Napi Hírek, 1920. december/2

1920-12-27 [0006]

Az U,j magyar határ^ megállapításának nem sgy pontjánál •1 kell isami azt, hogy az elszakított magyarság száma r^mdkivül nagy, Millerand^a francia delegáció akkori elnöke, erre való tekintette.l csillantotta meg a magyarok előtt ismert kisérő levelében a határki igazítás reményét. Erről az okmányról beszámolónk összefoglalásában még szólni fogunk,egy bi stosat azonban megmondhatunk róla- A kiigazítások nem lesznek nagymérvűek. ,/ Budapest helyzete abban a tekintetben , hogy 4.0 kilöípétar~ nyire van a határtól, joggal foglalkoztatja a magyarokat* Kétségtelen'?

1 h9gy a békeszerződések egyik célja mindén hbáborus veszély kiküszöbölése / tehát kiküszöbölése pzoknak a csábító lehetőségeknek is,' amelyek kedvet ébreszthetnének bárkiben valamely banyod|kLom felidézésére« Igazságosnak kell lenni , ;és vissza kell gondolni arra', hogy mi volt a legfontosabb okok egyike,amiért a Bácskát Jugoszláviának Ítélték odai Belgrádot lőtávolságon kivül akarták helyezni. * Danielou ezután a Bánság megyéinek , Krascős'zörénynekiy Temesnek és Torontálnak néprajzi viszonyairól beszélt. Megállapította; hogy ezekben a megyékben hol a románok, hol a szlávok, vannak túlsúlyban, a magyarság ás németség rovására* és kifejti, mi vitte rá a legfelsőbb tanácsot, hogy a Bánság kérdését az ismert módon szidják meg - Románia és Szerbia között• Ebből az alkalomból beismeri™ hogy egy" megoldás s'em lehet kielőgitő olyan területen', ahol a fajták ennyire keverednek* A mindenkori megoldás azohbanjhéprajzi szempontból a lehető legigazságosabb volt.-. Miután hosszabban ismerteti a szerbia és Románia közt megosztott Bánság néprajz jeg, közlekedési viszonyait, és az elveket, ^amelyek a legfőbb tanácsot ennél a megosztásnál vezérelték, leszögezi* hogy a túlnyomőiag a románok által lakott részek Romániához kerültek * Az egyedüli , ami miatt á románok panaszkodhatnának, az, hogy ezen a ponton nem a Tisza a román, határ* Ezt azonban lehetetlenség lett volna megtenni',' minthogy itt szeged városa terül el a Tisza két partján, szeged magyar várás ós nem lehet ketté választani* JST mag

yar de

legácló _több 1 zbe---n hivatkozott arra, hogyha magyar civilizációt^"^éice'sz^rzc^dé^s

uiyosan fenyegej

gP* Valiban kár"," hogy a békeszerződós nem körvonalazta pontosabban 'aTölcat az intézkedéseket, amelyekkel ^meg lehetne menteni ennek a civilizációnak a szomszéd államok birtekába került különböző vívmányait • Att azonban nem látjuk be* hogy mennyiben fenyegeti a meglévő magyar bdvrUULégVi>ét a békeszerződés* Ha ez a civilizáció hü akar maradni régi hagyományaihoz* az, entente csak szerencsésnek fogja magát érezni* Ha tényleg megvan a magyarságban a civilizáció világító ereje, "a magyarok állítják hogy megvan,' - mi akadályozza abban'* hogy tovább világítson? Az alkalma meglesz hozzá^ és Franciaország nem fogja megtagadni a részvételt békés fejlődésében* Elébb azonban arra kell gondolni/ hogy hibát követtek el*, nem is hibát, hanem bűnt a Nyugattal szemben* Ma tehát arja fcell törekedni, hegy ezt a hibát jővát egyéky és a magyar civilizációéiba , amibén hiszitek, megőrzött valamit mult iából',* tartsa kötelességének ,hogy a tőle kivént áldozatokat ^meghozza és valamikor még tisztes szerepet játszhasson az uj Qiropábanv Vájjon a Magyar-ország által követelt népszavazás jelentékenyen megváltoztatta volna a

: hozott határozatokat? A békekonferencia nem volt ezen a véleményen* A határki igaz ité bizottságok különben- szabadon fordulhatnak a népszövetség tanácsához azokban a "pontokban j amelyek*^ megváltoztatássá egyformán mindenkinél: az $rdeke• így például nem vagyunk biztosak benne* hogy vájjon a Csehországhoz csatolt rutén föld autonóm helyzete éényieg & legjobb megoldás—e> Tényleg elegendően gondoskodnak-e a szerződések a többi álaamok nemzeti kisebbségeinek jvairól? Minthogy Magyarország a népszövetségbe való felvételre törekszik7 ide,jahogy a" taépszöveiség a közérdekre való, tekintettel a lehető legszélesebb körben :.- • " :C K

