Napi Hírek, 1920. október/2

1920-10-17 [0002]

ségoen is tsljss joggal nyugtalanságot idéze tf eiő. " Ahelyett, nogy takarékosságot léptettek' volna élet. be, olyan bőkezű gazdálkodás folyik, aminőt e régi Magyarország sem engedhető tt volna meg magának.A régi Magyarországon hatvanHárom vármegyében elegendő volt kilenc minisztérium, most tizen* - hat vármegyének t izennégy minisztere van. A miniszteriumokai nem ugy szervesték, amint azt a közszüks égle t kívánta, hanem merő egyéni ambíciók kielégi tésére szolgáltak. Nincs pénz a tisztviselők számára, nincs pénz, elegendő ellátás a katona Ság számára, de a politikai államtitkári állásokra.a felesleaes minisz t eriumokra van pénz elég./Ugy van!/ A politikai államtitkári állás olyan, amelyet kis orszáji nem engedhet meg magának, hem mondja, hogy ezek megszűntetés evei segítenek a pénzügyi helyze ten, de a példaadásnak felülről kell jönnie. Szükséges

t hogy minden pozícióra arra méltó embere* kei álli tsanak és példát kell mutatni arra.'hogy dolgozni akarnak, s a példaadás által talán a tisztviselői is könnyebben tudja elvi seIni nehéz sorsát. Feni azonban esztelen pénspc* csokolás folyik, amely nemcsak az ország pénzügyi helyzetét rontja le még jobban, de a parlament függetlensége szempontjából is ves

zedelw.es

, mert a ké iszázhattagu nemzs tgyülésben mintegy huszonhat-huszonnyolc hivatalnok ül, akiknek sorsa össze van függve az ország sorsával, és akiknek érdeke, hogy a kormány fenmaradjon. Mindezt nem mondhatja el a nemze tgyülésen, nem aze[rt, mintha ott meggátolnák benne, hanem mint pártatlan elnök ilyeneket nem hangoztathat. Választói előtt azonban feltárhatja a hibákat, amint látja, s nagyon csodálkozik, hogy ilyen sokáig igy mehetnek a dolgok. A takarékossági politikából nem veszi ki a parlamentét seu, rettenetesen drága ez a parlament és helyes munkabeosztással ezen is segíteni lehetne. Keresztül lehetne vinni azt', hogy a parlament ülésezése négy-öt hónapig • tartson és a többi hét hónapot a képviselők otthon töltenek munka val és a nép felvilágosi tásával. A gazdasági helyzetről szólva, kifogásolta a centra-- i lizációt a termények elosztásában, ami hozsáj árul ahhoz,hogy a vidéket a főváros kedvéért mintegy kiszipolyozzák, amely fő- ^ város sem magjjar\. sem keresztény nem volt, amint ezt a múltban lá tták, '. _ . . * . , ¿4Ezzel kapcsolatban szólt a zsidókérdésről. En már „ — huszonöt évvel ezelőtt - mondotta - és azóta is mindig rá akartam terelni a figyelmet a zsidókérdésre, felismertem est a nagy vaszédelmot, támadtam is Őket, de á számat sohasem hagyta el olyan szó, hogy üsd a zsidót, vagy nevesd ki a zsidót vallása miatt, ham akarok egyetlen magyar polgártársat sem állampolgári jogaiban megrövidíteni, de negköve telem, hogy az igazi magyarok jogát, az igazi magyar nép gazdasági fejlődését, jólétét, erkölcsi meggyőződését m.inden körülmények között megvédjék. ^ A zsidóit a múltban visszaéltek azzal a venáégszere* tettel, nagyiélküséggel, barátsággal, amelyben a vendégszerető magyar nép őket rész esi tet te .Mindent, ami ssent voltunk előttünk, sárba tiportak, nevetség tárgyává tettek, hemcsak Károlyi volt a hibás a de 3 truálásban, nanem a zsidóság is, A mai dó nagytőke állt a hátukmőgé, a Hatványok, akik először anyagilag kirabolták és azután erkölcsileg akarták tönkre tenni az országot ,hem lehetett volna úrrá a destrukció,ha nem állottak volna a háttérben azok, akik kacérkodtak azzal a nyomorúsággal, amelyet az ő kapitalizmusuk idézett fel. MélKülük nem sikerült volna a Kun Béláknak, a Kunfiáknak, megrontani, tönkretenni ezt az országot. A zsidóságnak a müve, hogy a nélkülözés idején nem állott a keresztény magyarság védelmére. A keresztény intelligenciái, a keresztény eszmét meg kell erősíteni, mert es biztosítéka annak, hogy gazdasági hanyatlás nem fog beállani. Igasságosan, de kiméi etlenül kell tfbban as irányban dolgozni,hogy a magyar faj szupremáciéj a ebben as országban fentartassék. A munkáskérdésben kifejtette Rakovszky, hogy a munkásság szervezkedésé t a kapitalizmus túlkapásai ellen nemcsak nem ellenzi-hanem szívesen velük karöltve, velük együtt küzd. De nem szabad tűrni egy olyan gazdasági szervezkedést,amely q jővaben politikai befolyást akar érvényesite ni, ezzel a bizonytalanságot növelni es ránehezedni a többi osztály nyakára. Ezt nem szabad tűrni, mert es mecbontaná a többi osztályok markiját is. Államot nem tűrhetünk as. államban. A földbirtok reform kérdésiben helytelennek tartja 32 *Vti& , " birtokok'megoszlását. Esőn véltostatni kell. Est u

