Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-03 [0001]
¥6. Ü KOSKÍÜYZÓ A CBJLÍÉDI 3YALGG.SS&E3) ZÁSZLÚSZSKTSLÉGI ÚE2fJfif3ÉLYJffl. A kormányzó aÉrflacsbb kíséretével vasárnap á kora reggeli, órákban a luraní különvonaton Örkénybe utazott,bogy részt vegyen azon a nagyszabású katonai és egyhajtoi ünnepélyen, amelyet a ceglédi gyalogezred Cegléd varosától kapott oaatafcnááaamc Szűz Máriás lobogójának megszentelésére ezen a napon rendezett* A kormányzót erra az utjara elkísérték Sróter István honvédelmi miniszter, P.Zadraveoz István tábori püspök és Cegléd varos ékeszavu szülötte-, dr.Raffay Sándor evangélikus püspök. Az a meleg es szeretetteljes fogadtass, amely a kormányzót e rövidebb utján is kisérte, ixlmtoasiűmB^iÉm:^^ Óosás nyilatkozott mag először,ahová a Túrán a Himnusz akkordj ai mellett futott be, A tovatűnő percekből mindössze néhány volt a z 4 amelyet a kormányzó az Üdvözletére megjelent falusi nép körében töltöttedé az itt elhangzott üdvözlő beszédekből világosan kitűnt, bogy a föld népe es a kormányzó a lángoló hazaszeretetben megérti egymást „A kormányzót Rákóczy Ferenc jarás0LT6, Szűcs Gyula plébános é3 Perjessy károly reformétus lelkész üdvözölte „folmacsoiva a nép hűseget es rsgaszkodáaat, ameiy hittel, r6mennyei t- és szeretettel várta & koimanyzót. A kormányzó az elhangzott üdvözlésekre a következőkben válaszolt: - Xö3Zónom megjelenésüket. Mindig örülök t valahányszor az országba kimehetek.es láthatom a magyar nepet«Azt mondják t nogy meg azok az országok is, amelyek csaknaborun matek keresztül, a tönk szélen allanakjfcit szóljunk.akkor mi,akiket a fo rrsdelmak, az átkos bolsevizmus ós & román megszállás ezeréves javainkból íhsztott ki* -Ebből az abszolút leromlásból természetesen sem zseniális gondolatok.sem emberek nem vezetnetnek ki bennünket,hanem egyedül és kizárólag csakis a megfeszített munka. Mindenki azon a helyen,, ahova az úristen áll itott átdolgozzon meg feszített, odaadó munkával es akkor sokkal gyorsabban talpra állunk,mintsem gondol mk, - Azért is szeretem látni a aakosságot,mert ilyenkor van alkalmam tapasztalni iegijjikábü azt az összetartást - amely a magyar fajból annyira hiányzott - de amely összetartásra szükségünk van minden tóren,minden kérdésben,, -legyen az felekezeti vagy társadalmi kerűes egyaránt* -Én nem teszek és nem ismerek külömbséget paraszt ós ur között. Az én szememben osak magyar ember van, & ki hazájához törhetetlen hittel ragaszkodík.Iem engedjük meg,bogy éket verjenek többé ur es paraszt közé. Az urat eddig lamxxmxx hamisan állították a paraszt elé „pedig az ur a beOsületessegnek t a tisztességnek a szó valódi értelmében nemes fogalmaiak! hivatva van elmaradt faját nevelni „tanítani, istápolni és a kultúra terén előre vinni, • -Mindannyiunknak kell,hogy egy oel fele haladjunk^ egy célért dolgozzunk, ez pedig: Magyarország nagyságának, boldogságának biztos ós egyenes utja. Ismeteltén hang súlyozom, bogy e cél elérésében mindenki teljesítse a maga kötelességét, adja oda munkájának legJfvat.Hogy ezt elérhessük, föltétlenül fegyelemre vac szükségpámi egy kicsi'; eddig nehezen ment,de amaiy fegyelemnek az egész nemzet kereten oel ül olyannak kell lenni, amilyen mertekben az megvan a essiadban* A ki serlege zesek ideje elmúlt, erre se idő, sem alkalom többé* Már a sir szólén állottunk, d« most teljes erőnkbőn fölfelé törekszünk és hogy célunkat e jérhe3sük erre szükségünk