Napi Hírek, 1920. október/2

1920-10-31 [0002]

Mert bizony mondom én tinektek, hpg^agyarországnak sohasem lesz többé feltámadása, hanem-ha abból a tuzbol, amely őbenne oltatod ki Sohasem lesz felébredése, hanemha abból a lélekből melynek házát az ő testjében rombolták le. Es losz a sötétségnek és világosságnak elválasztásába mi éjszakánkban? hanemha ll ól az erőtől, amelyet tolvajok nagy szövetsége kilopott ^^^^^ztelt Uraim és Hölgyeim, nyíltan és bátran ki kell mondani és hirdetni kell, hogy ebben az országban elsőbhon fel kell támadnia Tisza István grof szellmének, e*kölesének és jellemének, hogy föltámadhasson az ország /Ugy van! U'TV van' / Mert hogy ezt a nemzetet nem mások tiportak le Mások csak ráietiék rabtartó kezöket, minekutána maga a nemzet letiporta önmaga önmagát . /Ugv van!/ Nem az én hivatásom és nem most és legkevésbbé e helyen, ho*ry elmondjam', ő is csak ember volt, mint a legnagyobbak is, akik a nemzetek történetéből valaha, akárhol a világon, nem tűntek el nyomtalanul, milliókkal és billiókkal, akiknek hire, neve, cselekedete is porrá lett elporladt testekkel. Árnyékot vet e föl* dön minden, minden test ki vétel, nélkül a napsütésben. De vannak, akik, ha elsötétül a nap, a vaMpjszakában^ a maguk testéből világítanak. E kiválasztót) kevesek közül való volt'6. $ Világított, mert lobogott benne a magyar hazaszeretet szenvedelme. Égeti benne a bölcs megfontolás fáklyája, izzott benne a próféta ihlete

i tüzelt az atya szeretete és szikrát hányt a jó íéu hűsége? mert o egyben atyja" és fia tudott a nemzetnek le nn i. Tanúi, halhatatlan tanúi erre szavai és cselekedetei, élete és halála. Nem politikáról van it' szó. Nem politikának kell itt feltámadni, hanem az ő szellemének. Mert a politika t az csak esetlegesség, amely egy ország aktuális helyzetéből no ki; a szellem maga sugallja ezt aroolitikát, a szellem örök és állandé marad és az o szelleme ugyanaz a szellem, amely a magyar nemzet ezer éves történetébe fonta, szőtte minden'változás es viszontagság között e nemzet sorsa fonalát. A nemzet Géniuszától fogant és született szellem ez, amely históriánknagy faiban alkotólag égett és amelyet őbenne egy korcs, megtántorodott, elvetemedett nemzedék próbált megölni. /Ugy van! Ugy van!/ Nem hi vom e percben tetemre a gyilkosokat. Az emberiség salakjában minden időben tenyészik a gonosztevők fajtája. A lelkiismereti furdalás parazsát én az orgazdálragyvelejébe szeretném E

lántálni /Ugy van!Ugy van!/, mert nekem a^ölvajnál, a bérgyilosnél ezerszer nagyobb bűnös az orgazda /Ugy van!/, aki- jólétben él, vagyont, kincset és hatalmat gyűjt és az éhező és aljas szenvedelmeket szolgáló nyomorékokat használja fel céljai eszközéül. /UGy van!/ Nem az a rettenetes nekem, tisztelt uraim és hölgyeim, hogy megölték, hanem: hogy hogyan ölték meg. Parádés felvonulással, a legmodernebb járómüveken száguldva a főváros népes utcáin, mintha lakodalomra mentek volna. Fiszámitott, lerajzolt terv szerint, velük a rendező, mintha szini előadásralkészüitek volna, részben ijeot. részben kíváncsi, részben megvadított emberek sorfala közt mentek véres munkájukra. De nekem az sem a legborzasztób^ hogy megölték és hogy miképpen öl téli meg, hanem az, hogy egyáltalán mégölhették. /Ugy van! Ugy van!/ Ha egy kis kavicsot dobok a vizbe, a karikák végtelensége támad körüle a tó szélén. Itt a leghatalmasabb sziklav tömböt vetették bele s a viz elnyelte nyomtalan, háborgás nélkül érzéketlenül, mert ez az elem, amely sz ó nélkül tudta elnyelni*, x nem folyocsoppekből, hanem emberegyedekből állott. /Ugy Van'/ Ezt sem a gyilkosok lelketlensége. sem az orgazdák elvetőimül tsé'*e nem magyarázza meg nekem. Ezt csak az elemeire rothasztot közszellem mellett lehetett elkövetni. /Ugy vaníUgy van!/ Mielőtí e Véres tettre indulhattak volna a gyilkosok, előbb mestereiknek egy ' még nagyobb gyilkosságot kellett elkövetniök: meg kellett ölniok a nemzet lelkiismeretét, a nemzet önérzetét, meg kellet; gyilkolniok a kozszellemet, amelyben az állam lélegzik. Csak aztán indulhattak el megölni a férfiút, akiben Magyarországon a legelevenebben élt, a legfélelmesebben lukteteti ez a három tulajdonság- a nemzeti lelkxismereU a magyar öntudat*, és a namzeti állam hite<, /Ugv van'/ A bűn gyors: ,gyors a keze a cselekvésre, gyors a laba a .menekülésre. Az ősztől gazság pedig sántags lassú. De Homeros sánteJkut yaja

; a megtorló igazság mindig emri a gyorslábú bűnöst. Hogy most is ugy legyen, az a magyar birőság és a magyar állam feladata és becsülete. /0gy vaÉI/ A tűzből/amelyet iái tatárunkon orozunk es ápolunk, a mi clotgirnk meggyújtani azt* a fáklyát, amelyet gonoszul eloltottak. A mi dobunk feltámasztani azt a szellemet, amelyet Tisza István személyében eltet ek láb alól; a mi dolgunk ez/.el feltámasztani halottaib ól Magyarországot. /Ugy van! Tetszés és éljenzés./ ^ Azért ez a mai nap a mi teremt^nunkánk második napja, amelyben elválasztjuk az erősség alat* levő vizeket az erőssé"felett levő vizektol és kegyeletet gyakorolván, hivjuk, szólitjuk azt az erősséget, amely ledöntetett- hívjuk Tisza István lelkét a nep számára, hivjuk Tiszaistván jellemet a magyar férfiak szá, mára, hivjuk Tisza István puritán önzetlenségét a magyar közügy szolgálatara. /Ugy van! Tetszés,/ Hivjuk Tisza szellemét az államférfiak számáfa; hivjuk Tisza keresztény hitét, türelmét és szeretetét mindenki számáraj hivjuk Tisza István férfiuerejét a nemzet számára. /Elénk tetszés./ 1 És halála emlékét idézem, amel• yol mindezeket megpecsételte, nekünk testamenfomba tétto., hogy ettől, ebben és ezzel újra éljon Ma,gyarország, mert bizony mondom én tinéktek, hogy e nélkül az ő erényei, az ő lelke, az' ó hite, az ő omie- nélkül maradván, nem él meg a mi Magyarországunk. /Hos zasfelénk tetszés, lelkes éljenzés és taps./ ' .