Napi Hírek, 1920. november/1
1920-11-11 [0003]
Prága, november ll m /Csoh Sajtőfroda/ A ssonátus mai ülését, amelyet 1/4 11 érakor nyitottak meg„ nyomban utána két órára elhalasztótták, hogy kősben a szenátus tagjai megbeszéléseket folytassanak. Amikor as ülést újra megnyitották Jelinek ssenátor, a német polgári szenátorok pari amenii ssövet** sége népében nyilatkozatot olvasott fal. amely a többi kost igy ssól: 4 kormány a teplitsí szobor ügyében nem tartotta ssem tlStt « jogot és a törvényt* hanem tárgyalásba boesátkosott a légionáriusokkal, mintha ezekét valamiféle jogszerű bsfolyás illetné t meg a sokféle állami ügyekben, mintha ezeknek ksilene dönteniők arról, hogy a német nép ápolhatjae és hogyan történelmi emlékeit, ünnepelh*ti**o és hogyan hőseit* As állam a tulajdon lakosságával és a külfölddel szemben a törvényen kisül helyeste magát, önmagára vethet, ha ebből a lakásság és a külföld levonja a köselfekvő következtetési. Ilyen körülmények kösött a német népnek és parlament német tagjainak nm lehet bizalma a kormányhoz, amely mmugy is mint hivatalnok kormány bisonuwalan alkotmányjogi alaéon alakult. A kormánynytlatkosatrél szolé további vita céltalan és tárgytalan volna. Ennélfogva a német parlamenti ssövetség szenátorainak nevében kijelentem, hogy a vitában nem vessünk részt» & nyilatkozat után a német polgári szenátorok eltávoztak. Ssután Lorenz német szoééáldemokrata sssnátor beszélt és a teplitsi ineident érintvs kijelentette, hogy a kormány eljárása ebben as ügyben ostobaság volt. Á német ssooiáldemokraták semmiképen sem értenek ezzel egyet, mindamslle tt a német polgári ssenátorok és képviselők magatartását nem tessik a magukévá, msrt ason as állásponton vannak, hogy as idő sokkal komolyabb, semhogy isméi fel lehetne ssitani a nemzeti szenvedélyeké t. v Több esh szónok után Klimkó szlovák szenátor & leghevesebb módon megtámadta a csehszlovák köztársaságot és a csehszlovák nemzetet, amelyet néprajsi nonsensnek nevesett* Beszélt azután a Tótföldnek a köztársaság többi országához való viszonyáról, valamint a pittsburgi szerződésről és kijelentette,, hagy minden, ami a Tótföldön hatalmat jelent cseh késben van„ Állást foglalt a prágai centrálisáéió ellen, Beszédét a cseh szenátorok vinsrom e He Kimondással és saj os közbekiáltásokkal ismételten megszakították. Bőszedének végésiével is hevesen kikeltek ellene és több ssenátor emelkedő tt egymásután szólásra, hogy tiltakossék Klimkó fejtegetései ellen* Ilimkó beszéde alatt a német polgári ssenátorok ismét megjolentek as ülésteremben, hogy a ssavasáson ők is résstvegyenek* A németek kívánságára megssámolták a ssavasatokat és ennek eredményeképpen kijelentették, hogy a kormánynyilatkozatot 75 ssavasattal SO el lenében fogéiák el. Valamennyi néme t sze nátor ellene ssavasott*/BTI/ L o n d o n,november 11. A fegyverszünet évfordulóján rendesjttf ünnepség alkalmából a Times a többi kösö ti Smuts tábornoknak, Délafrika mini s zt er?Inökének, nyilatkosatát is közli * amelyben a iölbi közt es áll: A fegyverszünet emléknapján az a kívánság merül fel, vajha vál/iék valósűágá a népszövétség. Ba a népszövetség nem les$ a v iláubéké eszköse . akkor es a fegyver* szünet sohasem less a béke fegyverszünete. Akkor as"egész világon mindig esak háborúkat el válasz t g fegyverszüneti less* Mko r as emberiség^ aakadailanul isjjatni éa aggass tani fo^gga as & fenyegstő katasztrófa,amely meg sokkal rosssahb lenné} mini as ^amelyen átestünn* Ma komoly is a mostani államférfiak felel ős $ ég*, még komol yabb azoknak a nagy európai és <m*rikai népeknek'felelőssége ^amelyek kösőmbö sségoől zsibbasztó álomh^-, merülnek* A brii birodalom többi nemsetéhes ezt a kérdést i»* iésem: Mi a célja a háborúnak, ha Zurépa romlásnak indul és kultúrája mélyre sülyed,msrt a népszövetség nsm tudj, a meghozni a hshét*Eekünk, kormánynak és népnek, egéss erőnkkel és sgéss befolyásunkkal támogatnunk-_kf 11 a népszövetséget./MTI./ 'TA V I A* « f~
