Napi Hírek, 1920. december/2
1920-12-24 [0006]
A jelentés ezután áttér a határok kérdésére,, Sorra veszi azokafe 1 at el lenvetéaeket, amelyeke- a magyar békeküla franoia parlamentet az a vád illethesse, hogy-.:, ki intézte el annak a népn éi a legfontosabb kérdöttét* lena égünk volt, de újra arra lehet hivatva\/bogy Közapeurő-. pában ismét betöltse százados szerepét." A határok megállapításának ,a nemzetiségi elhelyezkedémekre voltak tekintettel ór teke zlet által megvon t ha táró kon berni szintén megvanförehor s zá gba n pél dáal <%s e he k, n ém ete k, m o rvfck, m agyar ok. tőtok és rutének xaKRáUxx laknak és kénybelenek vagyunk .felvéteni a kérdést, vaj jon azeknek afr~*á» nomzetbknek az egymáshoz. ™~ ló* vonzédása elég erős-e ahhoz, hegy az^uj ájlamok határain belül ne támadjalak ujabb koh£liktuaok - A t0t9k.es a csehek közt a viszony etyáltalán rtÜF barátságos. Ami,a ruténeket íl leti', kétségtelen, hogy a gazdasági érdek és a földrajzi hely zet a magyar sikság félé utalja őket, Epugy tagadhatatlan, hogy a horvát civilizáció külö bözika szerb civilizácioto L bár remélhető, hogy a jugoszláv ki rá 1 yság bah egyesit et/ nemzetiségek szellemi aspirációi nem fognak súrlódásokra vezetnia . e*nne k az uj államnak belő életében, . Ami az uj államokba bekebelezett magyarságot illetik. Magyarországnak senrai joga-sincs azt állítani? a nelefi pillanatban, hegy azok, akik visszpnyerték függetlenségüket, nem lesznek liberális ab bak az egykori .ogyrix elnyomó testvérei vei szemben, mint amilyen liberálisak voltak a magyarok az • szomszéd szc— „gónselői*humaniz« mua nevésev lépjenek közbe ásóknál az államoknál, amelyek függetlenoógüket nekünk köszönhetik és hívják felárra őket arra, hogy megszerzett, szabadságukban mutatkozzanak liberálisoknak es lagylelküeknek. . Általában a békeszerződés mindenütt felveti akiamelyek A .11 mii melyek a maguk gy**\ ezek számára a nagyhatalmak védelmét követelik, Az erdélyi ma rok például valóságos szigetet alkotnak Románia közepén, "•malmára, feltétlenül szükséges bizonyos autonómiát adni. rérzQOÜnk, hogy a bukaresti kormány biztosi tani is f ogja^zámukra azokat a szabadságokat, amelyeket igazgatásig iskolai és vallási téren nekik megígértek, . Az előadó ezután vázolja azokat a nehézségeket, amolvek'/CCt a trianoni meghatalmazottaknak mea keli birkozniokx a ^^gye 0en 1 qk ot t terül etek odai tél ós énéi. Igyes hel yeken a délszláv, a romá# vagy a cseh elemek körülbelül egyfórmaszárabár» .élnek a magyar elemmel. Bármelyik fél érdekében döntöttek , volna is, a döntést egyformán jegos tiltakozás kisérte vofna.' Az ilycfa. esetekben a b&ke megszerkesztői jobbnak látták azokat a népeket r^zWow* előnyben, amelyek nem felelősek a vi — iflg^eboruórt. Tel jes loj&litássai meg keli azonban ál Lap itanár ., hogy az uj határok t#bb pontian az idegen fennhatóság ?ir.J UTO " magyar lakosság arányszáma TÓ ml. magasabb, mint a tpotttnenEe-tie$gé, *§e a tény foglalkoztatta líillérand-t ia$ aki akkoriban a -francia gé" békékiüdöttcég vezetőié volt/és a kísérő levélben Millerand hangoz tattá, "hogy a Üatórmegái lapító bizottságnak teljes jogában áll a határok kiigazítása, amettnyiben ezt a néprajzi vagy gazdasági vis zonyok'szüks 4?esse tennők. A-zeldado eh .ez hozzáfűzi, hogy az aláíró* nagyhatalmak felfogása érteimében ezek a ki igazitások csak szűkebb keretek között moz oghatfcak. A magyarok ioggal aggódhatnak azon, hogy az áj határ következtében Budapest csak 4»km-nyire feksz ika határtól'. Feltehető, hogy a békés* el| zódéaek ujabb háború lehetőségének a korlátozását tartották Bjem előtt éa abból indultak ki w hogyha a legyőzött országok ? fővárosa Veszélyeztetett ponton fekszik, akkor a legv/x^* népek jobban meg fogják gondolni*mielőtt revansháboruoan fognám kJ to Az előadó ezután a Bánát kérdésével foglalkozik hoa8zaoabbarv, ahol négy nemetiség él egymással el keverten ea kifejti asokat az indokokat, amelyek a béke megs-zerkeaztőit e terület odaitérésénél vezették, Daniöíou ezután, szembeszáll a magyar küld "itt s égnek avval az állításával, hogy a béke a magyar műveltséget vészé lyezteti, Semmi se m akadályozza meg a magyar müvettsgget abban, hogy továbbra ia ragyogjon. Franciaország nem foga viszszautasitani az t, hogy e műveltség békés kifejlesztésében közreműködjék. Azonban, Magyarország höbáV sőt -öbb mint hibát: bűnt követett el a wt^gattal. szemben. Ma ezt. a bűnt joyá kell tenni ós a magyar raüvefTáégnek/ha valóban megőrzött valamint - amint hisszük - régi hagyományai ból.. az a kötelessége, hogy önként hozzájáruljon a * 51e kert nagy áldozaton 0 *!; uj^Lr§^6an mep;Írit tiaztelet remé1 + ó szerepet jászhas-. K fejezet V&on Daniéiqa veti a kérdést, vájjon az i4e#er állam ck bar Beké bel ezet t kisebbségek védelmét kel lően M fctea itják»«e a békeszerződések. Mifetho'gv Magyarország ocat ;akozni kíván a néazövstséghez, ideje mn 8 t. már. hogy a népszövt-tflág * népek közös éraekében megfelelően rendezzb er \ kéraeflt...
