Napi Hírek, 1920. december/1

1920-12-15 [0005]

Caakagy&n meg kell gondolnunk, hogyha a falu t ápláljeiu* várost, viszont a falus mennyit kVszőnbst a varosnak, ahol a tudomány és a .technikai haladás azon vivranyai érlelődnek meg, melyek a mezőgazdasági termelést fokozzák,és az a kultúra fejlődik, amely a falusi élet szinvonalat is emeli, a&sonló gondolatmenet a vagjFohoa és a szegényebb osztályok közti látszólagos érdekellentétnek la athidalasákoi* vezeti A vagyonosok elsősorban önmaguknak szereznek több életélvet, több kényelmet, több ^kulturális kincset, de nélkülözve, mindezt-egyáltalában nem szerezhetnék meg, ha pedig keveseknek megazeraztetet t,- akkor épp ugy mint 8 szabadság melyet eredetileg szintén csak e kiváltságosak küzdöttek ki önmaguknak, idővel átszivárog a vagyontalanok közxé ia, pz ő életüket is felemeli, szebbé teszi, nekik is többé- ke véaobá részük lesz benne, 8s a szociálpolitikának az a feladata, hogy inkább több legyen az a rész, mint kevesebb, és hogy gy ÓT e it ta eső k az a processus, amely a gazdasági haladást és a kultúra vívmányait közkincsekké teszi\« gzt a célt pedi^ nem osztályharc >han em az osztályok együttműködése utjá^Ézeretném elérn^s ezzel megalapozr.i s nemzeti egysétet^ a szó legnemesebb erkölcsi érteimébeny a valódi ér őekszol id ari tást, amfe.y re el is alapot ad a nemzeti gondolat idealiz^ musának, gLőttea a gazdsmlgi árdekképvislethek valamely betetőzése lebeg* •s ÉS olyan f5r cm- szervezési által, melyben mind en ' gazdasági ág képviselői éja k(J 2,ös testületet alkotnának és a legfőbb érdekegység szempontjel szerint kiegygnl.it ve az alárendelt érd ikössz sűtköiéseke t, együtt alkotnak a ne mz e t leg főbb ga ad as ág i t a nác sá t, Ugyanilyen módon szeretném megszervezni a társadalmi osztályoknak, a munkásoknak és a munkaadóknak együttműködését. Szép és jogos -dolog,** a destruktív erők nemzetköziségével szemben a fenntartó erők is nemze tkö sservezetr* törekszenek, mint példának okáért jelenleg az úgynevezett zöld-:; internacionálé alakjában* Le mind ebekéi öt t mégis a magyar köz gazdaságg.ága inak nemzeti együttes szervezését, a magyar földmüv el ésr ek, iparnak éa kereskedelemnek^ a nemzeti gazdaság kiépítése Ügyében szervezését szeretném látni. És látni a?éretném minden gazdasági ágon belül ée azok közös legfőbb orgánumában a szociális rétegeknek, a munkaadónak és a munkásnak is egy szervezettben való egyesülését, ami nem zárja kiv kiílön szervezeteik fenntartását, amint azt a mezőgazdasági érdekképviseletre vonatkozó javaslatok már Jt art almáz zák» A társadalmi ellentétek*" íá"bizonyára enyhülni fognak olyan együttes tanácskozásokon, amelyek során az egy(^5» egymás Fal szembenálló társadalmi érdekkörök egymás álláspontját nem csupᣠegyes összeütközések-alkalmával, hanem folytonosan és elvi szempontból tárgyalva megismerik, érveiket összemérik és bizonyéra gyakran közös megállapoőásókra jutnak. Mindegyik osztály igy jobbsn fog járni, minthogyha éllenőóan hamis poziturában marad a másikkal,'a nemzeti szolidaritás gondolatát peig, amely a.népjóléti gondolattól elválaszthatatlan, erről az oldalról is, ahonnan azt talán s legtöbb veszély fenyegeti, körülbástyázhatjuk, megszilárdíthatjuk* Ipaz hoo-y mindezek megval ősi"táJn.ör.tudat os' és erőteljes kormányvezetós, részben törvényhozási akció nélkül alig gondo,ható ós bele jütoitam a honpolgár! kötelességek fejtegetése rovj* I politikába, melyről csak röviden szeretr.eK víyilatKOz.i a- ai1 káob meri épp most súlyos krízisben vergődik. Vag^ fe&^eppen 1 miatt kellene hozzász ólanom, még pedig it i. a vidöKi közvélemény •tekintélyes képviselői előtt, hogy ezt a közvéleményt, tényezővé tenni iparkodjam, at válságnak megoldáséba?