~ JC rendesre," amit rendezni szükséges-* /M*PI«/ M 0 § a •tt«eí>3sti csak-szlovák követéé* kési is Sgyas budapesti *J l£pok eme hirf, begy Beaté külügya ia iazt ar «11W állitélag kés sülő meréayltttel kapaselatbaa Frto atvü otaaíl Ittartéztatták, »«» ítlél meg & valéságaék. h — X e a é 9 a. jito. 8?. a* eagtrai török atmzeti t&aáoa beaazabb tv vita atáa ugy batárt a*tt, hogy a" atvreai hékaszeraőaést teák a kö;- • v vetktgő válta*Í»|iáikkal fig&abatja tlj Síi&irauv íráeia és Aőuaa vissBaaaéáae* A É^iaaági hatartzmásytk éa & fagyvtrkezést kori*iiiezé Q raadelkazéaek tlejteaiók*/)!?!*/ *\ 0^ fi 4 « a . ésetmbar 2?,. /sagayité árfolyamok/ crsztrák bit ti 1360-70., ^ Aatltbamk 1179-70,, Xaaaaerbasak 1W±, álljavaaiat élvezeti %m ;• • 630**6460. EJbaa 3999-41 ?0-. SkoSa. 33í^-3-.5C • áll sarca s a* öO/Khv-tléi; vaeat. 2600-530- 3$ Ul i. 179fc-"j.?C'

?

;>. £ sí. - , án...'>o^ wOí-.. Salgé 8780-8880.. tőrök aars.iegy &9$$, Krápp 18l0#18öt'> £ lemarna 2fcíjrI~22Sc\ Sslisia 29500« g**tf« Eaffbarr 12?4*|S6Ö, magyar Hafffettr 1?99. fákéra akté almi MÓOo ffasta 27950« íráayzat ayitáamál szilára^ Alpesi élésk* kéísacb áltlábaa syagoát., Taaaták^márka CőOj, lai öl{?.

;j lira 2iöo

: .-raaeia fTaak svájci fraak 9^öO$ éoil«r rubel 323,, asaksi v;>,, ,-iagal fost 228o„ iiaár 1620,. magyar karéira il2-„ l^sagyc?! raárka löl-. • « aágráb 406,.. Barlia 890» M|i ?25„ Baöapaat llo-. Ciazaareaái 21?o

a íirfc^a 3Di 3Ete 96CC

;; Varáé S?

V /lí»l/ ük ajtapK § AZ "Bxisteaois"alakuló közgyűlése« ia Hiaateaoia »flipari éa gépKttüzemÜ aéal ipari BZövetk<í3tt, mely a műipar fejleaztéaét fa a materikae bázi iparaak bazéa^baa v&lé magiitMaaitégvt tfSzta ki tái^áal^ s>.a tartotta a#g alakúié SfcBftgyÜléaét a llarBÖlc- és ítészagy let Saékbámabaa báró Balázs György ayugalmaaot* tábcrszeraagy els&íál.att; nlatt* yéaaef királyi btraag "" sz Exiszteaeia ar.féápr-^i és gépüiáüma Uzamü bází-iperir-miiatatsaiffitéztít véáaökaégöt alvállalígl/) mfeval a ssaaiaiia fCilaattoi iráat íagékaay ksákkitersa lalkülatajsislea alkalmat ía;gregsd arra/bogy táraaielniuirk 3clyaa baj&is:ak ervoaláeábon hatékoEy résst v#gysa» Az fixiszttsola saövetkflset, asely lo9 taggal alakult meg, a nyomorgö intelligene köíép-jsstály aalyoa helyzete>v ;-lso-JorbMJ3 azáltal éhajt anyhitetvl, bogy tagjalaak oaesttietéa Jél iöy«dlema6% ettJaou végeahetc maakaalkelmat ayujt^ mire a vállaik*zé tagokat p Lahal-ataa 14. sz/ a fővárosi műhely bérbáz|»aa beraK^zásáő mír.x&'i.5/. .zetébta kiképezi.,, Sgyes tagok a ssövetkesat karsskaíalűu ilgyeic??. 1 ?boT.yG?..itásáeá 1 egyáb aztrvtiaél is alkalmazást nyarbataak. & saövatkaaet tagjaiaak kereattűkből törlesztaacló* osekély járulék ftáébáa pggkor esetére ny ágii Jt ie ayajt. aa igaagatéság a20?. lssz

;

, bogy aaakalályokát a .szövőt.• kezst saoaialls éa áfjgattf áséaság i «<í3 y~. r'rőc'^ten S euakájáaak alkart a elvégzés* oéljábál áaámit -c-y 8 őolgoaai akaró tagok tttrclaért

s valamiat a magyar táraaiáloö mtgértő támagatására^ aelyra feazáak tartéflalűéaek ©me leggyászosabb a&í:' .c.l

4

;é1 leBtil aztíksége vaa*