az első tanácskozást. /MTi/ H o o U o J I . dece&ker 50* / A MTI tudósítójának táv* irata/ A Bosialdemokraten cimü lap közli Garamig Feídl és Buohinger távirati felhívását as elitéli bolsevista néphisig* sok érdekében,Essél kapcsolatban Brantinj cikket iri$ amelyben MH a svéd kormányt intervtncióra kéri jel* As AftenhladeM heves támadást ínsét mie.it £r mnt ing ellen $ amiért az elitélt boleevikí vezérek ügyvédjeként i ép fel* A lap proletármatadomák é$ puhánynak nevezi Bmntingot^ ekl a póruljárt bclsevikí vesér$M érakkéhen akar beavatkozni * holott egyébként nem akar tudni a bolszvizmuzrél* B?a*ting a Közepett* rdpai vissenyokrél épen oly keveset mtnt ahdr lloyd George Írországról * % P r á g a , üeeember 31. /A IÍTI. magán jelentése./ Tahy László prágai mag*--, rendkívüli követ és megu&taimazoit miniszter a VenkoV ban hyiletkuzik a két állam kölcsönös viszonyáról és.megállapítja, hogy mindkét részről a legnagyobb jóakarat nyilatkozik meg. hogy a két állam közötti viszony a lehető legjobb legyen. Ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha nem fognak hiányozni a gazdasági és politikai életnek tárgyilagos előfeltételei, Csehország eleimezese a magyarországi élelmiszerek kivételével válna lehetővé, viszont Magyarországnak a cseh szénre van szüksége„ A virágzó cseh iparra nézve a magyar piac nagy jelentőségük A szabad fransitoforgalom mindkét államnak kőzos erdeke* A 1politikai viszonyt két kérdés fogja irányítani; az egyik, hogy miiyen elbánásban fognak részesülni a cseh köztársaságban'élő magyarok gazdasági és Kulturális téren, a második, hogy az egyik állam sem avatkozzék a másik állam belső politikai es szociális ügyeibe. L^o^n a o ,n , december 31«, A Morningpöst a csehekről ás németekről szóló tudósításában''elmondja, hogy a"németkérdés csehországi kezeléséhez rendkivüli elővigyázat szükséges ha a cseh állam egységéről vagy akár a létéről van szó . Ha a csejkek ma az első szláv nemzetnek tartják magukat, ha a szlávok közt szolíjatlah munka- és szervezőképességet mutatnak, akkor ©zt leginkább németjeikkel bizonyíthatják. A fiámetek eléggé összefüggő tömegekben élnek a határ mentén és bizonyára előnyősébe lett volna,ha bizonyos fokú Önrendelkezést biztosítottak vol-' na neki . Benesr azonban arról győzte meg a békekonferenciát, hegy sem Európának, sem Csehországnak nem erdeke , hogy a németek önkormányzatit kapjanak. Így aztán odaadták a németeket a fiatal államnak', amely mint az éhező gyermek, afene$$$$ mindent a szájába veszv amit megfoghat,

; hamarosan elnyelte őket. Most aztán az emésztés egykicsit lassú és fájdalmas t l-.ár arról is beszélnek', hogy Kütétre lesz 'szükség• A cikk ezek után a nlmetek panaszaival foglalkoziK és igy yógzi's Legalább annyit kellene elérni, hogy a helyzetet ne a Kragarsnyíltan hangoztatott elve alapján kezeljék, amely így szólí Mi vagyunk a győzök és az urak! /MTi/ Varsó", december 30. /Lengyel Távirati Ügynökség/ A lapok szerint Pilsudszki államfő január első felében a francia köztársaság meghivasának eleget teendő, Parisba utazik. Vele együtt utaznak herceg sapieha külügyminiszter., sosnovszki hadügyminiszter és steczkovszki pénzügyminiszter . A 4<>urftál de pologne szerint a látogatás a francia-léggyel szövetság megnyilatkozása lesz. A lengyel államfő párisi fogadtatása tanúságtétele lesz annak a rokonérzésnek, amelylyel aqfrancia nép kormányának lengyelbarát politikáját kisóri. /MTI/ - London, december .,30. /Reuter/ A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója ugy értesül, hogy; Paris- és London nem állnak egyazon ponton a német leszerelés T"? kérdésébei szemben*. Paris ...nagy aggodalmát London egyáltalában nem. cútifásr~, London meglehetősen Valószínűnek tartja Berlinnek azt áz. illitását', hogy nem képes boldogulni a bajor kormány Öhfejüságével;

1 ezzel szemben kévéabbé hisznek . abban az állítólagos bolseviki vészedéiembanp amely mégindokolttá tenné a keletporoszországi népŐrség számát . Azt kifogásolják Londonban,' hogy Németország az önvédelmi szervezeteket még nem alakította át teljesen.;' polgári formáé iékkiá.. Londcrban ugyan nem teltint ik ezeket az erőket" valami rendkívüli ^veszélynek >a- nyugati he;ialiaaktti. l^sto>e éfeá|ha Parisban attól, tartanak, begy- ez a kérdés megbuktathat.ia,-;^ mai francia kormányt / amelyet határozottan .katonaj kormány l-:övüfeve, addig Londonban szívesen mutatnak rá egy »a«Ík ve-^zél^v^ * cv.vc tuéb^illik^í]|?gy c-z.. entente ttU>nyers ej ^á:,a viszont a berlihi kormány p^Épát vona4 maga után, amit pedig a porosz .un kerek sietnének valakié-ij áll amosáJbijrre felhasználni . /MTI/