t

_^y ez a +

«;

v

S?S^

5 megnyilatkozzék és követelje, hogy végre-valahára o*at e& eredmé'•vet" lássa a folytonos személyi válságoknak ....... Mert, ahogyan a válsfbmfc eddig lefolytak, a poiiMuai , cseiszövények bo szór káryko nyháiá'.. kivüL^áilők, tehát a honpolgárok óriási többsége

r

v.em érthette meg hogy tulamo mceppei. mi OKból keletkeztek és rói célból idéztettek elo, A dolog teljesei xx&y festett, min-yfcogvha az ember sorsának intézésen való osztozkodás csoportok es csoportvezórek háziügye volna, a*U* a.Jjn. az- osztozkodáson néha összevesztek es azuta-t »ögínt Jegegyeztejí és ' Uy ~ tisztelet a kivételeknek - mindig a legutolsó helyre kex^lt. aminek különösen ma minden egyéb tekintet felett dominálni kell* a szakmabeli rátermettség: , A fő>szempont mindig az volt hogy kit KIJÍllf'F^ V

HE

"

7S

^U ÉS bogy a nemzetgyűlés ezektől a WfMüSl épp oly Távol állott, azok eredményét épp oly jámbor rezigÉ&í^'í fo

«?

öt

r« s «^yközönség. Igy jön kormfny kormány utl^aoéltófia-Sf J«J«V»*«o«»ék

t anélkül, hogy a felpanaszolt baj ok' orvísMmpának, a kormányzat pedig csak ideig-óráig miniaz téried ik- de t "-la"donxéppen nem kormányoz, mert nem vezet, célokat n-sm tűz ki csaV £\11*1^* £«

é

l*l; f ******* cenzúrával elfojtja, de az oltalom iSítY\Tfj

m li?*, & Sf

l2

*"*

3 . hogy a keresztény SS"í irlnyzTtaak ganes, t vessem, ellenkezőié* azzal hogv azn^nt a ho-si^t ir-iLsi ^ T tílSí a* ereiéi*t le. ki ¿«11 ogyMor minueni. hoa a Mpok tnt,.'tl, Ujabban nem" tudo m, "mily. kény sz eri tő okból kirohanás történt az ugvnsvrzett királykérdésban» ntlynek b olygatása pedig ma, midőn ezt _ nem tudjuk idegen nyomás érzésev vagy legalább gyanúja nélkül megoldani, semmi esyébre nem alkeljaas. mint felesleges ijggaLmak előidézésére, a magyar egysóf front megb oly gátasára, Mi, akik azt val Ifik* bogy ez a 11fálykórdés csak & Jogfolytonosság eszmekörében pldható meg üdvösén, aki* ft pragmatica aanctionak az Auszt riá val együttes .b irt oklasra vonatkozó határozatait hatályukat^ vesztettnek tekintjük, tehát szintén a teljesen önc'lló nemzeti királyság elvi alapján állSúak* e töfványesen megállapított trónöröklés^ rendet'mak i

s fennállónak tartjuk, ,de semmi körülmények között sem haladhatunk el azon tény mellett, hogy vsn törvényesen koronázott királyunk, akivel a változott viszonyok következményei szerint szükség van uj megdgyezésre, de akit mellőzni annyit jelent, mint a magyar, jogfejlődés meRCSonkitásával máról holnapra élősködő forrtdalmi királyságeal kísérletezni ée ezzel sz országot a bonyodalmak és zavarok beláthatatlan sorozatának kitenni. Ki. ugyn evezet t^ legitimisták, akik a szó magyar értelmében vagyunk azok, szívesen tartózkodunk álláspontunknak ágitatoritta^érvényeaitésétől, mert ismétlem, a kérdésoek-akár elvi^ kijelentések alakjában-val ő»mai bolygatását teljesen időszerűtlennek és károsnak tartjuk* De ha az ellenkező álláspont hívei propagandamunkát végeznek, akkor mi természetesen nem engedh et jük

s hogy a közvélemény egyoldalú befolyásolásnak legyen kitéve oly irányban, amely! ismétlem*nagyon hatásos ér zelmi momen tumokre támaszkodik és igy könnyen vihető a köztudatba, melyet, azonban 8 magyar nemzet életérdekeibe ütközőnek tartus** • magyar politikának ezonban mo at kissé 1« kell szállani e nagy, de nem- aktuális elvi kérdés magas paripájáról és tevékenysége súlypontját a pénzügyi és gazdasági rekonstrukció kérlelheti en erélylyel és megfelelő szaktudással végzendő munkájára, a jogrendnek ft«ljes biztosítására