Napi Hírek, 1920. október/2
1920-10-30 [0002]
szeded okt. 30. Hadles George, párisí vállalKozu tek \étsr»bevoStál; a város azon jogát, hogy a gyárat es eyi no*cÍber e í"ve! birtokba veheti és a^""^ e | f el miUro^ meo-váltáái összeget vi s«zautasitoti-ak. ^°s ? ze ^* té^be helyezték es az ügyből por lesz. /MTI./ S ízesed okt. 30. "MÍ éllel a városi toronyőr Jelen4tte a^oígalatotVliesitőtüzo^ RgSgJí* SiéSz^lítílf fle é| ?n.Tpadlásan ren^teg nagyér^élcü hoími ivolt felhalmozva és a kár sok millióra becsülhető. /MTI./ * Szeded. okt. 30... 4 Halvar Távirati Iroda külön nldósitnia jelenti: Román hírforrás szerint a romániai és erdélyi sztrájk megszűntnek tekinthető. A forgalom ismét meg indult., A legi \ posta jól bevált. ' ^ • London, okt. 30. /Reuter. Alsóház./ Chamberlain kérdésekre válaszolva, amelyek az angol kormány elhatározására vonatkoznak, hogy változtat a német raagánvf<,gyon felelősségére vonatkozó békebíztositókon, ezeket mondót'a: A békeszerződés nyolezadik részének második függelékében szereplő 18. § „ alapján Angi iának joga volt, amennyiben Németország tudva és szándékosan " megtagadná a j óvá tételt, vagy megszegné a békeszérződésty német alat?valók Anniidban lévő magánvagyonát lefoglalni. A kormány most lemondott erről a jogáról. A békeszerződés említett cikke alapján az angol kormánynak az ot?; megjelölt okok beállta esetén joga let*, volna olyan intézkedéseket tenni, amelyekkel német alattvalók magánvagyona! zár alávesziik, akár bankletétekről, akár angol hajókon levő/vagy Angliába eladás cél jáb ól-küldöti árukról * legyen is szó. E szakasz hatályon kivül helyezéséről a döntés nem a nemet érdekek kedvéért történt, hanem azért„ mert ilyen lefoglalási törvény lehetősége káros hatást gyakorolt volna -a*, angol érdekekre a nélkül, hogy biztosi téka*letr volna a békeszerződés végrehajtásának, A németek ugyanis értékeiket semleges ér téliekbe fektetnék és ezzel Angliának óriási veszteséget okozhatnának, $ a nélkül-, hogy bárminő kiegyenlítő előny állana ezzel szemben. A döntést a brit kormány a saját felelősségére hozta meg és szövetségeseivel való - előzetes megállapodás nélkül, mert a szerződés idézett szakasza kimondja, hogy minden kormány a saját hatáskörében állapítja me». minő eljárás szükséges arra, hogy a békeszerződés teljesítésének biztositékáit megszerezze. Minthogy pedig az angol kormány, ha erről a pontról a többi kormányokkal tárgyalt' volna, azt a látszatot kellette volna, hogy szövetségeseire'a saját döntését akarja ráerőszakolni, ezért döntött saját hatáskörében. Udvariasságból azonban döntését haladéktalanul tudtára adta a jóvátételi bizottságnak és a szövetséges hatalmaknak. /KTT./ Bécs, okt. 30. / AMTI, magánjelentése./ A Neue Frei< Presse és az Achtubrblatt jelenti Parisból; Megerősitik a Journal ues Dóbats hiiót az utódállamok gazdasági értekezletéről. A jóvátételi bizottság osztrák albi zottsága' az amerikai megbízott indítványára tényleg egyhangúlag elhatározta, hogy a párisi jóvátételi -iázottságnak inditványzzápolyan értekezlet"megtartását', amely az összes közép-európai kis államok és a velük határos országok gazdasági kérdéseire vonatkozik, utóbbiakra annyiban, amennyiben a háborút ők i s megszenvedték. Az