Si/ kall keresztülvinni, hogy azoknak juttassák, akik azt ^iegmuvafik. De ne minden rendsser nélkül vegyék el a földet, hanem elsősorban azokat li földeket vegyék igénybe, amelyek a háború alatt cseréltek gazdát, xsuián azokat, amelyek az utolsó negyven év alatt cseréltek gazdát és ha es nem less eleg,kivételesen nagy latifundiumoktól is kell juttatni földet. De hogy es megtörténj ék, ahhos rendeseit pénsügyi visso- • nyokra van ssükség. As ilyen nagy kérdéshez,min t a földbirtokr

*A

orj

*» n9

,

m szabad hozzányúlni addig, amíg minden oldalról megvilágítva nincsen, hagyatádi Szabó István ast mondotta, hogy a földbirtpkreform pénsügyi kérdéseivel nincsen tisztában. Ha e törvényjavaslat a bizottság elé kerül, minden oldalról, minden tekinte tben tisztában kell vele lenni, mert csak ugy tudják megítélni, milyen következményei lehetnek és hogyan lehet azt majd keresztülvinni. A kisiparosokról szólva ki fej tette, hogy a kis axissten iák megteremtésével hozzájárul Magyarország magerősitéséhez. mert amint a múltban a bolsevizmus a kisgázdákon tört meg. épugy a jövőben is minden felforgatás megtöri* a kisiparosokon, aftikhes a ssocialismu3 káros nyúlványai nem hatolhatnak el. A tissivisalőkérdésnél kijelentette, hogy a természetbeni ellátás az egyedült eszkőz, amely ugy,ahogy segít a tisztviselők szorul t helyzet én és segit azokon a ti sztviselőkön, akik hazafiasságuknak sok nemes tanújelét adták. A takarékossággal, az áruussorával, a drágaságnak letörésével a hivatali osstályt is segítik. Esi hiánytalanul végre kell hajtani>és épen ezért helyeselte a botbüntetés behozását, mert aki ember társának kinos, sanyarú helyze tét vagyonszerzésre használja fel K és a kényszerhelyzetnek hasznát fölözi le, az megérdemli, az elrettentő, megbélyegző bosbünte tést. Magyarországon erélyes, céltudatos takarékos kormánySásra san szükség r fejezte be beszédét Rakovszky István keresztény alapon. Ezt a keresztény alapot minden irányban törvényekkel, intézményekkel biztosítani kell, nehogy a jövőben újból felforgatás támadhasson. Bizom m ssent korona varázsában, amely évszázadokon át beleforrott as ország egéss munkájába, meg vagyok győződve, hogy est a Magyaro rsságot minden ellenkező támadással szemben helyre fogjuk állítani. De laguünk bacsül etesek as országhoz és önmagunkhoz és az azt parancsolj a

f hogy na nyúljunk ahhoz amihez nem értünk és ne kezdjünk ahhoz, ' aminek keresztülviteléhez nincs bátorságunk, he nyúljunk ahhoz, amihez csak a hiúság akarna vezetni, hanem telj esztsük a legsúlyosabb kötél ősségeinket is minden körülmények kősöti, akkor « ismét a régi fényében fog tündökölni Ssent István koronája és felvirul egy jobb, keresstény Magyarország jövője. Hosssantartó sajos éljenzés 1 kisérte a Ház elnöke £ mélyreható beszédét. Utána Benicsky ödi-n szólalt fel hangsu* lyosva, hogy Rakovszky politikai hívei abban a parlamenti küzdelemben, amely a parlamenti szólásszabadság megvédésért fog irányulni, teljes Mértékben melléje fognak állni és vele g/ együtt küsdenek. . '3 . S Délben R.oit hándor látta vendégül a Hás elnökét és kíséretét. Ebéd után a püspöki palotában tisztviselők, iparosok, és más testületek küldöttségei keresték fel a kerület^ kép* viselőjét. Délután as Iparosok Körében ment, ahol Vasak Ernő kormánybistos bessélt. A gasdapértban Csernyus Mihály ssóloit a*földraformról

$ a Legényegyletben Tassler Béla tartott !#!• kesitő beszédet. Este bankett volt a képviselők tisstebtére, melyen lelkes felkössöntőkben felkössőntőkben ünnepalt ék Sakovssky Istvánt. As elnök és kísérete hétfőn délután érkezik visz-