van a haza minden egyes polgárának megfeszített támogatására és munis ás ság á ra * A kormányzó beszédét lelkes éljeczés követte,majd a rajongóé lelkesedés tovább kiséri az m&OEX útvonalon a Türánt egész a csurgai major megállójáig*ahova a faraoc kölö^vonat t;,z óra fcuss perckor érkezett meg. , , M A csurgai megállónál aapcaxkáj^i.. a katonai parancsnokok jelentése után megindult a díszes menet az Örkinyi táborba.A tábor bejárójánál a kormányzó a diszszázadot szemlélte meg,majd az alsódabasi járás egybegyűlt közönségének nevében Szánthó Pál főszolgabíró mondott Istenhozottat a kormányzónak,amit a kormányzó megköszönve, közvetlen és meghitt beszélgetésbe bocsátkozott a járás egybe sereglett közönségével. Ezután a kivonult csapatok megszemlélése következett.majd kezdetét vett© a zászlószentelés lélekemelő ünnepsége, A tábori misét Zadraveoz István tábori püspök celebrálta fényes papi segédlettelmiközben a zsuekar szivet és lelket könnyekig megható régi egyháai ck» énekeket adott elő, txmtam ' ^ ^ *JÍ- •, A mise végeztével P.Zadraveoz István püspök magaldbíttLa katonákat, majd a szószékre lopva, izzó,' - hazaszeretettől áthatott be őszed kíséretében megszentelte a zászlót. Zadraveoz püspök után Haffay Sándor dr. evangélikus püspök lépett a szószékre,aki szintén lelkesítő beszédet mondott és megáldotta a zászlót. Végezetül Petra. Elek református püsp ök miében Takácfe József ceglédi református esperespüspökhelyei-tes adta áldását a zászlóra, Ezután a szögeket verték" be a zászlóba, A távol maradt kormánya óné őfőméltósága helyett az ezredparancsnok felesóge,Rainprecht Sándomé látta el a. zászlóanyai tisztet *A díszmenet után a kormányzó Pestvármegye, Cegléd varos ós Uagykőrös város küldöttségeit fogadta.majd a tiszti ós a környékbeli ass aonyok bemutatkozása következett, iSstttán akormányző réeztvott a tiszteletére rendezett diszebéden,abol az ezred nevében Sainpreoht Sándor ezredparancsnok üdvözölte, . Az üdvözlésre a koimányző a kővetkező saamkkai válaszolt: . -kétségtelén,hogy ezekben a nehéz időkben az a nemzet marad// • felill* amelynek hadserege sziklaszilárdan áll.Hogy ezt az országot a sir széléről visszarántottak, az a nemzeti hadsereg órdetea. ,5zükség van arra,hogy a tisztikar a 1-igónyseg lelkébe nézzen ós meg akadályé zz a, hogy tévtanok ismét rossz » utralvezessék.Sekünk olyan hadseregre van szükségünk, amely testben es b«* lélekben egészséges. Ebben a hadseregben osak olyanom foglalnatnak helyet, akiknek hasafiBáJötban minden tekintetben megbízhatunk,csak olyanok foglalhatnak helyet, akiket méltóknak tartunk,hogy e zászló alá alljai*k, A mi mostani legénységünk, a falu népének fiai,mind olyanok, akticnek csak a szemébe kell tekinteni és meggyőződhetünk arról,hogy eztsammi tévtanok a jövőben megingatni nem fogjak./Eljenzés/ lékünk mindenfele ármánnyal ütötték ki a fegyvert a kezünkből, marat* de most vasmarokkal íbgjuk ezt a íejgrvert, amelyet soha többé Jtí nem ver a kezünkből senki. A lagnagyobb elismeréssel adózom az ezred parancsnokságának, az ezred tisztikarának,minden egyes legényének ós megköszőnöm,hogy nekem ma e pár kedves órát szerezték* A kormányzó beszédét szűnni nem akarc taps követte,majd a Eimnusz eléneklése utan & kormányzó az ezred sportünnepélyét tekintette meg és kifejezést adva aariááacttakx teljes megelégedésének, az egybegyűlt közönség ZKtfa* ünneplése közben kíséretével fölszállott a különvonatra.