értekezleten" tehát résztvenne 'Ausztria, Németország, Lengyelország, Csehország/délszláv állam, Olaszország, Románia és Magyarország, utóbbi azonban csak akkor, ha ratifikálta a békeszerződést és teljesítette annak feltételeit. Az értekezlet színhelye valószínűleg Pozsony lesz. Minden államot fölszólítanak:, hogy a következe megbi zottakat küldjék kir Egy kereskedelemügyi, egy szállításügyi, egy pén&ügyi, két nagyipari, egy kereskedői és egy bankügyi megbizettat. Tárgyalni fogjak a bevitel és kivitel és szállítás kérdéseit,, engedély, dézsma- és illetékügyeket, továbbá a bel- és külföldi árak különbözetének szabályozására szolgáló intézkedéseket, a pénzforgalmi és chequeüíryet, vasúti forgalmi ügyet, a teherszállítás, posta, távíró 4s telefon kérdéseit. Külön említést érdemel az, hogy Anglia, Amerika és Franciaország ezen az értekezleten csak nem*hivatalos minőségben venne részt, ugy, hogy a köz ép-európai államok teli át az Őke1 érdeklő ügyeket befolyásolatlan egyezményekben re idézhessék» A jóvátételi bizottság osztrák szakosztályának határozata a kereskedelmi tanácskozások eredménye. Ezt a határozatot a jövő héten a pár-isi jóvátételi bizottság vizsgálja meg és dönt felőle. Amennyiben a cseh kormány is belenyugszik, hogy Pozsonyban legyen az értekezlet7 ugy az december elején ülne össze. A Neue Freie Presse még ezt irja: A-gazdasági értekezletet ugy lehetne magyarázni, mintha ez lenne az úgynevezett dunai konföderáció megalakításának első lépése. Az utódállamok minisztereinek"állásfoglalása következtében azonban ezt a lehetőséget nem lehet elfogadni. Benes cseh miniszter a legélesebben állást foglalt ezzel a tervvel szemben, Magyarországon pedig ; szintén > határozót 1 nézet nyilvánult meg abban á szellemben,hogy az egyk-ari Ausztria országaival további politikai .közösség ne álljon helyre. A. lap egyébként azt hiszi-, hogy a pozsonyi ért<?kezlet aligha hozhat lényeges változást az államok egymásközti forgalmába . Pozsonyban az értekezlet alighanem ugyanúgy fog végződni', mint a brüsszeli konferencia. jelenti Parfsbóí-VfrVrr-i£ k £áV2L A 2f rUn ?r ^itung am Mittag értekezleténéliiti;t* n 5"oí"^ffl a ^í a í ra ? ^gykövetlk Anglia lemond a versaillesi MÓ$HS& S -^/v fejelenti, hogy jogáról a német rsagánvaivon tÍkí??2+5h 18 ' i' L í Tebön megállapított súlyozza, hogv á^erSéSS18^fSíft?^ franc l a válaszüang*e£ r pég« *ií£tSS^^ változtathatja" »xségesek eev&tt á*\vn7rá* iTi ,if ~ * 4 szerződést az összes szözió vagy válSol^ egyuti írták/alá . Minden revi-• í¥anc-i1L S z1g lenrlart^ törtenhetik, mindenben érvényben marti és haív wiféíií*^*' hogy •* i 8 * <* ik * maga neljezze azt hatilyíín kisSf* /Sfí./ 111 nes 10ga ' btt £3£egyval ó kémyszer^ogár óí toítin^^J^L^S^^^^^ szemben mindkét karnánynak iíveSzofí ííf? »Í mnd ^ 01 azt irja, bogy ur • n»§ é c .s:-, 3kt. 30. ,1 A ISI. magánj el enté se./'iffeüe Freie Presse jelénél Parisból; A német kormány Parisban egy jegyzékét és egy emlékiratot nyújtatott át a Diesel-motorOK kérdéséről. Kifejti ebben, hegy a" német kormány nem ismerheti eljogosnak a Mesei motorok elpusztításának a szándékát. A békeszerződés 188. cikke csak arról szól, hagy a tengeralattjárókat!, % ~ ha nem szolgál tat i»k ki ^fc_at m • VI~ * — - ^ W<
