Napi Hírek, 1920. október/1

1920-10-03 [0001]

J&- B e r 1 la ,okt©ber 3. A Berliner Tageb'iaxinak jelentik Boia«bőli A kisantant kérdését, amelyet Take Jonescu római utja tett aktuálissá, az olasz sajtó igen pesszimisztikusan tárgyalja. A 3arajp±s Tempóban Benoiyenga tábornok rámutat arra a súlyos veszélyre, amely Jugoszláviának Csehországgal es Görögországgal való társulásából Olaszországra nézve előállhat. Még ha Románia nem is venne részt Olaszország ellen irányuló ellenségeskedésekben,a kisantant mégis abban a helyzetben lenne, hogy a gyon~e Ausztria semlegességének erőszakos megsértesevel az osztrák vasútvonalakon sxjxikzjssaat eljuthatna az olasz határra, mig ezzel szemben Olaszország csak három vonal fölött rendelkezik. Ben dkivül veszélyes lenn e,ha^ Görögország is belépne a szláv ligába* mert Olaszország ebben az esetben nemosak nagyobb csapattömegeket lenne kénytelen délen, Siciliában, tartani, hanem Oattaronak, a dalmát partoknak es a korfui csatornának a birtoka a tengeren nyomasztó tul' súlyhoz juttatná az ellenséget .Take Jonescu megértheti tehát,hogy Olaszországnak aggodalommal kell néznie ezt a súlyosan fenyegető szövetséget, amely keleti határain kialakult./MTi/ P á r i s •, október 3./Havas/ A Matin foglalkozik azzal, hogy az osz+rák nemzetgyűlés elvileg elhatározta a népszavazást a Uémetorszaghoz való csatlakozás kérdésében és azt irja, hogy a nagykövetek ertekezlete valószínűleg tárgyalni fog erről a kérdésről és utasítani fogja Ausztriát a st.genaaini szerződés szem előtt tartására. /MTI/ • Pár i s , október 3 ./Havas/ A sajtó egyértelműi eg kiemeli az orleansi szakszervezeti kongresszus meg utóbbi ülésének jelentőséget, amely megpecsételte a tul zókvereségét és a bolsevista törekvéseknek a francia szakszervezetek részéről való elvetését. A lapok kijelentik, hogy a kongresszus határozata a józan munkások győzelmét jelenti. A határozat véglegesen pálcát tör afelett, hogy a fraioía szakszervezetek programmját bármiben is közelebb hozzák a moszkvai programmhoz, /MSI/ ¿3, Kari s b a d , október 3. A csehországi német szociáldemokraták pártgyülósén ma délelőtt nyitották meg mintegy 350 delegátus jelenlétében, Czech ±e. l*ajos dr. uövözlőbeszédóben hangoztatta annak szükségét JB>gy a pártgyülés keresse meg a módját az egység föntartásának. Miután Ozájr dr.-t elnökké és Eoll-Eillebrand Sdvárdot elnökhelyettessé választottak, megkezdték a napirendi vitat. Eillsbrand is 46 más delegátus javasolták, hogy mielőtt a napirendre áttérnének, előbb szavazzanak az általuk benyújtott indítvány fölött, amelynek értelmében a párt kebelén belül semmiféle diktátori hatalmat nem ismernek el és semmiféle diktátori jogokat gyakorló nemzetközi fórumtól rancsokat nem fogadnak •1« Eülebrand indítványát megindokolva rámutaí tt a pártegység óriási fontosságára. Eahn dr. delegátus /Helchenberg/ ciltakozott az indítvány ellen és kijelentet te,'hogy ez a 47 delegátus nem képviseli a pártot. Javasolta, hogy előbb a pártprogrammról szóló előadói jelentést és a taktika kéröését vegyék tárgyalás alá.Szavazást rendeltek el, amelynek eredménya az volt, hogy a többség elfogadta Hillebrand indítványát. Ujabb szavazásban azt a határozatot hozták azután, hogy minőkét indítvány fölött egyidejűleg fognak tárgyalni, /MTI/ Brauns chw e. i g , október 2. /wolff/ A paci fist a-^ongres* szus a hat ározati javaslatok megvitatásánál lényegében elfogadta azokat az alapelveket, amelyeket Kessler Harfy gróf a népszövetségről, mint gazdasági és állami közösségről tartott előadásában kifejtett. Izek szerint az alapelvek szerint az imperializmus a béke ellensége. A népszövetség ezért a világ békéjét csak akkor biztosithatja, ha alapja a társadalom szilárd rendjén nyugszik, amelyet maguk a dolgozók ós a fogyasztók építenek ki. A paoifistakohgresazus ebből a célból javasolja, hogy lépjenek érintkezésbe a többi országok pacifista szervezeteivel, valamint ^a kéz- és fejmunkások nemzeti es nemzetközi szervezeteivel. Kessler gróf ehhez hozzáfűzte, hogy a nyugtalanságnak és az elégedetlenségnek legmélyebb oka az, hogy az állami és gazdasági tevékenység jelenleg össze van egymással keverve. A gazdaságot ki kell szabadítani az áxlami 'szerkezetből. JSbből a célból szükséges, hogy a nagy gazdasági alakulatok,- • kartel• lek, trösztök, szindikátusok és a munkásszervezetek belépjenek a népszövetségbe. Az az állandó gazdasági szervezet, amelyet a versaillési szerződés megteremtett, de amely jelenleg nem megfelelő összeállításban működik, ez kell, hogy az alapja legyén egy valódi népszövetségnek. Az emberi szellem szükségleteit olyan módon kell biztosítani, hogy a nagy vallásos közületek közreműködjenek a népszövetségben. A kongresszus vita nélkül- hozzájárult 36t^ée^<£>z?fi' p^tíy^L^Jiá^^